Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-27 / 34. szám

í családja hihető azok sem), — soha se vett pén­zen, legalább egy egész éven által, — vagyha vett — nem igen jegyezte fel pontosan, — mint szinte a' vajat is t. esperes úr; — a' fűszert, czukort, sajtot , mint látszik nem nagyon ked­velli; — méhet talán maga is tart, igy pénzes mézre nem nagy szüksége; — beteg pedig ta­lán életében sem volt, hogy az orvosságot is mind ezekhez számitva , öszvesen csak 8 pftra teszi; — hiszen egy családos háznál — nem egy év, de sokszor egy hónap is alig múlik el, hogy egyiknek, vagy másiknak egészségbeli változása, kissebb betegsége ne akadna, — a' 8 pftot tehát pusztán orvosra , 's orvosi szerekre is könnyen lehetne számitni. — Borsó, lencse, kása, ká­poszta, gyümölcs, gyökeres plánta öszvesen. 10 ft igen diákos számítás , — mintha már egyébbel nem is élne a' szegény pap, pedig bizony meg­eszük ott a' grizt, riskását, gerslit 'sa't. is, — azért ha t. esperes úr kihagyá is az étlajstrom­ból; — ezeket 's több illy megkívántatokat ha ugyan mind pénzen veszi, — nem akarom hinni, hogy egy egész évre 10 pftból kiállíthassa. Az italokat: bort, sert, eczetet 360. itcze 14 ft 4 pkrral öszvesen teszi. Itt már csakugyan feledé i. esperes úr , hogy: qui bene distingvit, bene docet. Mire kell értenünk azt a' 360. itczét? a' borra-e ? a1 serre-e ? az eczetre-e ? — vagy öszvesen mind a1 háromra? — itt az egy egész év 365 napjai ismét nem jutának eszébe, — 's ha minden ebédhez egy meszej, — vacsorához is egy meszej bort, vagy sert számítunk itallal élö papi embernek, — ki nem üt egész évre a' szá­mítás , — az eczet pedig kimarad a1 nagy cal­culusból , miért a" növel, vagy gazdaszonynyal ki nem fogunk békülhetni. — Ruházat magának, feleségének, gyermekinek 100 ft. Öreg, —honulő, 's egyszerű köznép közt lakó papnak lehet hogy elég, — de miveltebb rangú, fényesb gyülekezet, 's főkép városi nép lelkészének, vagy olly he­lyeken, hol egy vagy több úri családok laknak, kik a' pappal 's nejével társalogni szeretnek, mind magán körükben, mind főkép úri vendégeik társaságában gyermekeikkel együtt becses barát­ságukra méltatják, — szinte kevés öszveg, mert ne feledjük hogy : pénz emberség, ruha tisz­tesség , — 's mibe kerülhet csak egy középárú illedelmes öltöny ? tessék megtudakozni ifjabb, — főkép városi paptársainktól. — Egy szolgáló­bére és tartása tétetik 40 ftra. Ez eránt se ártott volna értesülést venni olly városi paptól, vagy mesterembertől , ki minden élelmi szereket, még a1 legcsekélyebbeket is pénzen veszi; — ott — (mennyire tudom) 12, vagy a1 próbáltabb 's jobb magaviseletű szolgálónak 16 pft évi bért 's néhol még többet is adnak, ha pusztán kész­pénzre szegődtetik , — évi tartását pedig leg­alább 40. — s a' múlt két évben a1 drága élet miatt 50 pftra is teszik; — mi falun nem szok­tunk igy mindent tóhegyre szedni, minthogy nigy részt magunk termesztettük még eddig a'közun­ségesb élelmi szereket. Tűzi fa, 's fiitö még legilledelmesb ár 40. t. i. körültünk, — mert hazánk minden helyeit e' részben nem ösmérem eléggé. Gyermeknevelés, vendég, ado', könyv, papi­ros, alamisna edény 100 ft. Ezt már igazán be fejezte tek. esperes úr , még pedig úgy, hogy épen nincs benne köszönet. No de talán nincsenek gyermekei? — hogy nem tud hozzá vetni — mibe ke­rülhet egy gyermek nevelése ? — főkép egy fiú­nak 3 — 4, vagy néhol 5—6 's több mértföldnyi távolságra való iskoláztatása a' nagyobb nevelő intézetekben. Csak egy figyermeknek is kosztja, ruházatja, tanítók díjjá, könyvei, egyéb szüksé­gei, szüleit ollykori meglátogatása, vagy gyer­mek néhai hazahozatala, bevitele 'stb. maga föl­emészti körülbelöl legcsekélyebb számítás sze­rint a' 100 pftot; — hát még a' kinek két há­rom fiút kell iskoláztatni? vagy leányait nevel­tetni. 's illöleg kikészíteni? — mikép teend ele­get illy szülei szent kötelességének a1 nagyon csekély papi fizetésből? pedig gyermekinket csak papi rangunkhoz illő módon kelletik nevel­nünk, — nemcsak azért, hogy őket minél jobban ki képezve, ha anyagi vagyont alig hagyhatunk is számukra, — legalább a' szellemi javakban annál bővebben részeltessük : — hanem főké­pen azért is, hogy bennök méltó utódokat, hasz­nos polgárokat, nevelt lelkes honfiakat 's leá­nyokat hagyjunk helyettünk azon kedves hazának, melly minket ápolt táplált, 's gyermekinek jó ne­velésében biztos remény fejében egész erejével segített. Egy gyermek nevelésre könnyen fel­menvén a1 100 pft, — vendégre mi sem marad, — pedig sok helyütt ez sem utolsó rovat; — hát az adót honnan fizetendjük? könyvet papirost 'stb. miből szerzünk? az alamizsnakérőt eluta­sítandjuk ? edényt is hogyan veszünk a' kiürült erszényből ? — Ezekből láthatjuk, hogy a' t. es­peres úr e' javaslat felett sem magával, sem más olly családos papi társával nem tanácskozott eléggé, ki évi költségeit rendesen jegyezve, ava­tottabb kézzel nyúlhatott volna a1 számításhoz, vagy legalább szolgáltathatott volna hiteles ada­tokat egy protestáns (tehát többnyire családos) pap évenkénti költségét fedező, 's közálladalom által adandó fizetése kivetésére. A' VlI-ik kérdés alatt mondottakra észrevé­telem : hát valóban olly axióma t. esperes úr előtt, hogy : a melly kisded ekklézsiában a lelkek száma 100-tól 500-ig szaporodott,—ott a' költ­ség kevesebb, — a' liivatalhozi készület cseké­lyebb ? — 's 50 évi tapasztalat után igaz meg­győződésből mondja ezt t. esperes úr? — be szomorú tapasztalat ? — ha igaz lenne! — de kétlem! — nálunk legalább ellenkezőt tapasztal-

Next

/
Thumbnails
Contents