Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-23 / 33. szám

PROTESTÁNS ElfHÉZI Él ISKOLAI IIP. 33 szám. Hetedik évi folyamat. Julius 23. 1848. Közlemény Taíay Istvánnak illy czítiiü röpiratából: „l'rot. gyuinasiutnaink 'sifótanodáiiik gyökeres átalakítása." Tudományos műveltségre törekvőknek egyet"" len czéliránvos neveidéje a1 gymnasium olly irányban és minőségben, mikép ez Németország­ban kifejlett. Hol az rosz lábon áll, ott a' leg­jobb tanoda sem varázsolhat elő a' gymnasiumi­lag képezetlen iíjakban, valami igazi tudományos­ságot. Már pedig hazai prot. gymnasiumaink, ha nem annyira egyéb honi intézetekkel, mint a' németországiakkal hasoniiltatnak, vajmi hiányo­soknak mutatkozandnak. Föbajaik im ezek: ta­nítóik száma's így ereje is elégtelen a'végzendő munkára ; két vagy több osztálynak egybefog­laltsága sok hátramaradást okoz; az ifjúság nincs elegendő számú nyilv. fafeodákkal elfoglalva; többnyire hiányzik művészi énektanítás, és gym­nastikai testnevelés; nyomtatott kézi könyvek használata kelleténél gyérebb; kivéve egy pár intézetet, nincs még behozva az annyira jó ha­tású érettségi szigorlat, 's a' csupán érettség szerinti álhelyzés (translocatio) gymnasium és főtanoda még sok helyen elválasztatlanok, melly Összezavarfságnak kártékony hatása van külö­nösen fegyelmi tekintetben; az igazgató annyira el van foglalva a7 tanítással, hogy csak kis rész­ben ér rá, tulajdonképi igazgatói — nevelői te­endőiben eljárni; javítást vár a' tanítók anyagi állása is, mennyiben jövedelmünk többnyire si­lány, és ők öreg napjaikra nem biztosítvák nyug­díj által, fizetősöknek egy részét pedig magok szedik be tanítványaiktól, mi helytelen. A' gym­nasiumok eme főbajainak elhárítása, 's azoknak jobb karba hozatala még előbbre való dolog, mint a' fötanodák 's tanegyetem átalakítása. Az imént előszámlált bajok legtöbbje a' prot. egyházfelekezet mostoha anyagi állapotjából — de része tagadhat latiul onnét is folyt, hogy mig egyfelül itt-ott tárgyavatlanok tán kelleténél bő­vebben is hozzászóltok az iskolák rendezésé­hez és kormányzatához, addig másfelül hiány­zott országos hatalom, melly környezve a' pro­testánsok értelmiségétől közoktatási dolgainkat erélyesen vezérelte volna. — Es ha ennyi hiá­nyosság daczára is gymnasiumaink nem keve­sebb — tán több eredményt mutatnak az életben, mint a' nem prot. hazai gymnasiumok, ugy az a' legjobb bizonyítvány gymnasiuini oktatóink több­ségének személyes hivatottságáról 's buzgal­máról. Következik ezek utáu I. A' prot. gymnasiumaink gyökeres átalakítása iránti javaslat. 1) A1 gymnasium képezzen egy a' főtanodá­tól különvált intézetet, legalább 7 osztállyal. 2) Minden osztályban csak egyazon fokú (vagy elömentségü) nevendékek legyenek együtt. 3) A' gymnasium kezdődjék a' mostani alsóbb nyelvtani osztállyal, 's fejeződjék be az eddig úgynevezett első évi bölcsészeti osztállyal, melly utóbbiban azért, mint legfelsőbb gymnasiumi osz­tályban (prímában), a' gymnasiumi föladatnak befejezése mellett adassék az összes bölcsészet­inek propaedeutikája, 's így előkészítés az aka­| demiára. 4) A legalsó osztályba lépendőnek kell tudnia folyvást olvasni, jól irni, gyakorolva lenni a' számvetési elemekben táblán 's fejből, ugyszinte az alaktanban, végre ismernie a' főbb bibliai történeteket. A' gymnasiumból kilépőnek bea­vatva 's gyakorolva kell lennie : a'világ és haza történeteiben, földiratában 's régiségeiben, a1 magyar és német, hellén 's római jelesb írókban, a' mathesisban, csinos, helyes és folyókon Írásban, ízletes, müveit irályban (stilban), szabad elbeszé­lői 's értekezöi előadásában, vallástanban 's egy­háztörténetben, a' természetrajznak, természet-és vegytannak minden műveltet érdeklő részeiben, —végre a' philosophia propaedeutikájában, azon­kívül bírni gymnastikai 's éneklési ügyességgel. 5) Hogy pedig e' föladat eléressék­a) Legyen minden osztálynak külön osztály­tanítója, ki osztályában naponkint vagy 4 órán át. tanítsa a' főbb gymnasiumi tanokat, 's az osz­tálybeli nevendékekre fegyelmi tekintetben kü­lönösb őrködést gyakoroljon. b) A1 7 osztálytanítón kivül működjék egy re­altanító, ki mint szaktanító a' különféle osztá­lyokban tanítsa a' természettant, vegytani ele­meket és természetrajzot. c) A' könnyebb taníthatásu tantárgyak, minők : szépírás, hazai 's egykázi történetek (elemien elbeszélve), bibliai történetek, számvetés'sat. bízassanak segédoktatókra. Illyenek lehetnek : alkalmas magányos nevelökön kivül — az igaz­tótól kiszemelendő hittanulók és egyéb tanító­ságra készülő akadémikusok (nagy deákok), kik­nek haszonképen kettő volna nyújtható fáradal-33

Next

/
Thumbnails
Contents