Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-20 / 32. szám

felett álló valamennyi felsőbb tanintézetekre nézve, folyó évi novemberhó 1-sö napjára tűzetvén ki általam: erről az illetők ezennel is értesítetnek. Budapest, jul. 16. 1848. B. Eötves József. Szavazat az evangyélmi egyház coordinatioja ügyében. (Vége.) :. , A' 4-dik valamint átalában minden egyházi tanács ellen, nemcsak Irányi úr nyilatkozott a' felhozott 699-dik lapon, hanem különösen a' zólyomi és ha nem hibázom, a' nógrádi esperességi gyűlés is; én ellenben azt hiszem, hogy ha valamire egyházunknak szüksége van, és a' hiányos rend és működés tökéletes lábra állítása szándokoltatik, az egyedül a' jól rendezett egyházi tanács által létesíthető. Lássuk azonban, mellyek az ellene felhozott okok? Az első: hogy az egyházi tanácsok csak hamar különös szabadalmat tulajdoníthatnának magoknak az egyház kormányzásában , egyházi olvgarchiává válhatnának és a' szabadságot és egyenlőséget nyomhatnák el. Ezen állításnak van némi ereje, de csak ugy, ha az egyházi tanács elkülönözve képzeltetik, minden tekintet nélkül a1 többi hatóságokra, mert az embereknek igen is természete, hogy a' rájok ruházott hatalomtól és befolyástól nem szívesen válnak meg, hanem inkább oda működnek,hogy hatásukat kiterjesszék. De vizsgáljuk meg a'tárgyat közelebbről, vannak most és leendnek egyházi gyűlések, mellyek legközelebbi és legtermészetesb védelmet nyújtanak az egyházi tanács kiszáguldásai ellen. És ezen gyűlések valóban elegendők az esperességi, kerületi és egyetemes egyházi tanácsok féken tartására. Ide járul még a'tisztújítás, mellynél fogva hat év lefolytával az egyházi tanácsból mindenki okvetlen eltávolítható, a' ki közjó és szabadság eleni indulatot tanúsítana. Lehetnek ugyan esetek, hol a' helybeli egyházi tanács merészletei ellen sem a' gyűlés, sem a' tisztújítás nem nyújt elegendő biztosságot, kivált ha az elnök egyetért vele, vagy gyáva félelemből kötelességét megtenni elmulasztja, mert. gondolható, hogy valamint a'gyülések átalában, ugy különösen a' tisztujítások is elmaradhatnak és az egyházi tanácsok magok egészíthetik ki magokat. Hogy ezen lehetőség — egyedül lehetőség — lehetlenné tétessék és sok más fontos okoknál fogva, egy intézetet kellene bírni, melly által a' felsőbb hatóság t. i. az esperesség, bizonyos idöszakonkint okadalos ismeretet szerezne minden egyház állapotjáról, és ezen intézet elnöke részint évenkinti tudósítást adna be az esperességi egyházi tanácsnak, részint pedig minden harmadik évben egy látogatást tenne minden egyházakban az esperességi egyháztanács egyik tagjával. Másik ok, mellyet az egyházi tanács ellen felhoznak az : hogy sokkal biztosabb a' gyűlések határozatainak végrehajsását 's életbeléptetését egy egyénre, t. i. az elnökre bízni, mert egy egyén könnyebben vonható feleletre, mintegy több férfiakból álló társulat. Igy okoskodik Irányi úr, így a' zólyomi esperesség is. Ezen ellenvetésre a' 4-ik §. I-ső sz. adoít alkalmot, hol az egyháztanácsról az mondatik : „végrehatja a' közgyűlés határozatait." Feltéve, hogy a' pont megmarad, a' mint van, akkor legalább az ügyek nem állanának roszabbul, mint jelenleg. Mert mint állnak azok most? Az esperességi gyűlésen hozott határozatok végrehajtása p. o. ha az egésze' illetik, az elnökség jó akaratára van bízva, és mivel ez kettős, 's kölcsönös hatáskörük közt eldöntő vonal nincs, egy a' másra minden veszély nélkül hagyhatja magát; azon esetre fjedig, ha a' helybeli gyűlések által végrehajtandók a' határozatok, akkor épen senki sincs a' ki felügyel 's ellenörkökik , ha váljon valóban megtörténik-e a' minek meg kell történnie. Azonban minden esetre súlyos a' föntebbi ellenvetés, ha az a) pont szorul szóra veendő, hanem ezen könnyen lehet segíteni, ha az így határoztatik meg : hogy az egyháztanács az elnökségnek a' határozatok végrehajtásában segítségül legyen. Ez által megmarad az egyháztanács tovább is végrehajtó hatalom lenni, és az egyháztanács okvetlen szükséges intézete is meg van mentve. De most az bebizonyítandó, hogy a' minden fokozatokon keresztül vitt egyháztanács okvetlen szükséges-e? Vegyük legelőször is a' helybeli egyháztanácsot. Az egyháznak olly sok csekély ügyeket kell elintézni, szükségeket ellátni, élőre látható kiadások szükségesek, a' lelkész a' lelki-pásztori dajkálkodás és iskolánál, mint elöljárója, az okosabbak segedelmét és tanácsát gyakorta nem nélkülözheti, 's illyenkor az egész egyház-e összegyüjtendö ? Vagy az ügy talán nem is olly nemű, hogy olly nagy gyülekezet jelenlétében tartassék tanácskozás fölötte, és ha ez nem is, még sem lehet csekély ügyek végett minden nap gyűléseket tartani, mert akkor azon veszedemnek teszi ki, hogy becsben vesztenek és látogatlanul maradnak; és végre igen sok, kivált falusi egyházakban nem is olly igen könnyű gyűlést tartani. — A' hontmegyei esperesség is oda nyilatkozott, hogy évenkint egy gyülé

s

elegendő, mert többet nehéz összehíni. Magát a' számodásokat is lehetetlen , minden kontókkal és nyugtatványokkal, maga rendében, pontosan egy egyetemes gyűlés alatt átnézni, és ha ezek a1

3-ik c. oda utaltatnak, az bizonyára máskép nem értendő; minthogy az egyháztanácsok által szorgosan átvizsgált számadások terjesztessenek az egyetemes gvülés elé. De a' helybeli egyháztanácsok szükséges-