Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-07-09 / 29. szám
ténjék, felállíthat a1 per kezdete előtt bizonyos akadályokat, rendelhet úgy, mint a' napoleoni törvénykönyv, bizonyos határidőt, mellyet, mieelött a1 váló-pert meglehessen kezdeni, a' felek bevárni kénytelenek, 's melly alatt határozott szándokukat kijelenteni tartoznak : rendelheti úgy, mint a' pátens az egyezkedés többszöri megkísérlését, rendelhet ideiglenes ágy vagy asztaltóli elválást: de ha a' kibékéltetés ezen módjai mind megpróbálva voltak, a' pörben nem mondhatni, hogy a' gyűlölség nincs bizonyítva, mert ha a' gyűlölséget még azonkívül bizonyítani kell, akkor minek ezen többszöri probaticái a' gyülölségnek. A' királyi curia elve sérelmes általában, mert a1 gyülölségbőli elválást mivelt hitestársakra szinte lehetetlenné teszi; de sérelmes azért is, mert magába a' pátens tartalmába ütközik, melly a' gyűlölség kipuhatolására megrendeli a' megtartandó ünnepélyességeket, de a' gyűlölség bizonyításával a' feleket egy szóval sem terheli. A' váló-perek tehát a' királyi curiától, mellynek tagjai, különben is többnyire catholicusok leörsereg századosa, — a' közhír másik papkapitányt is emleget Veszprémmegyében. Már N. I. kérdése ösztönt adott elmondanom véleményemet a' papok nemzetőrsége felett; Cs. beszéde pedig nem enged tovább hallgatnom, mert épen azon pontokat érinti, mellyeken szerény véleményem átvonulandott. Szabadjon hát e' tárgyban néhány igénytelen, de őszinte szót, ejtenem, mellyböl az fog kitűnni, hogy a'pap olly értelemben, mint egyéb polgártársak, nemzetőr nem lehet. Szent igaz, hogy a' papnak hazájáról, polgári kötelességéről, megfeledkezni nem szabad. Az illy feledékeny megérdemelné, hogy százszorosan sújtsa a' nemzet átkának engesztelhetlen ostora ! A' pap is honpolgár 's nincs a' törvényben a' nemzetőrség kötelessége alól kivéve. De én mégis azt hiszem, hogy ez is, valamint sok más intézkedése az új törvényeknek, csak a kénytelen rögtönzés eredménye, mellynek nem lehet ideje minden kivételes szempontra kellő figyelmet fordítania. Ha nemzetőrségre képtelenek a' kevés értékűek^ kiknél a' közbátorságot érdekvén, a' házasságot hajlandóbbak entholicus szem- közösségnél fogva védeni parancsoló vagyon pontból tekinteni, azonnal tétessenek át saját egyházi törvényszékeinkhez. Ezen törvényszékek rendezéséről, a' törvénykezési eljárásról 's a' pátensben történendő változásokról következő számokban. Soltész Albert. Pap-nemzetőr. Midőn egyik paptársunk, Német János, az Egy. Lap f. é. 24-dik számában közlött „korkérdései" között ezt kérdezi : nem volna-e tanácsos a' lelkészeknek utasítást adni, mi módon és mennyire folyjanak be a' nemzeti örsereg felállításába ? — ezzel föltenni láttatik, hogy a' pap nem ollyféle nemzetőr, mint egyéb polgártársak. Mert, ha a1 pap is csak olly nemzetőr, mint akárki más a' honpolgárok közöl, akkor ezt: mimódon és mennyire folyjon be a' lelkész a' nemzeti örsereg felállításába? kérdezni is felesleges, nemhogy szót érdemelne. De vannak, kik a' papot is a' többi nemzetőrök közé sorozzák; mert — mint Cserky paptárs a' nemzeti örsereghez intézett, 's a' „Munkások Újságában" közzé tett, egyházi beszédében mondja — „a' papnak nem szabad hazájáról, polgári kötelességéről megfeledkeznie (ö is honpolgár), — a' példák vonzanak, buzdítanak : buzdítson tehát a1 pap példájával a' haza védelmére, — nem is példanélküli, hogy a' papok víttak , harczoltak, táborba szállottak, korábbi századainkban." E' tekinteteknél fogva a' papok talán minden megyében is összeirattak a' nemzetörök közé, ha t. i. nincsenek tul 50 éven; némellyek már tiszti rangban állanak, — Cserky ugy bocsátotta közre beszédét, mint a' nemzeti biztosíték nincs, — képtelenek a' 20 éven alul, 's az 50 éven felül levők, amazok — hihetőleg— azért, mert még képző> tanulói pályán vannak, ezek azért, mert már erőben gyengülnek, hanyatlanak : nem természetes-e, hogy a1 nemzetőr minden kötelességeinek a1 hivatalánál fogva bizonyos helyhez kötött pap sem képes megfelelni, kinek teljes erejét a' hivatalára szükséges folytonos önképzés veszi igénybe ? Mert nem lehet feledni, hogy a' nemzetőr nemcsak a' helységben, mellynek lakosa, hanem annak határán kivül is, söt veszélyes szükség esetén bárhol a' honban, köteles szolgálatot tenni : hogyan tegye már ezt a1 pap, kitől hivatalos állása állandó helybeniartózkodást követel ? Vagy talán az alatt, míg a' pap más megyében, tán épen a' határszélen, tesz nemzetöri szolgálatot — meglehet, több hetekig, hónapokig, — otthon bezárassék a1 templom, vigasztalatlanul vesztegeljenek a' betegek, kereszteletlenül heverjenek a'csecsemők, mellőztessék, felfüggesztessék az egyházi szolgálat általában?! Mit mondanak erre önök, százados paptársaim ? igazítsák el a1 polgári kötelességnek a' gyülekezethezi viszonyunkbóli folyó egyházi kötelességgel történhető összeütközését. Mert az nem állhat meg, hogy a' netalán másuvá menni parancsolt nemzetőrség teszi a' gyülekezetet, 's ha ez el ment, mire való akkor otthon a' pap. Nem atyámfiai! elmehet körülbelöl \/l Q rész, de otthon marad 9 /1 0 része a'nyájnak; 's míg ennyi többség nem eltaszítandó mennyiség : szabadjon a' merengő Székács szavaival mondanom: nyájhoz pásztor! — nem a1 sereghez tehát, hanem a' nyájhoz, melly olthon marad; szép hazafiúi, egyszersmind papi hivatás vár rátok, vigasz-
