Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-09 / 29. szám

a'f gazdasági, gyári és közönséges kézmütan, miként a' város helyzete hozza magával, c) Kereskedéstan. Ez is helyszerüleg taníttassák azon készítményekre és anyagokra vonatkozólag, mellyekkel leginkább a' környék foglalatoskodik 's mellyekböl legtöbb hasznot vehet. 5. A' földrajz és történettan az első két évben egyetemes polgári iniveltség és iparfejlés tekintetéből ismertette meg a' népeket, a' jelen két évben kijelelten ez vagy amaz készítmény és kereskedelmi czikkre vonatkozólag rajzolja az országokat, 's adja elő különösen ez vagy amaz ország történetét készítmény és kereskedelmi tekintetben. Hogy mindezek a' hazai készítmény és kereskedés czikkeire vonatkozzanak, önkényt értetik, valamint az is, hogy a' kereskedelmi jog ezekre vonatkozólag taníttassék. 6. A' mértan mind szám mind mértani része egyedül és kizárólag a' kérdés alatti tárgyra vonatkozó alkalmazással taníttassék. 7. Az éneklés és eszközzenészettanítás folytattatik, valamint a' kor igényeinek megfelelő katonai testgyakorlat is. Egyébiránt a' testgyakorlatra a' gyakorlati tanulmányoknál is elég alkalom van. 19. Az ipariskolák nevelés és tanításmódszere. Az ipariskolákra nézve is a' test erőssége, vallásos erkölcsiség, értelmi és ízléses nevelés tekintetéből azon elveket állítjuk föl, miket a' népiskolákra nézve fölállítánk, valamint a' tanmódszerre nézve is, azon különbsséggel: hogy itt már a' tanulmányok rendszerben adassanak elő. A' tanulmányok rendszerbem, de azért gyakorlati előadása, kül és belterjelmi növekedése több tanítókat föltételez, még pedig a' vallásíanitón kivül, ki mindig a' lelkész, legalább hármat. A' tanulmányok különnemüsége , jelesül : természet- ember- és Isten- vagy eszményi világravitele 's azok terjedelme kívánják, hogy a' tanulmányok szakrendszer szerint taníttassanak, még egy oktató tanítsa az inkább természetvilágra viszonyúló természetrajzot, természettant és műtant ; másik az inkább embervilágra viszonyuló földrajz-, történet- és kereskedéstant; harmadik az éptannal összekötött inkább eszményi világra vonatkozó lélek- és gondolkodástant, a' hazai nyelvvel, szépírás és olvasással 's németnyelvvel. A'métant egyik évben a' természetrajz 'sat. másikban a' földrajz 'sat. oktatója tanítsa azért, mert ezek tanulmányaiba a' mértan alkalmazása leginkább bevág; pedig ezen iskolákban a' mértant alkalmazás nélkül tanítani több, mint semmit csinálni. Valamint a' vallástant a' lelkész által kívánom taníttatni: ugy az éneklést a' község éneklője vagy inkább organistája által; mert miként saját helyén, — midőn az egyházakról mint ülyekröl szóllandok, — kifejtem azt, hogy minden ezyháznak orgánája; tehát éneklője egyszersmind organista is legyen. Míg ezt bővebben kifejteném itt csak annyit említek, hogy én a' pro~ sai isteni tiszteletnek barátja nem vagyok. A érzéki embernek költészet kell, mellynek szárnyain Istenhez a' végetlenhez emelkedjék. Úgyis elég darabos prosával találkozunk a' világon, az isteni tisztelet legalább legyen költészi. De ez csak közbevetőleg van mondva. A' testgyakorlatot, ha rendkívüli testgyakornok nem lenne, — mit illy katonavilágban föltenni alig lehet — a' három oktató közöl valameliyik, vagy egymást felváltva, teljesítsék. A' szakrendszer ellen fölhozott nehézségek igen könnyen elhárithatók, ellenébe téve azt az osztályrendszernek; mert igaz ugyan, hogy a' különböző természetű oktatók általi nevelés és kormánytartás nehezebb, mint egy által, de azért nem lehetetlen. Legyen megállapított nevelési és kormánytartási elv, mihez mindenik oktató tartsa magát. Igaz, hogy mindenik szakoktató saját kedvencz tudományát igyekszik megkedveltetni növendékivei , de hiszem, ez szükséges is; azért nem következik, hogy más tudományt ócsároljon. Igaz, hogy a' szaktanító saját szaktudományát tökélyesíti, a' többit elmulasztja. Hogy minden tanító saját szakját tökélyesítse, az mulhatlan kellék, de hogy más tudományt egészen elhanyagolna, nem következik, és ez aligha lehető is á' tudományok rokonsága miatt. Tehát, minden esetre szakrendszer az ipariskolákban. ' 20. Az alsó ipariskolák fölügyelése. Az alsó ipariskolák épen olly fokozatú felügyelés alatt állnak', mint a'népiskolák, jelesül: a) közvetlen vagy helybeni; b) közvetett vagy kerületi és c) ministertanácsi alatt. A' kerületi igazgató épen az legyen, ki a' kerületi népiskoláké. Ezen hármas fokozatú fölügyelésnek épen azon jogai 's kötéllyei vannak, 's azon viszonyban állnak egymáshoz, mint a' népiskolák fölügyelő testületé. Hogy ezen testületek jogaikat gyakorolhassák és kötélyeiket teljesíthessék, az alsó ipariskolák kül és bel életére vonatkozólag ezeket tartsák szem előtt kiváltán a' népiskolák igazgató testületétől. 1) Tanítókat csak iparképezdékböl választhatnak, melly föltételezi, hogy a' ministeri tanács költségkímélés, de rokonsági elvnél fogva is legalább négy népiskola képezdét úgy rendez, hogy azokban az alsó ipariskolatanítók is képeztessenek. 2) Minthogy a' népélet szintúgy hat az iskolákra, mint viszont az iskolák tartoznak hatni a' népéletre; ezért az ipariskolákra nézve különösen kell gondolkozni eszközökről, mellyeken a' gyakorlati tanítás megtétethessék. Illyen eszközök a' természetiek gyűjteménye és mintatárak 'stb. de szükség, hogy mindezeket a' növendék a' népélctben is lássa; ezért az iskolák hely és körülményszerüleg iparüzö városokon rondezendök.