Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-16 / 3. szám

gyedik a' inegszenteltetés. Itt azok ellenében, kik ezen felosztástroszalják, bekell bizonyítani,hogy ennek lélektani alapja van; különösen az ifjakat az imádkozó phariseüsnak és vámszedgnek példájával kell meggyőzni, kiemelni ebből, mikép Isten előtt semmi más érdemünk nem lehet olly nagy, mint a' hit: vigyázni kell azonban nehogy a' jócselekedeteket kellő beesőktől megfosszuk, meg kell magyarázni, hogy ezeknek a' végetlen isteni kegyelemmeli viszony irányában van kevés érdemök. A1

keresztségről 's úrvacsorájáróli tan minden érdemét, az Istenfiáról 's szentlélekről szólló hitágazatoktól kölcsönzi. Mit Istenfia rendelt, az több a1

külső munkánál, ha szinte annak hatását az ész világosan ki nem tudná is magyarázni. A' Krisztus úrvacsorájábani jelen létéről a' hivő lélek vitát nem indít, 's nem vizsgálódik 's vetélkedik azon, test-e vagy szellem szerint van abban jelen ? csak ott keresnek ebben anyagot a' ezivódásra, hol a' szelíd buzgalom és szeretet hiányzik. A' vallásos külsőségekre nézve határozottan kell tanítani, hogy a' benső hitben fekszik minden vallási dolognak értelme, és a' szeretetben az istenieknek valódi esmérete. — Befejezi a' keresztyén hittant az utolsó dolgokróli tudomány, különösen a' halhatatlanság nagy igazsága. Ezen igazságról a' benső lélek szerinti meggyőződésnek minden erejével kell tanítani, mert személyes létünk sírontúli fenmaradása nélkül minden erkölcsiség hijábanvaló. 1 Kor. 15: 16. A1

halhatatlanság vakmerő tagadói ellen a' józanész, és az evangyéliom minden fegyvereit villogtatni kell; lehetetlen, hogy ezek, ha a' természetből vett erősségeket mellőznénk is, az Isten a' legtökélyesb valóság léteiéből folyó, valamint a' szivünk alatt dobogó erkölcsi erősségek hallatára el ne némúljanak. A' keresztyén erkölcs-tan tulajdonképen csak a' keresztyén hittannak kifolyása, 's leginkább az Istenről, az ö szeretetéről, parancsolatjairól, 's az emberekkeli czéljáról szóló tannal van öszszefüggésben; a' honnan ez a' hittantól elválhatlan, mert azon egy életnek cselekedeti részét alkotja, melly vagyon Istenben a' Jézus által. A' legtisztább erkölcsiség nem más, minta' mi gondolkodás- és cselekvés-módunknak az Istennel 's az isteni dolgokkal való legbensőbb összeköttetése ; mert mikép a' keresztyén hit az isteni kegyelemnek és szeretetnek tudata által, az embernek és Istennek egyesülését eszközli: ugy eszközli a' keresztyén erénytan az Istennek tetsző élet által az Istenneli egységet, 's így föltételez minden egyes kötelességet. Az Isten iránti kötelességek az ö benne vetett igaz hitnek gyümölcsei, embertársaink irántiak pedig a1

Jézusba helyhetett hitéi, ki magát mindnyájunkért feláldozta, és a1

felebaráti szeretetet, mintegy ennek visszapótlásául kívánja. A1

magunkiránti kötelességeket a' szentlélekbe vetett hit szüli, ki bennünk munkás, és feléleszti szivünkben az öröklét iránti reményt. Az újabb erkölcstani rendszer eltérvén a" keresztyén morál szellemétől 's eredetiségétől, irányt nem adhat a'vallásos oktatásban, itt is keresztyéni jellemünek kell lenni mindennek, mert ez minden igazságnak legerösb alapja. Tiszta rationalis morállal ép ott vagyunk, hol a' rationalis vallással; ha a' moralnak nem a' keresztyén hit alapja, nem más az, mint világi erkölcs, szabályzóit illedelem. — A' mi a' növendékek erkölcsi oktatásának tárgyait illeti, nem szükség itt azon terjedelmes rendszerhez ragaszkodni, mellyen a' tudós erkölcstant szokták írni; mert ez csak öszszezavarná a' gyöngeelinéket's a1

szívre javitólag keveset hatna. A' morállal is, mint egyébbel, közvetlen az ifjú életére kell hatni. Vannak bizonyos alaperények, mellyekböl a' többiek mint kútfőből erednek, vallásos oktatásnál ezekre kell főleg figyelmünket fordítani. Legelső ezek között a' szeretet, melly Jézusnak legfőbb parancsa, 's az egész törvény betöltése; (Mát. 22: 37—39. Ján. 13:35) ezt nemcsak tanítani kell, de tenyésztetni is az ifjú kebelben,hogy a' növendék szeretetteljesen növekedjék Krisztus vallásában. A'szeretetböl támad Istennek lélekben és igazs ágb a ni imá dás a; valóban ki szivének teljességéből tud imádkozni, 's a' belső embert a' külsőből ki tudja emelni, hogy Istennel 's az isteniekkel legbensőbb közösségbe jöjjön, az erkölcsi életében egy szilárd pontra talált, mellytől öt könnyen semmi el nem mozdíthatja. Mint az egész vallásos és erkölcsi életnek támaszpontját, az ifjú szivébe kell csöpegtetni Jézusnak az emberi tökély ideáljának utánzását: ugyanis az egyházi növendék eleibe más példányt nem állíthatunk, mint Jézust, kiben semmi bűn nem lakozék; minden erkölcsi elv, melly az ö életéből vétetik, felülmúlja a' legbölcsebb ember által kigondoltat, 's legtöbb meggyőző erővel bir. Az eddig elmondottakból kétségbe vonhatlanul kiviláglik a' hitvallásbani oktatás szükséges volta; látni lehet ezekből, mellyek legyenek ennek tárgyai, 's millyen legyen a' tanítási alak, vagy rendszer mi ehez legjobban illik. Ez utóbbira nézve felvilágosításul még azt mondjuk, hogy a' növendékek hitvallási oktatásának rendszere tehát sem tisztán socratesi vagy kérdezödő modor, sem tisztán hallgató, mellynél a' tanítványok folyvást csak hallgatnak, 's a' tanító magyaráz: hanem N i e m a y e r szerint, czélszerü összeolvasztása ez a' kettőnek. A' népszerű vallástanító az előtte álló tárgyra nézve, vagy az előre elgondolt igazságból, vagy jól értelmezett bibliai mondatból, vagy kézikönyvének tételeiből indúl ki, és csak azután szövi át kérdésekkel magyarázatát, midőn gondolja, hogy tárgyát a' növendékek már bizonyosan felfogták. Ez által el-