Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-06-18 / 25. szám
És mégis azt mondom : ne küldjünk. De miért nem? tán nem kell-e népünknek nevelés ? nem kellenek-e jobb tanodák, mint a1 minők a' mostaniak? nem-e jobb tanítók is, mint a' minők a' mostaniak? Németországnak érdemeiből a' nevelésben egy hajszálnyit sem akarok elvonni; el akarom isjünk főleg ifjakat, kik mint Phrixusok és Hellék, hozzák el nekünk a'nevelésnek aranygyapját, — hahogy közölök a' Hellék tengerbe vesznének is, csak a' Jasonok térjenek meg és hozzák meg az új szellemi életnek kincsét. De hála Istennek, mi nem ugy állunk. Nálunk a' népnevelésnek ügye nemcsak eszme még, merni, mint a' magyar utazó Szemere Bertalan, vagy csak ohajtat, nálunk tettleg népnevelés már (jelenlegi belügyministerünk) mint a' franczia van — már a' millven ollyan, tanodáink is van-Cousin és mit mások, angolok és amerikaiak ré- nak, és ezekben tanítóink nem kis számmal , és gen elismertenek, hogy Németország a' padago- ha jól megvizsgáljuk, bizony találkozni fognak giában legelöl áll, hogy ott vannak a' legjelesb ollyanok is, kik a' némethoni semminárvezetöknevelök, ott a' legszámosabb nevelési irók, ott kel sok tekintetben megmérkőzhetnek; alább van legtöbb nevelési intézet: és mégis azt mon- meg is fogom őket nevezni, természetesen csak dom, ne küldjünk ki ifjakat a'némethoni seminariu- azokat, a'kiket nekem van szerencsém ismermokba, ne, akármellyik külföld hónába sem, — hetnem; hát azonkívül hányan és millyenek lehanem állítsunk, ha kell — és pedig ez a' neve- hetnek még, inert hiszen a' jelesb hazai tanítóklési téren a' teendők alphája — magunk, legje- nak statistikáját nem irta még senki, ugy a' mint lesb tanítóférfiaink vezérlete alatt köz-és min- : szokás, minden statistikai rovozgatás nélkül csak tapráparandiát vagy képezdét és ebben képez- átalányban kárhoztatólag mondani: a' magyarzünk a' haza népe számára egypár év alatt, ne országi tanodák roszak, illyenek a' tanítók is, tizenkét, hanem száztizenkét tanítót egyszerre,! mert hiszen jó tanítónak vezérlete alatt mint és utaztassunk, ha kell, és ha az országnak csak- lehetne a1 tanoda rósz ? ugyan felesleges pénze van most, utaztassunk Nekünk praeparandiáink is vannak már, hiszen meglett, érett korú, gyakorlati tanítóink vagy királyilag öt illyen állíttatott fel nem régiben és tanáraink közöl egynehányat, ollyanokat, kik azonkívül van a' prot. ágostaiaknak is illyen— már évek óta foglalkoznak neveléstanítással és! nemű intézetjök Nyíregyházán és Felsölövőn. e' tekintetben ugy tényileg mint irataik által is- Vagy azokban nem gondolkoztak-e még a'praemeretesek, utaztassunk ollyanok közöl kettőt parandiának igazi szerkezetéről és feladatáról? hármat egész Európában , söt még Európán ki-! majd Németországban két évig tartózkodandó vül is, Amerikában különösen, és azok állal ifjak fogják mintamüködésileg megmutatni és adassunk magunknak számot, mint áll a gya- megmutathatni, mini: kelljen illy intézetnek elkorlati nevelés másutt? minők az intézetek itt rendezve lennie, 's minő methodikát 'sat. kelljen és ott, ez és amaz országban , az ország körülményei és népeihez alkalmazva? minők mindenütt a tanításimelliodok? mellyek a' rendszerek, a tanulmányi fokozatok, a' vezérlési elvek, a legjobb könyvek mellyek ? mik a' tanítási eszközök? 'stb. 'stb. Ez az én nézetem 's ezt mondom ki már előre, az egyes tanulmányoknál alkalmaznunk? Tudtommal az említett intézetek egyikében 's másikában, olly férfiak működnek , kik nemcsak két, hanem tovább mint kik csak két évig tartózkodtak a' külföldön és pedig egyenesen csak nevelési teendőkkel, nevelési munkának a' terén foglalozva, söt az egyik illynemü intézetben épen külhabár ennek csak értekezésem végén kellene is; földi tanító is működik, most legalább egy, a'mint állania, a' midőn okaimat elmondandottam, hogy \ tudom, eleintén több volt a' külföldi. Tehát a'mint vájjon miért ne kelljen nekünk ifjú leendő prá- látszik, nem vagyunk ujak és kezdők e' téren. parandokat a' külföldre küldenünk, hogy ott leendő képezdei tanárokká idomítsák magukat. De ki fogom a' dolgot fejteni részletesen. Ha nálunk a' nevelés tabula rasa volna, vagy hogy még eddigé épen semmi sem történt volna népünk nevelésének érdekében, ha ugy állanánk, j Söt nekünk, a' mi az elemi és legelemibb tanítók képezését illeti, azokul nézem a' kisdedovókat; ollynemü intézetünk is van, a' minő tudtommal a' külföldön sehol sincs, úgymint : a' kisdedovókat képző. De mégis, mért ne küldjünk tanítókká lehemint, állottak őseink, az ezer év előtti pogányok, 1 tendö és leendő ifjakat a' külföldre? kik a' keresztes vagy keresztyén vallásra valának lérítendök, — és ha mi, magunk belátása által az illy állapotból ki akarnánk szabadulni, é mint ők egy koron,keresztyénekké lenni nem akartak, ugy ellenben mi nevelést kezdeni akarnánk, feltéve, hogy nevelés hazánkban még épen nem volna — azaz, tanodák és tanítók a' kik neveléssel foglalkoznak, — ugy azt mondanám: igen-Elöször azért, mert nincs pénzünk, és ha van is, vegyük annak jobb és tettlegesebb hasznát, a' mennyibeií azt csakugyan és elvonhatlanul a' nevelésre akarjuk, a' nevelésre kell fordítanunk: állítsunk azonnal, mint már is említém, mintaintézetet. Azon a' pénzen, a' mellyet 12 ifjú egy vagyis két éven át az ország pénztárából liuzand, a' mi, egyegy évre, nem igen Iehelend keis, küldjünk ki képezendöket a' külföldre, küld- vesebb 800 és ha kevesebb, a' mint tapaszta-25 *