Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-11 / 24. szám

hány őszinte szóval akarom magyarázni a' dolog mibenlétét. A' mi a' közönséget, édes hazánk fiait legmélyebben illetheti, az, hogy a' soproni tanuló ifjúság nemcsak az intézetet nevezi nyomorultnak, hanem mind azokról, kik onnan kikerültek is, azt állítja, hogy azoknak, kiknek körében működtek, félrevezetőivé váltak. Ez nagy szó! — Már most, posito sed non concesso, hogy a' sopronyi fötanoda olly nyomorult intézet, — hogy a' régibb időkből egy Schwartner és Kralowanszky nevét elhallgassam, — kérdem, vájjon egy Kis János, b. Lakos, Berzsenyi Dániel, Haubner Máté, Sz. József, Taubner, gr. Zay Károly, Vidos József, Edvi Illés Pál, Karsay Sándor, Zsivora septemvir 's tudja Isten, hány másra rá illik-e, hogy félrevezetőivé váltak azon köröknek, mellyeknek közepette működtek ?! — Túl a' Dunán legszebben virágzik a' protestáns gyámintézet., pedig a' túl a'dunai lelkészek majdnem mindnyájan ott nevelkedtek! Hogy a' tanárok választása helyesebben a'kerületnek, mint a' sopronyi conventnek volna teendője, azt már régen átlátta a'közönség, és magok a' tanárok érezik bizonyosan legjobban, hogy reájok nézve is sokkal kivánatosb volna, hogy választatásuk nem egy egyházképviselöség, hanem az egész egyházkerület bizodalmának legyen kifolyása. Egy más pontban több tanárnak azonnali kítéletését kívánja az ifjúság. Ez, mondhatom, nagyon fájt szivemnek; — mert ha állana is, hogy azon tanárok nem a' legjobbak, én ott azon kegyeletet látom sértve, mellynek tanítók és tanítványok közt szükségképen fen kell állania, ha ,egy iskola virágozni és boldogulni akar.Nehányjának azon tanítóknak már ősz hajszálak környezik halántékaikat, és még alig 10, illetőleg alig 6 éve, hogy egészen új tanulmányok előadásába voltak kénytelenek bele okulni, egészen új rendszert követni. Ezek, lelkemre mondom, nem félrevezetői a' nemzetnek, hanem bajnokai voltak a' közoktatásnak. — Ha pedig a' kor annyira meg változott, hogy irányuk avval össze nem féreszthetö, a' legnagyobb kíméletlenség volna nem gondoskodni arról, hogy azok, kik olly szent hévvel működtek pályájukon, és kiknek velem együtt sok százan, kikben még a' kegyelet szelleme ki nem aludt, sokat köszönünk, illő nyugdíj által ne kármenlesíltessenek. — Az ifjabb tanárok részint kor, részint tanulótársim: de ezekről is, a' mennyi igaz. Itt leginkább az ellen látszik kifogása lenni az ifjúságnak , a' ki a1

természettant adja elő. — Ez a' tanár nem is ugy volt híva, mint a' természettan, hanem csak mint a' theologia tanára. És már a'sopr. convent igen jól látta át, hogy a' természettanra egy külön tanárt leend kénytelen meg hívni. Ki is volt már arra jelelve Turcsányi Ádolf, ki a' bécsi polytechnicumoii e' pályára már évek óta készült; csak hogy még az anyagi érték szűke nem engedte azon tanszék betöltetését: így azon szerencsétlen házasság theologia et physica ugy maradt, a' mint még bold. Pecz Lipót a' természettan iránti hajlamból már kezdte vala, — bár, mint akkoriban hallám, neki sem volt legjobban inyjére ezen két tudomány együtt való előadása. — Ha tehát a' theol. tanára roppant halmaz tudományával elfoglaltatván , nem birt eleget tenni a' tudomány azon másik ágának, melly szinte egész embert igényel, és ha a'hívólevélben csak „addig, mig" volt neki e' -tárgy tanításának határidejéül kiszabva, ki fogja ezért mindjárt nevezett tanárnak hivatalábóli kitétetését indítványozni, ha különben sem tudománya, sem erkölcse, sem előadása, sem nevelési tapinlata ellen semmi alapos kifogás nincsen? — A' ki illy rögtön itél valamelly dolog felöl, önként mondta ki fejére, hogy esküttszéki bíróságra nincs qualiíicálva , bár kívánatosnak találnám egyébkint az igazság és nyilvánosság tekintetéből, hogy kihágások megvizsgálásakor a' tanuló esküitek is figyelembe vétessenek. A' mi a1

tanulást illeti, el kell ismerni, hogy Sopronyban mindig volt, legalább 10—20 évvel ezelőtt de tán későbben is — annyi jó szellem, hogy a' latin, német és franczia nyelvek tanulása szükségesnek tartatott, és az ezekben jártas nagyobb tiszteletben állott tanulótársai előtt. A' német társaságnak majdnem nagyobb számát magyarajkuak képeztük, hogy híjába ne legyünk német városban; valamint voltak példák, hogy nyilvános örömünnep alkalmával több magyar, mint németajkuak léptünk fel. Sokan ezen nyelvekhez még hozzá adták az angol és olasznak tanulását is, mire Pecznél, de különben is, bőven volt alkalom. Hogy testgyakorló intézetet és VÍVÓ iskolát kérnek, nagyon rendén találom, különösen miután ott az efélekre való helyre nézve csakugyan nincsenek szűkében. Tanuljatok tehát, ifjú barátim, mert ha valaha, most lesz nagy szüksége hazánknak jól kiképezett honfiakra. De ne kívánkozzatok olly ártalmatlan mulatságok, mint kávéházak után. Színház és tánczvigalmak még mehetnek, — nyáron a' magyar kút elég bő forrása ártatlan örömnek, de a' kávéházaktól már csak egy lépés van azon helaerákboz, kik ott a' sétatértől nem messze hazánk jövendő nemzedékének leírhatlan kárára kövelik el a' legégrekiáltóbb vétkeket. — Ép lélek csak ép és egészséges testben fejlődhetik, curandum ut sit mens sana in corpore sano. A1

sopronyi fő tanodának egy volt növendéke. GYŰLÉSEK. Szatmár-rgyházmcgyc közgyűlése. Szatmár-Németiben, maj. 24, 25. 1848.