Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-16 / 3. szám

predieatzióiban és a' pápa bünbocsánat-bullája, Husz barátja Prágai Jeromos (Hieronyinus v. Faulfisch) dühe által a' pelengéren elégetett 's ekképen a' nyilvános csend fel lön zavarva. Husz a' római egyháztól az igaz egyház eszményéhez emelkedett, mint a' szentek egységéhez, kik öröktől fogva üdvre rendeltettek és a' kiknek feje nem a' pápa, hanem csak egyedül Krisztus lehet. Azonban Husz az egyház minden kath. állításaihoz ragaszkodván és ezen előre elrendeltek ezen községére vonván, a' mellytöl egyedül kezeltethetnének erélyesen a' sacramentomok : egyháza következetesen ltülönczködök egyesületévé vált volna. Midőn most egy pápai bulla tartózkodása helyét átokkal sujtá (1413), erőteljes predikálásával a' néphez fordult. Felebb hivatkozásánál fogva egy általános zsinatra, Istenre 's Krisztusra, Zsigmond Konstanczba hívta öt. Bátran ment oda igaz hitüsége bizodalmában, szükség esetében a' vértanúi halál reményének örömével. Ittbebörtönözteték 1414-ben; híjába veté magát érette közbe a1

cseh 's lengyel nemesség ; a1

császár csak elpirult biztosító útlevele megszegése miatt. A1

zsinat csak visszahúzását kívánta 's elátkozta makacsságát, melly egyedül a1

sz. Írásnak akart engedni. Husz gyengédés hősies búcsúleveleket irt hazájába és Krisztust dicsőítvén, szilárd állhatatossággal 's azon hittel mult ki (1415. julius 6-kán) a' máglyán, hogy Krisztus ügye nagyobb lelkek által, kik utána jövendnének, győzni fog. Ilieronymus szavát visszavette, de ismét neki bátorodván, biráit a' legfelsőbb bíró elejébe idézte és egy bölcsész (Poggius Florentinus in ep. ad Leonardum Aretinum) értesítése szerint stoicus bátorsággal mult ki, május 30-kán 1416. hasonlókép elégettetvén. A' hitbeni eretnekségek határozatlanul 's leginkább félreértésből álltak a' vádpontok között. Ha egy szabadelvű zsinat szabadelvű törekvéseket a1 máglyával jutalmazott meg: bizonyosan a' scholasticus iskolák viszálykodásai, a' németek gyülölsége a'szlávok ellen és a'papság elkeseredettsége általános lealjasítása felett is elősegítette azt: de ez ügyben hierarchicus párt törekvése csak az vala, elleneit egy lelki rokonuk elégettetésével megijeszteni, mig a1

szabadabbelvü párt öt föláldozá, hogy az eretnekség miatti büntársasági gyanúját magától elhárítsa. Ez iszonyú tett Constanczban fellázítá nagy részét a' cseh nemzetnek. Husz és Jeromos vértanuk gyanánt tiszteltettek és borzasztó vérboszú kezdett végrehajtatni. Azon M i s a J ak a b t ó 1 behozott 's Húsztól helybenhagyott szokás, a1

népnek is osztogatni a' kelyhet, a' H u ssitáknál szövetségökjelévé vált. Midőn Venczel 1419-ikben meghalt, 's Csehország testvérére Zsigmond császárra jutott, a' rendek nagyobb része nem akart hódolni a1

szavát szegte fejedelemnek, és kitört a'polgári háború (1420). Most a1

Husziták két pártra szakadtak. A' szelídebb párta' calixtinusok(utraquistae) 4.czikkben: az Isten igéjének szabadhirdetését, az úrvacsorát két szín alatt, visszatérését a' papságnak apostoli szegénységre és minden égre kiáltó bűnök büntetését, mint a' községek jogát igényelték. A' szigorúbb párt ellenben az u. n. t áb o r i t á k; a' kik mint az üdvre előre elrendeltek az egyház mindazon állításait feltétlenül elvetették, mellyek nem betű szerint a' sz. Írásból vétettek, Krisztus közellevő eljövetelét várták, és vak vezérök Z i s k a alatt irtóhadat viseltek minden szomszéd tartományok ellen. Ziska halála'után (1424) a' nagy Prokopius állt legelöl annak helyébe. Némelly seregek vezérök vesztét kipótolhatlannak kiáltván ki, Árváknak nevezték magokat; ezeknek hadmeneteit a' kis Prokopius vezérlette. Gyakran viszályban egymással mégis egyesültek ezek a' pártok közös veszedelem idején ; és mindazon seregek, mellyeket a' császár, vagy a' pápai követek vezérlének ellenök, megverettek, mert azok zsoldosok valának, keresztes katonák czímjével, feldühödött nép ellen. A' győzök most a' baseli zsinatra (1431 — 1443) hivatnak. Hosszú vitatkozások után következőképen egyezkedtek a' calixtinusok (1433) czikkeik felett: Isten igéje rendesen hirdettessék az egyházi felsöség teljes hatalma alatt; a' zsinat tekintete erejénél fogva két szín alatt engedi meg az úrvacsoráját; az egyházi jószágok az egyházi atyák parancsa szerint a' papságtól kezeltessenek, és halálos büntettek a' lehetőségig a' törvények értelmében a' hatóságoktól büntettessenek meg. A' táboriták és árvák, a' kik ezen egyezkedést megvetették, 1434. május 30-kán megverettek, és Csehország meghódolt a' császárnak, az i g 1 a u i szerződés által 1436-ban, melly a' baseli zsinat egyezkedése alapján mind vallási, mind polgári szabadságért kezeskedett. De ezen egyezkedés a1

katholikusok részére, kik a' táboriták szétveretése után a' calixtinusokkal hasonló hatalmuakká lőnek,sok féleképen megsértetett. Zsigmond halála után (1437) midőn a' nemzet választási jogát gyakorlá, még trónviszályok is jöttek hozzá, a' polgári háború egyenkénti szünetekkel határozatlanul folytattaték,mígnem Ulászló a1

Kuttenbergi országgyűlésen (1485) olly vallásbékét kötött, melly által mind a' kath. mind a' calixtinusok pártja egyformán biztosíttatnék birtokában. A' hussitáknak e' hosszadalmas polgári zavarokban semmisem maradt fen, mint a1

kehely külsősége 's nagyszerű visszaemlékezések. A' katholikusoknak tett engedmények és az evangelicus szellem eltűnte miatt (1450) kedvetlenül, egy kisebb, különösen a' Táboriták maradványaiból álló és a' szenvedés kinai által