Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-16 / 3. szám

elveiben tisztult párt elvált a' calixtinusokt ó l. A' keleti határokra száműzetve kis egyházaik súlyos üldözések daczára mégis tovább terjedtek Cseh-, Morva- és Lengyelországban a' e s e h és morva testvérek neve atatt. Legelső püspökeiket a" Waldensek püspökeitől szentelteték fel, és a' Waldensek maradványait egyéb kegyesekkel szinte keblükbe fogadták. Folytonosan elnyomva csak szegénységben maradtak, a1

bibliában mind a' mellett nagyon jártasok voltak és egyházi belszerkezetökre nézve mint békeszerető emberek kezdőket, haladókat és tökéleteseket különböztettek meg. Elvetették a' szenteket és a1

kath. egyház fejeit. Az úrvacsorában Krisztus testének a' kenyérrel és borrali mystieus egyesülését taníták. Nem állították épen azt, hogy ők teszik az egyedül-üdvezítö egyházat, csak annak tagjainak lenni mondták magokat, és az első századok szellemében megállapodott egyházi fegyelem által erkölcsileg szigorú benső és kegyes életet tartottak. A' 15-dik század tudományának és kegyességének ellentétében az egyház ellen, egyes tudós féríiak csaknem mindent érintettek, a' mi a' legközelebbi század harczaiban a'világot megindítá. Azon gondolatban csaknem valamennyien központosulnak, hogy az egyház szellemének kell megujulnia és pedig megtisztulnia a1

sz. irás által. így Goch János (Pupper) egy apáczaklastrom perjele Mechelnben(fl445)azon állítással lépett fel, miszerint tévelygések mindig vették körül a' ker. vallást; de épen a' tévelygések közben ki kell találni annak valódi szellemét. Ily— íyen tévelygéseknek tartá ö a1

Mózes törvényének megtartását különféle alakban , hitet jó tettek nélkül, a' megnyugvást a' jó tettekben az isteni kegyelem nélkül, végtére a' szent fogadásokat mint az evagyélmi tökély feltételét. W e s s e I János (Gansfort) Gröningenböl, Cöln-, Löwen-, Párizs-, Heidelbergben, végtére hazájában tanácsnok és tanító (Lux mundi, Mr. contradictionum f 1489) iskolai bölcsészi humanisticus miveltséggelmyslicus alapokon valami tisztán bensőnek tekinté a'ker. vallást, melly csak Isten és szivünk között intéztethetik el. A' miért is egyházi intézetek feletti nyilatkozatai többnyire korlátozó szelleműek. „A1

sz. irás a' hit eleven forrása; az egyház szerződésen alapul ; az észbeli természet általános papsággal bir; csak az igazhitű pápának kell adni hitelt; egyedül Isten bocsáthatja meg a' bűnöket; az egyházbóli kirekesztésnek csak külhatása van; a1 bocsánat csak egyházi büntetésekre vonatkozhatik; a' bűnbánat csak bensöleg végeztethetik el bűneink feletti szánalom, Krisztusnak igazsága és Istennek szabad kegyelme által; az igazi elégtétel az Istenben való élet; és a' tisztító tűz végre az Isten utáni vágynak tisztító ereje." Barátja WesselJános (Ruchrath), Erfurti tanár és Vormsi hitszónok szigorú augustinusféle álláspontból kelt ki az egyház szokásai és szertartásai ellen. Mert — úgymond — ha a' kiválasztottak öröktől fogva állanak az élet könyvében : akkor nevüket semmiféle egyházi átok onnan ki nem törülheti, — semmi bűnbocsánat bele nem igtathatja, — és semmiféle, csak emberi rendeletek és szertartások megtartása, mint a' minőkkel a' kath. egyház meg van terhelve, elő nem mozdíthatja. Mig az efféle állítások nem irányoztattak a' néphez, addig kedvező körülmények közt mint iskolai vélemények eltürettek. De Wessel a' domokosszerzetesektöl Mainzban bevádoltatott, öreg és beteg korában visszahuzásra kényteleníttetvén,!479-ben klastromba záratott, a1

honnan csak a' halál szabadítá ki öt 1481-ben. *) Ha mind ezeket összefoglaljuk és elgondoljuk, miszerint már a-1

7-dik században voltak, kik az egyháznak fonák irányát észrevevén, a' sz. Írásban kerestek menedéket az uralkodó egyház tévelygései ellen: szükségképen azon gondolatra kell jönnünk, hogy már a1

ker. egyház létesülésével mindjárt meg volt a1

protestáns párt; vagy másképen azonnal, hogy kath egyházról volt szó, megvolt egy párt, melly a' s t a b i l i s m u s, —1 meg volt egy más, melly a' haladás mellett nyilatkozott és harczolt. Látjuk mind ezekből először azt, hogy a' reformatio egyáltalában semmi visszatérést az apostoli időszakra nem foglal magában, mint azok állítgatják, kik azt gondolják, hogy a1

reformátoroknak egyéb tenni valójoknem volt, mint elmozdítván mind azt, mi az egyházat katholikává tette, az apostoli egyszerűséghez visszatérni. Látjuk más részről, mikép a1

reformatio nem egy ember agyában szülemlett meg; hanem, hogy az az összes emberiségnek haladása magasabb fokra. Mert ha a' történet nem egyéb, mint a' szellem fejlődése az időben, és Istenezen fejlődésnek indítója: akkor a' reformatio is Isten olly müvének lesz mondható, mellyre meg levén téve a1

szükséges előkészületek, a' reformátorok elevenen áthatva hivatásuk szellemétől, azt mint Isten hü eszközei ennek kezében, — az arra rendelt időben mind századukat, mind saját rendeltetésüket megértvén —a' legnagyobb buzgósággal és a' legönzéstelenebb lelkesedéssel végre hajtanák. P e c z Gyúl a. Hitvallási oktatás. Senki sem kételkedik azon, hogy a' keresztyén vallás dicső alapítójától ugy van adva, mint ast emberiség vallása, ugy is van szerkesztve, hogy ne legyen égalj a' föld színén, melly alatt ez ne virulhasson, 's ne legyen nép, melly ennek birto^ *) Eddig Has*.