Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-16 / 3. szám

minden történő dolgok szükséges oka, mellynek az ember csak árnyéka; egyébként nagyon ellenkezett Pelagius elveivel. Wicliffe ekképen mind a' scholasticában, mind a' jogok tudományában jártas tudós röpirataival védte a1

kormányt igyekezetében a1

franczia pápától szabadulhatni. 1372-ben az oxfordi egyetemen a1

theol. tanárává és tudorává lön. 1374-ben részt vett azon követségben, melly az angol egyház azon sérelmeinek megszüntetése végett, mellyek az egyházi hivatalok szabadabb és igazságosabb betöltését illették, a' pápával Brüggeben értekezett. Ez úttal mindinkább alaposabban megismerkedvén a' római udvar pénzvágyával és ravaszságával, visszatérte után szabadon nyilatkozott a' római „Antichrist" ellen. Azontúl mind élőszóval, mind Írásaiban nyilván felszólalt az egyház elnyomatása ellen a1

pápai szék által, kikelt az egyházi átkok önkényes volta, a' szerzetesség, a1

tisztító tüz, a' fülbegyónás, a' bűnbocsánat, a' szentek és képek imádása ellen. Ellenei a' barátok közöl 1376-ban felolvasásaiból és beszédeiből 19 eretnek állítást vontak ki, mellyekkel öt Romában bevádolták. XI Gergely ezeket elátkozta ; de Wicliífenek a1

kormány és a' főnemesség, különösen Lancaster herczeg, fogták pártját. És a' vizsgáló itélöszéknek megkelle elégedni avval, hogy Wicliffe ezen állításait, még jobban, de szelídebben meghatározta. Azonban, midőn tanításaihoz most még ezeket is hozzáadá, hogy a' pápa hatalma csak a' császártól ered, hogy hazaárulás a1

pápai itélöszéktöl meggátolni a' királyhoz való felebbvitelt, hogy a' papok égrekiáltó bűneik által minden világi hatalmat eljátszottak , hogy ugyan azt a' bűnös papságot a' tized és más alamizsnától meg kellene fosztani, hogy az egyház semmit sem tehet a' s z. irás ellen„ végre hogy Krisztus csak szellemileg van jelen az úrvacsorájában : akkor ezek és más ezekhez hasonló állítások el lőnek vetve a' londoni zsinaton 1382-ben és Wicliffe az egyetemből kirekesztetett. 0 azonban személyes szabadságában az angol községtől biztosíttatván Lutterworthba vonult vissza, hol 1382-ben elvégezte scholasticorealistico- augustini rendszerét és kidolgozta reformátori állításait. Hogy nagyobb sikerrel működhessék a1

ker. néptanítás ügyében, kegyes emberek egyesületét alapítá, kik mint eretnekek Lollhardoknak neveztettek. Ezek egész Angolhont járták be, mindenütt az evangyéliomot prédikálván. Midőn egy részről a' néptanítást, más részről a' biblia terjesztését tartá az egyházi reformatio legbiztosabb emeltyűjének („Si essent centum papae, et omnes fratres essent versi in cardinales, non deberet concedi sententiae suae in matéria íidei, nisi de quanto se fundaverint in scriptura) — 1380-ban lefordítá a1

Vulgatát angol nyelvre. Meghalt Lutterworthban 1384-ben dec. 31-kén. Halála után különösen az előkelőbbek közöl maradt, fel egy Wicliffe párt, a1

kiknek üldöztetése az uralkodó egyház részéről még meg nem szűnt Wicliffe halálával. — 1396 és 1408-ban Londonban tartatott zsinatokon újra átkoztattak el Wicliffe tanításai és V. Henrik alatt sokan, különösen LordJohn Oldcastle (von Cobham) a' vértanúság halálával mult ki. Még XXIII János pápa 1413-ban egy római zsinaton több iratait Wicliífenek, 1415-ben pedig a1

constanczi zsinat 45 tételt ö tőle mint botrányosokat és eretnekeket átkozott el; sőt ezen zsinat parancsára Wicliífenek még csontjai is kiásattak és szétszórattak, 1428-ban pedig el lőnek égetve. Mind e' mellett a1

reformatio ezen csírája ezennel el nem fojtatott, hanem minden üldözések daczára egész Luther idejéig mindinkább növekedett, különösen Chehországban fogékony keblekre találván. H u s z J á n o s *) 1373-ban jul. 6-kán H uszineczben Csehorsz. született. Kiképeztetvén a' prágai egyetemen 1396 u. o. magister, 1398-ban pedig a' bölcsészet tanára, mint iskolai bölcsész, realista, 1402. óta Prágában a'Betlehem kápolnájában hitszónok, szigorú önmaga ellen, mások iránt nyájas, hü szolgája vala a' római egyháznak, mignem 1403. megismerkedvén Wikleff irataival és az azokban feltárt igazságokat megészlelvén, nyilván kezdé dicsőíteni annak emlékezetét. Predikátziói 's röpiratai azóta legközelebb a' papság romlottsága és pápai szék visszaélései ellen valának irányozva : azonban a' papok egyenlőségét, a'községek jogát, a?

pápai szék szükségtelen voltát és a'szerzetes élet eltörlését isérinték, az evangyéliomra hivatkozván. Az egyetem elátkozta Wikleffet, mig tanácsában túlsulylyal birtak a' német tanárok szavazatai. De nemzetiségének engedvén, főkép Husz vívta ki, hogy 1409-ben a' német tagok az egyetemi köztársaságban jogaiktól megfosztattak, a' mi által az egyetem elnéptelenítteték, rögcsehvé vált és Husz Németországban gyűlöletessé lön. A' prágai érsektől bevádoItatván mint Wikliffita, Rómába idéztetik, hivatalából kitétetik 's elátkoztatik (1410); és visszahúzni igért mindent, ha a' sz. írásból czáfoltatnék meg. A' jobban értesítendő pápára hivatkozott, és minthogy a' népnek és Venczel királynak különös kegyében állott, az érseket kiengesztelésre szorítá 1414-ben. Midőn XXIII János pápa 1412-ben a' Nápoly ellen küldendő kereszteshadra pénzért bűnbocsánatot árultatott, Husz kikelt ez ellen *) Innen kezdve ismeretesb levén a" tér, és magam nem levén kénytelen az okadatokat is összekeresni, Hase egyháztörténetét fordítám.