Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-01-16 / 3. szám
tenu de erőire tels estre Saints. La raison : si le Pape reeoit certaine somme de ducats, on monte sur vingt echaffaux á Romé pour le eanoniser ete. Les Prestre de l'Eglise Orientaíe ne pechent point en soiz mariant, et eroy, que ainsy ne feriont nous en TEglise Occidentale, si nous nous marions. Kikel azonkívül a' böjt ellen, állításaiban Wiklefre is hivatkozik, 's a' szentek legendáit nem becsüli többre, mint a' francziák chronicáját. Ezekenkivül a' Sorbonne azt hányta szemére, hogy az egyházi tanítók közt a' rangkülönbsóget nem ismerte. „Simplex sacerdos potest ita bene consecrare Chrisma et sacros Ordines conferre sicut Papa. vei Episcopus: et omnes sacerdotes sünt aequalis potestatis, tani Ordinis, quam jurisdictionis. A' párizsi püspök 1486-ban kényszeríté öt ezen állításait visszavonni, 's ugy feloldta. III. Protestáns reforin. Valamint a' súlyos betegségből, ha csak gyökerestül nem fog gyógyításához, — ha késsel nem metszi el orvosa a' matéria peccanst, semmiféle felszínes gyógyíttatásokkal vissza nem helyezendi az embert egészségi állapotába: ugy az egyházban is törzsökös tös reform kellett, hogy minden előbbi e' részbeni kísérletek meg ne hiúsuljanak. Ez időben, hol a' pápai szék hatalma azon arányban sülyedt, minőben nyomása növekedett, szükségképen támadtak férfiak, kik az egyháznak nemcsak külső rendjének helyreállításában, nem is csak a' papság közötti nagyobb figyelem és tisztaság életbeléptetésére törekedtek ; hanem az egyház szelle m ében találták a' hibát, és azért egész lelkűkből oda törekvének, hogy az egyház szelle in e ujuljon meg. A' legelső készületek Csehországban történtek, hol az egyház a' görög egyház által állapi— tatván, mindig több szabadságot tartott meg alkotmányában. és csak nehezen engedett római újításoknak. A' legelső ezek közöl S t i e k n a C onr a d (ab Austria) vala, Teyni pap Prágában, hathatós predikátziói által sokakat megtérített ; de „Accusationes Mendicantium** cziinü munkájával és a1 papság közt uralgó erkölcstelenség komoly dorgálásai által nem kevés ellenséget szerze magának (f 1369). Több bajokkal küzdött Milicz János Kremsierböl Morvaországban , a' ki, hogy bátrabban hirdethesse az evangyéliomot, és Krisztus szegénységét követhesse, archidiakonusi méltóságáról lemondván 1362-ben jövedelmes papi jószágait odahagyta 's egyházfivá lön, és mind Prágában, mind másutt is a1 bűnbánat és hitről prédikálván, eleinte gunynyal fogadtatott ugyan, de Isten igéjének hathatós hirdetése által minden embereknek szivét megnyerte. Öt évi pihenés után Rómába indult, hol Péter templomában szándékozott prédikálni. Ennek híre elkeserítette ellene a' barátokat, és még mielőtt tarthatta predikálzióját, egy franciscanus klastromba bebörtönöztetett. De a1 pápa eljövetele után, ki akkor Avignonban volt, 1367-ben szabadon bocsáttatott. Most Csehországban 1369 óta újra elöbbeni buzgóságával folytatta áldásteljes működését, mígnem ellenei predikátzióiból bizonyos mennyiségű eretnek tételeket vontak ki, melly eket Rómába küldének. XI Gergely pápa 1374-ben dühös levelet ír ez ügyben a1 prágai érsek 's a' tartomány egyéb püspökeihez. Milicz kihallgatlaték, elleneit Rómában hallgatásra bírta, de nem sokára visszatérte után meghalt Csehországban 1374. Az evang. igazság egy harmadik tanuja volt ez időben J a n o vv Mátyás, doctor parisiensis, doctor theologiae és IV Károly császár gyóntató atyja, a'ki a1 szertartásos istentisztelet ellen erőteljesen kikelvén, eleven benső keresztyéniesség után tört, és az uralkodó papság és barátok világiasságát és képmutatását keményen megbüntette. A1 császárnak is elöadá az egyház reformatiójának szükséges voltát, ki az iránt a' pápához fordula. De az Janowot eretneknek bélyegezte , számkiüzte, — és Janow csendes magányban folytatá életét Prágában, mig 1394-ben meghalt. A' kolduló barátok által megujíttaték vala a' pápák hatalma Angolország felett. De már III Eduárd (1353) alatt azt végzé a' parliament, hogy minden hírhozó a' pápa részéről az egyházi hivatalok ügyében bebörtönöztessék, megtiltja a' Rómába való felebb hivatkozásokat (1353) és a' hübérpénzt igazságtalanságnak nyilatkoztatja. B a c o R o g e r, franciscanus leginkább G r o stheadRober t (f 1294) dr. mirabilis befolyása által neveltetvén a' XIH-ik században, — R ic h a r d, Armaghi érsek (f 1360) a' romlott szerzetesség dühös ellene a' XlV-dik században több tekintetben szabadabb egyházi mozgalmaknak törtek utat Angolországban , midőn ugyanott a' XlV-dik század közepe után olly férfiú lép fel, ki éles esze "s mély tudománya által általánosb, tartósb és üdvesebb ellenzéket támaszta a' papuralom ellen, ez volt W i c I i f f e J á n o s, a' ki YViciill'ebenRichmond mellett Yorkshire grófságban született 1324-ben. Kitűnvén a' biblia melletti buzgósága által (dr. evangelicus), legelőször az oxfordi egyetem érdekében, 1360 a' kolduló barátok ellen kelt ki. Még ifjú korában J o a e h i m d e F1 o r i s modorában , a' ki a' franciscanus szakadás ügyében (f 1202) az egyház végveszélye feletti fájdalmában annak tel jes enyészetét és megújítását az apocalypsis képzeletei szerint 1260-ra tette, írt az egyháznak utolsó idejéről. Szellemi fejlődésére nagy befolyással volt B r a d w a r d i n a Tamás tanítása, a' ki előbb oxfordi tanár, azután canterburyi érsek (f 1349) leginkább abban központosítá bölcsészi állításait, miszerint az Isten