Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-21 / 21. szám

Megjegyzem, hogy a" minister úr — igen bölcs tapintat szerint — sehol sem háborgatá a' tanítást és legkisebb félbeszakasztást sem engedett, hanem minden tanitó azon tárgyat folytatá, a' melly épen órasoron volt. Ennek így kell lennie, mert az illy látogatás nem lehete vizsgálat, sem meg nem szakaszthatja a1

tanítás rendes fonalát, itt a' tanítás közben egyedül a' tanitó a' cselekvő minden növendékével; minden más, ki az órában jelenlenni találna, mindig csak hallgató, csak vendég lehet. (Ezt gyönyörűen tanusitá egykoron Mátyás király és az angol királyoknak is egyike, falusi tanoda látogatása alkalmakor.) Minden tanitó megmaradt a' maga helyén, és a' minister úr a' fiak padjaiba ült és hallgatott, és ha szólása volt, azt a' tanitás után, külön intézte a' tanilóhoz, ezért nyakába borulhattam volna a' kedves ministernek, olly jó hatása volt annak a' fiakra és tanítókra. *) — Minden osztályban, a' mellyet látogatásával szerencséltetett, bemutatá öt és kísérőjét, valamint a'kíséretben levő helybeli német lelkész urat is, mint vendégeket az igazgató az osztálytanítónak, és ezt a' minister úrnak. Végül pedig mindannyiszor alkalmat vön az igazgató néhány szót intézni a' növendékekhez e' jelentékeny perczröl. Egyikben pl. ezeket : Fiaim! a' mint a' ti osztályotokban a' tanár úr, kinek tanításain épültök, az első, a' ti vezéretek és tanítási és nevelési ügyetekben közvetlen elintéző, és a1

mint az, az intézetre nézve az intézeti igazgató és felügyelő: úgy az egész nemzetnek első tanítója, az egész haza iskoláinak legfőbb igazgatója, a' nemzeti nevelés-felügyelő ime minister úrunk. 0 az első professor e' hazában. Nem szabad e' hazában — és reméljük, hogy nem is leend gyermek, mellynek neveltetése és taníttatása az ö szemeit kikerülhetné, e' tekintetben neki, szemével mindenüvé látó- és kezével mindenüvé hatónak kell lennie, úgy a' mint a' ti tisztelt tanítótok ezen egy osztályban, kell hogy mindentudó legyen. Tanítótok és igazgatótok alatt állotok ti, mi pedig mindnyájan széles e' hazában ö alatta állunk és ö felette az ország. E' szerint a' mint a' ti szorgalmatotokat és jóviseletötöket vele hivatalosan és a' mi felügyelői hatóságaink által tudatva, neki örömet okozandunk , öröme lesz az a' nemzetnek is, elmaradástok, hanyagságtok és bármelly bűnötök pedig, a' mint fájdalmunkra volna nekünk, ugy fájdalmára lesz néki, és fájdalmára a' nemzetnek. Ezeket tudnotok illik és így haladnotok a' pályátukon, miszerint minden lépten a' haza iránt hü kötelességet teljesíthettek, és minden lépten a' haza iránt hűtlenek is lehettek. A' legfőbb felügyelő, az ország legelső professora,a' mi „dulce decus és praesidiumunk", látogatásán pedig örül*) Némelly falusi tiíxteUndő úr ígj bónik-e, ha a' tanodába lép? jetek, és hogy az ő működésén a' nemzet áldása legyen, azt kívánjuk mindnyájan, őt sokáig éltetve. Erre harsogott a1

növendékek „éljene"! Minister úrnak a' tanítások után tett egyes észrevételeit — kedvező véleménynyilatkozatát az egész intézet felett, itt nem tudathatva, sem nem a' magánközleményeket és kérdelmeket, — csak egyet jegyzek meg. Ugyanis az egyik tanítónál épen német volt az előadás, miről az igazgató felvilágosítást adott a' minister urnák, hogy t. i. ezen kisebb növendékek nyelvre nézvesti vegyes származásúak levén, kell hogy részben németül is taníttassanak, mig t.i. a' magyar nyelv teljes tudatára érnek. Erre megjegyzé magas felügyelőnk: ,,nyelvnek a' tanulmányt alárendelni nem szabad Ez sokat mondó nyomatékos szó. Ezek után még ígérve, hogy ollykori magánbeszélgetésre szólítandja fel a' tanítókat, hogy öt meglátogatnák és vele a1

tanoda szerkezetét és egyéb körülményeit bővebben megismertetnék — távozva körünkből, lelkünkben kitöröl— hetlen nyomát hagyva olly látogatásnak, a' minőben 1848. előtt magyar tanodának részesülnie lehetetlen volt. T a vasi. GYŰLÉSEK. Ileves-Nagy-Kiin egyház-megyei gyűlés. april hónap 26, 27-ik Tur-Keviben, Illési János segédgondnok elnökléte alatt. A' gyűlés kezdetben zárt körű volt, szavazat fölbontásával titokteljesen foglalkozva: de később teljes nyilvánossággal folytak a' tanácskozmányok, a' szabad kor diadalmas szellemétől vezettetve. A' nyilvános ülés kezdetén, a1

már rég elválaszjtott, de még esküjét le nem tett Borbély Miklós ülnökünk fölesküdött. Ekkor az elnök elöadá a' világ közelebbi hetekben fölmerülő eseményeit, 's tárgyalás alá kíváná bocsátani, nem ohajtanánk-e valami egyházi reformot? Ekkor nagy csend lön. Ülnök D. M. kardszagi hitszónok elöadá, hogy ö nálok minden rendén van, a' presbyteriumba már egy idő óta a1

népből is hivattak meg tizedenként. Erre II. J. madarasi hitszónok válaszolva, megmutatá, nem kívánva mélyen bocsátkozni a' kardszagi rendszer tárgyalásába, hogyha bár Kardszag az utóbbi időkben javított is valamit egyház-kormányzatán, az szinte olly tökéllyetlen,'s önkényes kifolyású, mint a' többi egyházaké , mert nép által választolt presbyterium sehol a' megyében nincs: annál fogva ha a'nép a'polgári pályán jogokat nyert, nyerjen az egyház mezején is, 's a' népnek törvényes canonainkban gyökerező jogait, mellyeket csak önkény törhete meg, 's az egyház igaz kormányzatáról s

való megfeledkezés hagyhata annyi időkön át eltapodtatva, kéri visszaadatni, nehogy a' késedelem miatt az elkeseredés szomorú következései üssenek ki az egyházakban,