Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-21 / 21. szám

a' növendékek lelkére, mig azok alakilag kiképezve, 's a' sajátlagos népiskolára előkészítve nincsenek. Egyébiránt ha valahová, ide kell kiképzett és ügyes tanító, ki a' kisgyermekiskolák föladatához irányozza a' látott tanmódszer szerint a' fentebb említett tantárgyakat. Mi módon képeztessék illy tanító, azt értekezésünk azon pontjában adandjuk, melly a1

népiskolaképezdékről szól. 3. §. Á gyermekiskolák fölügyelése. A' közoktatásra ügyelő ministeri tanács a' hazai népiskolákat kerületekre osztja 's minden kerületben egy elnököt és két tanácsnokot nevez, kik a' népiskolákra 's az ezekkel összekötött elöiskolákra közvetve fölügyelnek, azaz: meglátogatják a1

kerületükbe eső iskolákat és mind közvetlen látogatás, mind a' helybeni felügyelés utján, melly minden helyen egy elnök és hat helybeni tagból álljon, — tudomást vesz az iskolákról , kijelelten az elöiskolákra nézve rendelkezik: 1-ör Hogy ne legyen a' magyar álladalomban olly gyermek, ki ha előbb nem, de ötödik évével az elöiskolába ne küldetnék. Ez föltételezi: 2-or Hogy minden népiskola mellett vagy iskolában legyen egy alosztály, mellybe az elöiskolások járjanak és a' fötanító mellett, mihelyt 80—100 az iskola népessége, legyen egy segéd is, kik a' sajátlagos nép-és elöiskolákat egy czélra irányzólag vezessék. 80 számból álló iskolát egy ügyes tanító is vezethet, még pedig ugy is mint elö-, ugy is mint népiskolát. 3) Avatatlan vagy a' czélra képezetlen tanító semmi esetre se alkalmaztassák. A' képezdék szorosan tegyék kötelességüket, de szorosan is vizsgáljanak. — 4) Az elő-, valamint a' sajátlagos népiskola költségeit, tanítókra, taneszközökre 's az épületekre vive, minden közönség maga viselje, ugy hogy az a1

közadó utján hajtatván be, mindenféle költség közpénztárból fizettessék. Hol a' népesség olly csekély, hogy a' közönség a' segédtanító minimumát = 100 cf. és a' fötanítóét — 200 cf. nem birná, a' segédpénz az oktatási közalapítvány pénztárából kerüljön ki. 5) Az elö-iskolába fi- és leánygyermekek még együtt járhatnak, de azután külön választassanak egymástól. A' kisgyermek-iskolára épen azon testület ügyel föl, melly a'népiskolákra, azért ezen testület szerkezetét a' népiskoláknál adjuk, nehogy azon tárgyat kétszer láttassunk ismételni. — 6) Minden gyermek az elöiskolába hat éves korig tartozik járni, mert lélektanilag áll hogy a' sajátlagos népiskoláztatásra a' gyermekek hat évök előtt alkalmatlanok, 's a' sajátlagos iskolázás hat év előtt valódi lélek- és testölés, 's még ott is, hol érettség korábban mutatkozik, az testi és lelki gyengeség együtt, mit tanítás által tovább fejteni annyi, mint a' gyermeket gyengeségében tovább hajtani. 4. Á sajátlagos népiskolák. A' lélek alaki képezése olly nevezetes és szükséges, hogy ennek fejtése a' sajátlagos népiskoláknak is főfeladata; ezért még a' népiskolákban is főleg arra kell törekedni, hogy a' lélek fogékonysága fejtessék és erősíttessék. — Azonban ezen fogékonyságnak táplálék is tartozik itt adatni az anyagi vagy reáltudományok által, vagy taníttassanak a' reáltudományok a' népiskolák köréhez és föladatához alkalmazva. Végre a' népgyermeket még az iskolában és ez által be kell vezetni az életbe; ez a1

gyakorlati vagy éleltudománijpk által történik. így a' népiskoláknak három nagy osztályát kell szem előtt tartani: u. m. 1) Az elemi népiskolaosztályt, 2) a1

reál és 3) gyakorlati népiskoláét. Mindenik osztályra szabályszerüleg két év számíttatik; tehát a1

népiskola a' gyermekek 12 éves korával záratik be. Azonban ha valaki egy év alatt is képes lenne, főleg a' gyakorlati osztályt bevégezni: az illyen az életbe vagy alsóbb kézművesség tanulására kibocsáttathatik. 9. Az elemi népiskola kétéves tanulmányai 1) Vallástan. Ez itt a' vallástan első lépcsözetére szorítkozzék, melly a' bibliai történetekben határoztatik, még pedig mind az ó, mind az újszövetségből merítve. Egyes egyénleirások főleg alkalmasok arra, hogy a' növendékekben < rkölcsi érzelmet ébreszszenek, de kiváltán alkalmasak erre a' bibliai történetek, mellyekben olly gyöngéden van szőve a' gyermeki kedélyhez a' családi, ehez ismét az isteni viszony, ugy hogy a' bibliai történetekben valólag láttatik az isteni gondviselés keze közvetlen vezérelni egyest és családot. És épen ezen közvetlen erkölcsi érzelem az, mellynek megalapítása végett a' bibliai történeteket mind külön a' végre készítendő könyvből, mind később a' kútfőből a' bibliából tanítani kell. 2) A' szemlélés és beszédgyakorlatok még az elemi népiskolában is olly nagy szerepet visznek, hogy mind a' reáltanulmányok elemei ezekben mozognak és határoztatnak, mind az olvasás, irás és hazai nyelvtan ezekre vitetnek. A' beszédgyakorlatok pedig folytonos és ügyes beszéd tekintetéből emlékezöerö-gyakorlatokká is emeltetnek. Ezért a1

szemlélés- és beszédgyakorlatok tartatván szem előtt: a) Az olvasás teljes ügyességig bevégeztessék, ne legyen olly gyermek ezen osztályban, ki folytonosan olvasni nem tud. Tehát az elemi osztály föladata e' tárgyra vonatkozólag az ügyes és folytonos olvasás. b) Az Írástanítás az olvasással párhuzamban egyes mondatok szép és folytonos Írásáig halad. c) A' hazai nyelvtan az értelmes olvasásra irányzólag megkezdi a' beszédrészek megkülön-