Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-21 / 21. szám

szét képzendi, annak alakítása módját alapvona­laiban rajzolni ezennel megkísértendem, kiter­jesztvén figyelmemet különösen e' következő pontokra: 1) az oktatók kinevezése módjára, 2) tantárgyak rendjére, és végre 3) a1 vizsgá­latokra. ÍJ Az oktatók kinevezésének módja. A' csődök pártolói e1 kinevezési módot egyet­lennek hiszik, melly a' nyilvánosság garantiája mellett az egyesek fondorkodásit kizárja, és ele­jét veszi azon bajnak, melly a' mindenkori mi­nister általi kinevezésnél elkerülhetetlen, a' pártszinezet bajának, mellyen a' tudománynak kétségkívül felül kell emelkednie. Mind a' mellett, ha más választásunk nem vol­na is, mint csak csőd vagy egyenes minister ál­tali kinevezés között, még akkor is a' csőd ellen nyilatkoznánk, a' mennyiben annak káros hatása nem csak hazánkban — mert itt száz más okra is róható az eddig mutatkozott rosz siker — ha­nem a' szabad Francziaországban is tapasztalta­tott. Mert azonkívül, hogy nevezetesb tudós illy iskola gyerekes pályázásba, mellyben a' pilla­natnyi ügyesség könnyen a' legalaposabb ava­tottságon túltehet, ereszkedni nem fog; tudva levő az is, hogy a' hol csőd utáni kinevezések divatoznak, magok a1 birák is az egészet üres * formalitásnak nézik és rendesen a' kinevezendő előre ki van jelelve. Azonban mi a' nevezett kinevezési módokon kivül még egy harmadikat is tudunk, "és ha, a' mi kétséget nem szenved a' protestáns ember a1 népszabadságról. mellyet sok mostoha százado­don keresztül küzdve és szenvedve megóvni tu­dott, most, midőn az egész nemzet szabaddá lett, lemondani nem akar, más módot választania nem lehet, nem szabad. Hogy e' módot kifejthessem, nagyobb feneket kell a' dolognak kerítenem. A1 törvényhozás a1 német egyetemek példájára rendkívüli oktatók alkalmazását engedményezte: az rendszer feladata lesz ezen engedményből mind azon hasznokat vonni, mellyek belőle bölcs intézkedés nyomán vonhatók. E' végett minde­nek előtt a" törvény körülményesb körülírása szükséges, melly rövid alapvonalaiban ez volna: az istenészeti szakma (pl) áll: 1) rendes taná­rokból , kiknek száma az alább kifejtendő tan­rend nyomán legkönnyebben lesz meghatározha­tó , 2) rendkívüli tanárokhói, kik részint he­lyettesítés, részint önálló előadások végett lesz­nek meghívandók, és végre 3) tanárjelöltek bői (privatdocensek) kiknek, hogy magokat leendő tanárokká kiképezhessék, a' tanítási pálya az egyetemen megnyittatik, de fizetést nem húz­nem is mulathatunk fel, de a1 tudomány mezéjen a' kéz­relfoghatóság a' bizonyságok nem legfőbbje. Hol a' facul • tósoknak egy helyben központositása, mint a" német egyete­meken megtörtént, ott élénkebb tudományos élet uralkodik és az univcrsitás az ország magasb műveltségének gyúpontja. nak. Tanárjelöltképen pedig csak az léphessen föl, ki szigorú tudorvizsgálatban (examen pro facultate docendi) kitűnő tudományos képessé­gét bebizonyította 's annak következtében az egyetem tanártestületébe bevétetett, bekeblez­tetett. Ha ezen intézkedés egyszer életbe léptetik, akkor e' következő kinevezési módot javasolnék a' prot. istenészeti facultás mindenkori kiegészí­tésére. Valahányszor istenészeti tanszék megürül, a' facultás kimerítő jelentést tesz föl a1 bekeblezett tanárjelöltekről és azt a' prot. egyházi felügye­lőnek (vagy akármi néven nevezendő egyházi főnöknek) benyutja. Ez a' tanárkinevezési ügyet a facultás jelentésével együtt tudatja annak rende szerint az egyházakkal, kik aztán közgyűlé­sen , mellyben természetesen a facultás tanárai részt vesznek, részint a1 tanárjelöltek, részint a' rendkívüli tanárok és más jeles tudósok közöl kijelelnek hatot, 's e' hat kijelelt közöl választ a' minister egyet. Kinek e' kinevezési mód hosszasnak látszik, azt arra figyelmeztetjük, hogy nincs olly hosz­szadalmas, keringő út, mellyet a' statusférfi szí­vesen ne követhetne , hahogy általa olly kényes dologban, mint millyen a' vallás , bárcsak rövid botrányt is elkerülhet. Ha férfiak, mint Strausz, a' nép daczára tanítnak, a' jó ugy sokkal többet veszt, mint a' mennyit a' tudomány nyer ; 's a' nép mindig igazában van, midőn bár tévedéseit is igazságokért, mellyek azokra megérve nem levén, üdvét elrabolják, felcserélni nem akarja, és olly igazságok terjesztőire legszentebbjét bíz­ni vonakodik. A' mi valóságos igaz, annak elébb utóbb a1 tömeg is hódol, az szent erejével az emberiséget boldogítja. Egyébkint remélhetjük, hogy az első kine­vezések után, mellyek a' ministerium eddigi lé­pesei után ítélve, a' prot. egyház küldötteiveli kölcsönös értekezés útján történendök, kevés évek múlva épen nem leszünk a' kijelelendő tu­dósoknak szűkében. A' mi a' munkakört illeti, a' rendes tanár mindig bizonyos meghatározott tantárgyra hivatik meg , fenmaradván azonban joga , hogy szakabeli tiszttársaival más tantár­gyakban is versenyezhessen. Ha a' rendes tanár mellett a' rendkívüli tanárok és tanárjelölteknek adatik meg a' szabad versenyezhetés , illő, hogy azon szabadsággal a' rendes tanár is élhessen. Hogy pedig e' korlátlan szabadságból zavar ne támadjon, a' leczkerend az iskolaév elején, mi­előtt közzé tétetik, megerősítés végett a' minis­teriumnak benyújtandó. 2) A* tantárgyak. Semmi sem kártékonyabb hatású a' szellemi élet fejlődésére nézve, semmi sem lélekölőbb 's ennélfogva semmi nem inkább kerülendő a' leen­dő lelkésztől, mint azon gépies világnézet, melly

Next

/
Thumbnails
Contents