Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-16 / 3. szám

PROTESTÁNS EGTKÁZÍ Él ISKOLAI LAP. 3. szám. Hetedik évi folyamat. Januar 16. 1848. Ii, qui ecclesiasticae gubernationi praesunt, multorum piorum votis ac monitis obsequentes, ínanífestos abusus, ad regulám divinarum literarum et veteris Ecclesiae, a qua deflexe­runt, corrigant. Cassander in Consult. TARTALOM: A' reformatio hajnala. Pecz Gyula. — Hitvallási oktatás. Kun Bertalan. — Szerkesztői utó­hang. Székács J. — Irodalom: Számtan. Henyey Gyula. — Irodalmi mozgalom. — Szent-lant : Téli dal. Dúl Benjámin. — Vegyes közlemények. — Levelezés. A' reformatio hajnala. (Vege.) Mind a' mellett, hogy ezen korszakban a' pá­pai szék tekintélye még a' nép szemeiben is ha­nyatlott, — mind a' mellett, hogy az egyház leg­kitűnőbb és legtudósabb férfiaitól, u. m. A11 i a c o Péter, C1 a m e n g e Miklós (De corrupto ec­clesiae statu), G e r s o n János. (De auferibili­tate papae ab ecclesia et de unitate ecclesiae), Petit János, franciscanus, ki különösen a' maga kora pápáinak nagy ellensége volt. Valla Lörincz (Annotationes in N. Test.; ki theologia tanulásának jobb modorát helyre állítván megtámadta Constantin ajándékát, és csak szavainak visszahuzásával tudott a' mág­lyától menekülni, f 1457) — folytonosan megin­gattatok : mégis találkoztak férfiak , kik a' hie­rarchiát védelmezni merészlék. Mert ez bor­zasztó erővel birta kivonni magát a' reformatio alól, és annak azon fejeit, mellyeket sújtani nem tudott, csábeszközőkkel csalta a' maga részére, — a1 mint ezt leginkább Cusa Miklós életé­ben látjuk, ki még ugyanazon zsinat szine előtt, hol a1 zsinat önállósága mellett szólalt fel, ké­sőbben mint bibornok a' legnagyobb erővel vé­delmezte a' pápai felsöséget. Mielőtt a' costniczi és baseli zsinathoz térek, legyen szabad még néhány hőst említenem, ki mind a1 mellett,a' kath.egyház kebelében maradva, vértanuja lett az igazságnak. így Conecte Tamás, carmelitaszerzetes, mint erkölcsi hit­szónok, nagy hatással lépett fel Flandriában, de elégetett Romában 1432-ben. Hasonlóképen A n­d r e a s , domokosszerzetes, Crayni érsék és bi­bornok, megtámadta a' pápa szentségét; és mi­után az egyházat rongáló, égrekiáltó veszély el­hárítására újra zsinatot sürgetett Baselben, ugyan Baselben a' tömlöczben halt meg 1484-ben. Azonban mind ezeknél nagyobb tűzzel és hig­gadtabb lelkülettel támadta meg az egyházban uralkodó zavarokat Savonarola Jeromos, ki nem gondolá,' hogy mig vitái VI Sándor pá­pával folynak, már addig az, ki a' reformatiót nemcsak hirdette, hanem végre is hajtotta, Lu­ther M. Magdeburg és Eisenachban kezdi tudo­mányos pályáját. Savonarola előkelő Patavini családból szüle­tett Ferrarában sept. 21-kén 1452-ben. Mind természeti hajlama sugallatára, mind különösen Aquino Tamás (1221 — 1274) tanításaitól kecsegtetve, szülőinek akaratja ellen domokos­szerzetessé lön 1475-ben Bolognában. Ezen pályáját 1489»-ben Sz. M a r c o zárdában folytatá, mellyben perjellé is lön — Medici Lörincz kívánatára pedig Florenzben. Itt leginkább Augustinus és egyéb egyházi atyák tanításai, valamint a' sz. irás alapos tanulása által is nó­gattatván, mint kitünö erőteljes és lelkes hitszó­nok példátlan magaviselettel és szent tűzzel bu­zogv h' jó ügyért, egyformán kell ki a' nép és a' nagyok bűnei ellen. Leginkább János jelenései felett prédikálván, jóslólag jövendöli az Isten ka­rának büntetését Olaszország felett. Jövendöli egyszersmind a' Medici ház végromlását, és hogy idegen király jöend seregeivel az Alpeseken keresztül, megfenyíteni Olaszország zsarnokait, a' ki kardjávalreformálandja az egyházat. (Prae­dicabat renovandam sive reformandam ecclesiam, sed caedendam prius et purgandam flagello gravi, ni poenitentiae partes susciperentur). Eleinte ne­vették jövendöléseit, azonban Medici Lörincz meghalt, VIII Károly Frankhon királya (1494) átjön az Alpeseken és Lörincz fiai kiűzetnek Olaszországból. Midőn így teljesülének jövendö­lései, nöttön nőtt tekintélye Florenzben. Ugyan az ö tanácsára a' nép hatalmába keríti a' köztár­saságot , de az álladalom az ö tanácsadásaitól függött, a' ki democratiát kívánt apostoli egyház szerkezetével, istenállamot népkormányzattal. Némelly zárdák valóban át is alakíttattak. De most VI Sándor pápa megtiltá prediká­tzióit, 's komolyan meghagyá, miszerint Florenz városát azonnal hagyja el, és 1495-ben Romába idézte öt. Savonarola avval mentegeti magát, hogy épen jelenleg mindenféle okoknál fogva le­hetetlen neki elhagyni Florenzet. 0 folytatja pre­dikátzióit, és minden kímélet nélkül Romát ne­vezi minden bomlás és romlás eredeti okának. A'pápa bosszuállásával fenyegetőzött.Azonban a'

Next

/
Thumbnails
Contents