Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-07 / 19. szám

egymástól elválasztja, söt egymás, mint halálos ellenség ellen harczra tüzesíti, az nem a' vallásos eszmék tárgyai 's természetük, hanem azok kijelentésének módja, vagy nem a' mi, hanem a' ki és mikép, vagy egy szóval: a' revelatióróli eltérő nézetek. Azon supranaturalismus igazságtalan 's hibás nézet, melly akár azért, mert magát a' közvetlenül Isten által kijelentett vallásos igazságok birtokában hiszi (tehát ex tuto), akár pedig azért, mert az emberi ész iránt már eleve bizalmatlan 's tőle minden illyetén képességet megtagad (tehát ex praejudicio et ignorantia) — lenézöjévé *s kárhoztatójává, söt esküdt ellenségévé válik azon rationalismus nak, melly azon jogát védi, hogy a1

vallásos igazság reveláltatására, megismerésére 's méltányoltatására igen is képes, söt egyedüli legméltóbb médiuma és edénye az isteni kijelentésnek is. A' szellemi 's isteni, csak isteni 's szellemi által méltányoltathatik. Az isteninek szikrája pedig mi bennünk az ész. Azon rationalismus alaptalan 's hibás nézet, melly csak azt hiszi igaznak, a' mit józan értelemmel megérthetni 's bebizonyíthatni, a' mi a1 logikai definitio, divisio és probatio mustráin keresztül ment 's azokat kiállolta, vagy a' mi a' tudomány horizonján alul vagy felül nem esik; melly nézet az u. n. vulgáris rationalismus, jobban intellectualismus 's utoljára is nem több, mint empirismus, vagy speculáló dialecticismus. Az elfogult supranaturalismus csak tekintélyre, az elfogult rationalismus csak tudományra hivatkozik. Amannál túlnyomó a' históriai 's traditionalis hit: ennél a' reflexió, kritika 's tapasztalati önelégültség. Annál föelv: credo, nec opus ut intelligam ; ennél intelligo, nec opus ut credam. Az a' belühöz ragaszkodik 's minden jottában egyaránt-érő isteni igét vall; ez saját nézeteit akarja az igékre tukmálni. Amaz inkább servilis, ez praefidens és hatalmaskodó jellemű; 's az még is türelmetlenebb, ez közönyösebb természetű. Amaz könnyen babonára 's ábrándosságra viszen; ez insolentia 's frivolitásra. Mind a1

kettő sokszor a' legsophistikusabb subtilitásokban fárasztja ki magát 's akarja lesújtni ellenét. Mind a' kettő, a' mint már itt is, az életben is világosan látható, egyoldalú 's korlátolt nézet, és épen ezért legfelebb is csak /e/igazság, vagy is inkább opinio. A' tiszta valódi rationalismus a'józan supranaturalismusnak legjobb védje ennek mind belső, mind külső ellenségei ellen. Csak a' valódi rationalismus *) 's ész hasz*) Hogy mi ezen tiszta 's valódi rationalismus , csak az képes igazán megérteni 's méltányolni, ki alaposan tudja, mí nálat segítségével ismerhetünk rá az isteni igazságra, különböztethetjük meg az istenit a' nem istenitől, örülhetünk az isteninek, — mint otthonosnak 's nem idegennek, mint élőnek 's nem mint holtnak, — teljes szívünkből. A' valódi rationalismus Theismus (nem pedig Deismus) 's maga is protestál és küzd valamint az elfogult supranaturalismus , mysticismus, pseudo-pietismus 's vakbuzgó fanatismus, ugy az elbízott naturalismus, dialekticismus 's realismus ellen. 'S ezen protestálásra és ellenküzdésre most is nagy szükség van. Századunk híres műveltsége ugyanis, fájdalom ! nem tudott megszabadulni a' vallásos ábrándozás, speculatio és álkegyeskedés szomorú 's veszélyes kinövéseitől, 's vannak még most is a' gnosisnak és cabbalának, theosophia- és theurgiának, a' visióknak és ekstasisoknak, a' sophistikának és mythologiának, söt még más fogásoknak és mammonféle elveknek hősei és hívei. Ki fogja mind ezeket legyőzni, ha nem a' higgadtan lelkes 's világosan látó és szigorúan bíráló észszerüség ? Jézus erkölcsileg-vallásos tanainak positivitása a' tiszta rationalismussal épen nem ellenkezik, söt vele indentikus; ragaszkodjunk csak valódi evangelikus módon a1

szellemhez, ne pedig szolgailag a' betűhöz; ne tegyük a' világosító gyertyát véka alá, 's a' sót, a' mivel sózni kell, el ne vessük; és vizsgáljuk a' szellemeket, mert nem mindnyája isteni és Istentől való. „Keressétek mindenek felett az Isten országát 's annak igazságát 's a' többi mind megadatik néktek." Kik a' teljes, tiszta, valódi rationalismus (nem intellectualismus) ócsárló vagy épen üldöző ellenei, akaratjok ellen is nem a' józan 's alapjában szintén rationalis supranaturalismusnak, hanem az irrationalismusnak pártolói. VII Egyház. Az egyház részint társaság, részint intézet a' vallásos eszmék és czélok érdekében. Az idők folytában fel-feltünedezö vallásos eszmék igazsága meghatja számosak elméjét 's szívét, ugy, hogy azokat befogadják, magokéinak ismerik 's azok ápolása- 's terjesztésére társulatokat képeznek. így támadnak a' tanítónak tanítványai, a' prófétának hívei 's csakhamar a' követöknek 's hívőknek egész községei, — gyülekezetek, — magok közt hitsorsosok, hitfelek, „szentek egyesülete." Szaporodván 's egymást rokonoknak ismervén a' községek, községi nagyobb társulatokat, contuberniumokat képeznek ; 's a' megyék, kerületek, országok 's földrészek szerint, ismét terjedelmesb vallásos társulatokat, fel az egyetemesaz ész 's értelem közötti nagy különbség. Utoljára e' kettőnek összezavarásából ered minden félreértés és vita. (Lásd szerző lélekt. 41. 42. 43. §§. 2-ik kiadás.)