Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-07 / 19. szám

ségig. Egész egyház, egyetemes egyház, — anya sz. egyház. Ideál. De az egyház nemcsak hivők társulata, hanem intézet is a1

vallásos élet minden elemeinek fejlesztése-, megőrzése- 's terjesztésére, névszerint a' hitigazságok tanítására, a1

cultus elrendezése 's ápolására 's a' társas viszonyok kormányzására. Szólni szokás belső és külső, láthatlan és látható egyházról. Maga az egyház, mint positiv társulat és intézet, mindig valami külső, mellynek azonban vannak belső és külső, szellemi és anyagi teendői. Az egyház, mint társulat és intézet, egyaránt megkívánja az organikus rendezést, a1

mit és kik által és mikép teendők czélszerü, biztos, méltó elintézését. A' népek históriai életében ez igen különböző módon történt. Főalakok egy részről a' theokratia és hierarchia, másról a1

basileusia, kyriarchia, politarchia vagy politeia, a' mint t. i. vagy a' vallásos elem absorbeálta az állományt, vagy ez amazt. (A* régi világban egyházról olly értelemben mint mi használjuk, szó sincs.) Jézus egy új szellemi országot alapított, minden országokra, népekre és időkre kiterjedendöt, melly azonban koránsem ellensége az alkotmánynak. Adjátok meg a' császárnak, a' mi a1 császáré, és Istennek, a' mi Istené. Jézus országa nem akar versenyezni a' királyságokkal , világi birodalmakkal, nem akar sem kényúr, sem rabszolga lenni, hanem társ, testvér, nevelő, kalauz. Az ö országa ámbár igenis világra való , de nem e' világból való, — 's a' földileg uralkodni vágyódó Péter, földiessége miatt keményen megrovatik. Mát. 16, 23. Jézus országa a' belső embert tárgyazza, de hozzá simul a' közélethez, azt felvilágosítni, nemesítni 's megszentelni, szóval: szellemesíteni 's magasabb czélok felé irányozni törekedvén. Az ö anyaszentegyháza tisztán erkölcsi 's Istent j lélekben és igazságban imádó 's felebarátjait tiszta szívből boldogítni akaró intézet. Ezen egyháznak szerkezete a' legegyszerűbb. Alap- és szegletköve, tanítója és feje a' Jézus; tagja nem minden, ki azt mondja: Uram, Uram!, hanem a' ki tanai igazságának lángkeresztségében megkeresztelkedik, felveszi az ö keresztjét és követi öt. Az illy igazi tagok aztán egyenlően jogosítottak; nincs itt első, nincs utolsó, nincs úr, nincs szolga, mindnyájan egy atyának fiai, egy mesternek tanítványai, mindnyájan testvérek. Itt nincs különvált, egymásra féltékeny világi és egyházi elem, nincs klerikus és laikus, nincs esoterikus és exoterikus , mindnyája avatott, örökös, fiusított. A' szükséges hivatalnokok: tanítók, vénebbek mint gondnokok, felügyelők, (emaxoxot) szegények ápolói. A' vallásosság, isteni tisztelet, erkölcstisztaság, nevelés, intézkedés az egész község ügye és a' kiket a' közbizodalom azzal megbízott. Az illy egyház ideálja, hogy legyen a' szentek gyülekezete, Pál ap. szavai és kívánsága szerint. A' vezér, az igazság 's szeretet lelke, a* szent lélek. Ünnepélyek a1

felavattatás (keresztség, confirmatio által) és az urnák emlékvacsorája, az áyctmi; az Úr születésének, halálának és dicsőítésének ünnepei, az évszakok 's szerencsés és balesemények folyása szerint, öröm-, hála-és gyászünnepélyek; különben Isten dicsőítése, isteni szolgálat az egész élet, mint őszinte, józan, élő kegyesség, (nem álpietismus 's pharisaeismus), Istennel, Istenben minden járás-kelés, élet és halál. Az eredmény : Isten áldása ; a' tiszta, jámbor, vidám, munkás, erényes, ihletett, rendithetlenhitü, összetett vállakkal és személyenkint nagyokat eszközlö, tiszteletre és utánzásra készlö, boldog élet, az Isten országa már itt a' földön. Illyen-e most a' keresztyén egyház?Illyen-e belső és külsőleg, szellemben és szerkezeiben ? 1800 éve, hogy feltűnt a' világító nap: 's még annyi a' sötétség, mintha éjfél volna! 1800 éve, hogy lepecsételtetett az új testamentom, a' szellemi szabadság és szeretet örökösödési okirata : 's a' világ, még pedig a' keresztyén világ is, nagyából az ó tcstamenlom, azaz : a' törvény betűje alatt és szerint él! Az ige, az Isten országa, testté még nem lelt: pedig az egy akol 's egy pásztor csak akkor leend. VIII. Egyházi felekezetek és][szakadások. Nemcsak az elmélet 's tudomány mezején, hanem az egyházi közéletben is számosak az eltérő idomok és külön alakulatok = párlfelekezetek. A' hivők és nem-hivök (hitetlenek, pogányok) osztályát említeni elég. Mert magok a' hivők egész társulata általában mindjárt két ellenséges táborra oszlik, az orthodoxia és heterodoxia, vagy haeresis zászlai szerint. A'külsőleg gyengébb rész eltérő nézete 's törekvése, ha meritorie teljesen orthodox volna is, a' történetek életében eretnekségnek bélyegeztetik 's mint veszélyes, üldöztetik, p. o. az ős keresztyénség a' zsidóság 's pogányság általellenében. Az eretnekség, bárha érdemileg is az, mihelyt túlnyomó erőre és hatalomra vergődik, orthodoxia gyanánt uralkodik. A' szerepek felcseréltetnek. Pauper ubique jacet. Van uralkodó, van schismatikus, bevett és tolerált vall. felekezet, hol az egyház, hol az álladalom általellenében. Alig volt positivus vallás, kivált a' dogmák megállítása után, felekezetességek nélkül. Fel-