Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-07 / 19. szám

azokat fogékony elméjébe és szívébe oltó ember, maga magán tapasztalandja, minden ekstasis és visiók nélkül, mit az apostolok 's ős-hívek magokon tapasztaltak, t. i. az igazság szent lelkének a' megígért paraklétnak közvetlen működését a' teljes látásra 's megszenteltetésre. Jézus az Isten fia, tanai igazság lelkének segítségével eljutandunk a' mennyei atyához 's lelkünk üdvességéhez minden bizonynyal; és mindenki könnyen meggyőződhetik, hogy ez János evangyéliomának 's Pál apostol legfőbb leveleinek legegyszerűbb 's legüdvösebb exegesise, 's tT keresztyén trinitásnak titka. A' Jézus-féle szeretetben élő hit az Isten 's \az ö országának igazsága iránt, ez a' dogmák dogmája, mellyet soha semmiféle más érdek kedveért szem elöl téveszteni nem szabad. Ki még is mást tart födolognak, az hamis pró-Jéta 's nem valódi keresztyén. VI. Vallásos nézetek és rendszerek. 1) Vallásos nézetek, vagy a' vallásos tárgyak felfogásának különféle idomjai. Az a1

népek életében keletkező 's többnyire azután positiv vallások, vagy pantheistikus, vagy personalistihus idomuak. Az érzékileg, vagy ábrándosan eszmélő vallásos ösztön az istenség közvetlen jelenlétét és működését hiszi minden létező és történő, kivált azonnal meg nem magyarázható dolgokban; neki az egész természet, annak folyása és törvényei, az egész világ 's annak egyes elemei, ég, föld, víz, tűz, nap, hold, villám, fergeteg, állatok, növények, élet, halál, jó, rosz 'stb. mind megtestesült istenség 's minden feltűnőbb változások ennek metamorphosisai. 'S ez a' pantheismus. A' pantheismus, vagy nemzeti vagy egyénes, — positiv vagy philosophiai. Az abstract philosophiai, mint p. o. Spinozáé, Hégelé... soha sem lehet népreligióvá. A' tartományok 's népek jelleme szerint a' positiv pantheismus imitt ugyan az emanatio rendszere, mint Indiában; (az istenség, mint absolut tökély kebléből folyt ki a' mindenség; minél közelebb hozzá az emanált lény, annál tökélyesb, minél távolabb, annál tökéletlenebb); amott az u. n. hylosoismus, az istenséggel teljes és általa élő természetnek imádása (Naturdienst), a' megujuló és elhaló, ép és beteg, jótékony és kártékony, atya- és anyatermészet többnyire orgiastikus és sokszor iszonyatos kegyetlenségü cultus a' keleten és nyugaton, helylyel már Indiában is, de kivált Aegyptom , Assyria , Phoenikia, Phrygiában 's némileg idealizálva 's anthropomorphismussal párosítva a' görögöknél 's rómaiaknál; ismét másutt mint Sabaeismus, esillagimádás, Chaldaeában; a' Nilus, Ganges 'stb. áradása- 's apadásának, évszakok 's állatoknak • cultusa; végre a' legdurvább, de tán a' legrégibb forma a' fetischismus. (Fetisch - minden különös érdekű anyagi tárgy.) Nemesebb már a' hős emberek cultusa (Heroendienst); mélyebb ethikai jelentőségű pedig az Ormuzd és Ahrimán-féle dualismus Persiában. A' personalistihus idomú vallások szigorúan megkülönböztetik egymástól e' hármat: istenséget, mint önálló, személyes szellemet, természetet vagy világot és emberi életet. Az ind ös vallásban a' (Brahma), a' görögöknél is (az olympi istenek) átcsillámlik ugyan, de még polytheistice, tehát ábrándosan, mythologiailag a' personalismus eszméje. A1

tiszta theismus, mint monotheismus, a' rationalislice tisztított personalistikus vallás (Mosaismus, Keresztyénség, Mohamedanismus). 2) A' vallásos nézetek megítélésének különféle idomai. — Vallásos elméletek, theoriák. Már a' főirányok is számosak, de módosításaik színezete véghetetlen. Vannak puszta nemleges és tagadó és vannak tényleges állító szellemű rendszerek. A' nemleges, tagadó vagy absolute kétkedő nézeteket rendszereknek sem vehetni 's illyen az anyaghoz tapadt materialismus 's ennek fiai a'konok fatalismus 's eszeveszett alheismus:illyen a' saját dialektikája hálójában megakadt skepticismus. Ezek a' vallásos básison kivül esnek, 's ollyanokkal, kiknek itt szavok sem lehet, vitázni hasztalan, valamint felesleges is. A' már tényleges 's állítók közölt legkitűnőbbek a1

supranaturalismus és rationalismus. Tiszta 's igaz supranaturalismus az, melly a' vallásos eszmék tárgyait, Istent, világ-egyetemet, öröklétet, halhatatlanságot 'stb. minden tapasztalati, physikalis, érzéki, tér- és időbeni for.mákon-túliaknak vallja („az én országom nem e' világból való.u

Krisztusa' natúralismusnak és sensualismusnak ellenére, melly az Istent 's istenit a' természet lánezolatába veszi 's ugy aztán vagy materalismusra, vagy pantheismusra fajul. Ama tiszta supranaturalismus annyi, mint Kant szellemében a'józan transcendentalis idealismus, sőt teljes joggal ralionalis supranaturalismus, mellyet minden józan philosophia is kénytelen elismerni, valamint ez a' tiszta keresztyénségnek is a1

szelleme. Tiszta vagy nemesb, azaz: valódi rationalismus az, melly a' vallásos eszméknek 's azok igazságának forrásául egyedül az ép, kifejlett észt (nem értelmet) vallja, ellenére az empirismusnak 's realismusnak, melly az igazság kútfejeül az empíriát veszi. Illy értelmités melleit a' supranat. és rationalismus szépen megférnek nemcsak egymás mellett, hanem egymással is. Azon álláspont és nézet, melly a' kettőt, min egymással homlokegyenest ellenkező rendszert