Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-30 / 18. szám

után, ha ismét megválasztatik , a' hivatalt ismét elvállalja, — a' fent tisztelt lelkész úr pedig ugy tette le a' jegyzői tollat, hogy többé még csak szavazat alá se jöjjön, b) A' képviseleti rendszer kivánja, hogy ne csak a' jegyzői toll, hanem más hivatalok is, név szerint a' tanácsnoki ülés is, bizonyos évig tartson; — és imé K. J. urnák — noha még 1830-dik évben lett tanácsnokká — a' tanácsbiröságról leköszönni mégis nincs kedve, nincs szándéka ! De hát miért tette le a' jegyzői tollat? Azt maga tudja. 2) Megemlíti B. J. úr, hogy a' mostan válasz­tott jegyző nyiltan felelt a' képviselet (a1 mi ná­lunk még nincs) kérdésére, „hogy ö a' kérdező uraknak lapdájuk nem fog lenni." („Mert hogy lapda legyen, öt évi tanulást sem érdemel." Mit tesz ez? nem értem, — szavaimnak nem ismerem.) — Itt elfelejtette B. úr a' praemissákat megírni, t. i. azon papi álláshoz nem illő korteskedéseket, mellyekben ö föszerepelö volt. — 'S kérdek min­den becsületes kebelt : hogy midőn az ellene törekedő fél, csatavesztése után is, feltétele­ket akar dictatori hangon szabni, — mit érdemel az? írtak volna elömbe feltételeket azok, kik a' jegyzői tollat kezembe adták , kész indulattal hódoltam volna nekik , de ellenségemtől nem feltételt, de ajándékot sem fogadok el. Itt hát a' millyen volt az „Isten jó nap", ollyan volt a' „fogadj Isten." — Dolgoztassa ki azonban az e.-kerület a' k. rendszert ugy , hogy czéljának megfelel jen: én fogok először aláírni, — valamint a' Palotán alakultat is „módosítással" elfogad­tam. 3) Mondja B. úr, hogy a1 pénztár kezelésében adott 1828—cliki super. törvények felolvastattak, — de miért? nem mondja. 4) írja B. úr, hogy az új pénzőr — „hivatalát nem mint örököt tekintve1 " felesketett. Itt B. ur­nák vagy füle volt rosz, vagy szive ; mert a1 pénzőr szintúgy mint a' jegyző, semmi időhatárt magának ki nem kötött. 5) Felhozza, hogy K. J. úr azt kivánta, hogy esperesünk a' gyűlési tárgyakat előre tudassa, és évi eljárásáról tegyen jelentést — elhangzott! Ha B. úr ügyelemmel lelt volna arra, hogy leg­először mindjárt az e.-kerületi, azután pedig az e.-megyei gyűlések j. könyveinek ezen gyűlésre vonatkozó ponljai — valamint az ezekben meg­rendelt kiküldöttségek jelentéseik olvastattak fel: tudni fogta volna, hogy ez nem más, mint a'gyű­lési tárgyaknak felmutatása, és a' megbízot­takban lelt eljárásróli jelentés, — és ha a' gyű­lés j. könyvét megolvassa, látni fogja, hogy ezek után mindég a' fontosabb tárgyak kerültek sző­nyegre, — 's így valamint K. J. urnák kivánata, ha felesleges volt is, teljesült : ugy B. J. urnák megrovása helytelen. 6) Közfájdalmát (t. i. az ö és pártja fájdalmát) említi B. úr, hogy a' számadások a' gyűlés utol­ján és nem elején tartattak. — Higye meg t. B. úr, hogy a' számadások a' gyűlés végén is csak ugy mentek végbe, mint kezdetén mentek volna. — Gondnok , esperes , öt tanácsnok és egy közrendű lelkész levén jelen, semmi sem történt, mi gyanuság alá jöhetne. Azonban mindnyájan marasztattak, midőn menni készültek — 's ha mégis B. urnák és társainak jobban tetszett a' gyűlési helyhez alig félórányira eső szomszéd egyházba vonulni , mint a' számadást meg­várni: ne mondja, hogy ,,a'számadást mindenki szeretné önszemeivel kisérni"; mert a1 ki sze­reti , meg is várja — 's ne gerjesszen „fájdal­mával" azon tanácsszéknek a' számadás és ve­vésbeni eljárása ellen gyanút, melly minden mun­káit olly nyilvánossággal leszi, hogy a' nyilt aj­tóknáli tanácskozásain nemcsak a1 lelkészek kü­lönbség nélkül, hanem az isk. tanítók, söt a' helybeli elöljárók is megjelenhetnek, szólhat­nak, mint tettleg meg is jelentek és szólottak. így, édes B. uram ! ha még irodalmi térre lép: ne legyen pártvezér, hanem legyen igazság bajnoka, mert utóbb is ennek leszen jól dolga. Esa. 3 : 11. Antal József, görzsönyi lelkész és a' pápai e.-mcgye rendes jegyzője. 'S minthogy már benne vagyunk a' czáfolga­tásokban, emlékezzünk meg egy másikról is, melly Hernád-Szurdokról érkezett hozzánk 's a' mult év 48. számában telki-bányai temetést il­leti. A' czáfolat legalább is két teljes hasábot foglalna el 's biztosítom a'közönséget, hogy ke­vés örömet találna olvasásában. Valamint S. úr közlése személyeket illetett, ugy a' czáfolat is merő személyes mentegetőzés és lámadgalás, mellynek végrefrainje oda megy ki, hogy ,,'s merészen kiáltom, nem a pusztában, hanem a' zsibongó világ nagy piaczán, hogy S. S. ellenem tett 's több tiszttársaim ellen is elkövetett be­széde — vádirata — nemcsak alaptalan, de merőben olly eljárás is, melly a1 vallásosságot 's papi tekintélyt kézzel lábbal sülyeszti.u Székács J. A' szellem fejleménye. Az Isten egy, örök 's változhatatlan. Még is azt mondjuk, hogy minden kornak saját istene van. Ennek oka az , mert korunk istene nem az istenség maga, hanem felfogásunk viszonya az istenséghez. E' viszony változhatik, de maga az istenség soha. Az isteni tökély változhatatlanságban áll; mert a'minek változni kell, az tökéletes nem lehet. Az emberiségnek istenröli hite felfogásához mért. E' fölfogás csalhatatlanságát bebizonyítni nem lehet. Sokszor hibás ez, mit ha belátni ké­pesek vagyunk, korunk istenének okvetlenü

Next

/
Thumbnails
Contents