Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-04-23 / 17. szám
a' kitűnő egyének 3 2 ) állapotának fokozatos joL— bíthatását, 's illetőleg érdemök szerinti megjutalmazásukat bizonytalanságba belyhetvén: a' legjelesebb talentomoktól fosztja meg magát. — Mert hogy egy jeles talentom most, midőn annyi út nyilik a' tisztességes hivatalokra, magát illy hálátlan pályára adja, azért tanuljon, éjjelezzen, hogy végre is egy nyomorult állomásra bedobva egész életében ott feledtessék : 3 3 ) bizony több, mint hihetetlen dolog. Ugyanezen körülmény a' már jelenleg szolgálatban levőkben leforráz minden buzgalmat a' magok tökéletesítésére 's elmetszi inait a' hivatalos magok kitüntetésérei törekvésnek. Mind ezeket — miket még többekkel is könynyü volna támogatni, ha már is nagyon hosszasan nem fárasztottam volna az olvasó türelmét — megfontolva : oda irányul szerény véleményem, hogy az egyházak mind saját, most említett érdekök, mind pedig azoknak érdekök tekintetéből, kik magoknak szolgálati hívségök, íeddhetlen jellemök, hivatali buzgalmuk által az egyház irányában tagadhatatlan érdemeket gyűjtöttek, 's kiknek érdekét szivére vennie Isten 's emberi igazság egyiránt parancsolja : mondjon le önkint határtalan választási szabadságáról, tegyen annak önmaga korlátokat, vesse ellenörség alá,— elégelje meg azt olly mértékben gyakorolni, mint ez a' társasági függéssel, hív szolgái, sőt önmaga érdekével is legjobban megegyeztethetö. 3 4 ) Én nem kételkedem, hogy az egyház, ha erről kellőleg felvilágosítatik,szabadságának ollyatén korlátozásába, millyet einlítendek, bele ne egyezzen, és azt törvénynyé ne tegye. Megnyerettetvén az egyház arra, hogy választási határtalan szabadságáról lemondjon, így gondolnám a' papválasztást elintézendönek : Megüresülvén valamelly jövedelmesebb egyház, mellynek elnyerése által egy már régebben szolgáló hív egyházi személy bizonyosan jutalmaztatnék : ajánítatnának annak a' választás végett több — kisebb egyházakban híven szolgáló 's magokat érdemesített — lelkészek, és némelly, talán igen rendkívüli eseteket kivéve, tartoznék azok közöl választani magának lelkészt; — semmi kétség nem levén benne, hogy ez által — ha a' majd alább említendő feltétel megtartatik — nemcsak semmit nem veszt, mert mindenkor talál, kivel megelégedhetik, 3 5 ) sőt sokat nyer, 32 ) A' kitűnő egyéneket könnyen megtalálják a' jövedelmesebb gyülekezetek. 3í ) Nincs példa rá, hogy k itün öl e g j el e s pap nyomorult állomásán feledtetett volna. 34 ) Azaz, ne azt válassza —bármilly jeles ember legyen is —papjának, kit szeret, 's ki iránt — már akár személyes ismeretség, akár tekintélyesb 's befolyásosabb emberek által tett ismertetés következtében — bizodalommal viseltetik: hanem azt válassza (vagy is inkább fogadja el) kit a' tractualis gyűlés az ö számára szeret 's nyakára ajánl. ,5 ) Hál ha az ifjabb papok 's pláne káplánok közt inkább inert egy próbált hűségű és tapasztalt hivatalnokot kap. A' kisebb jövedelmű egyháznak pedig, melly jutalmul senkinek nem szolgálhat, ajánítatnának a' régebben szolgáló káplánok, 3 c )'s azokból lenne köteles választani. És ez állandó sinórmértékül szabatnék. De itt az a' kérdés: kik vagy ki által kellene az ajánlásnak megtörténni ? Erre nézve ugy vélekedem, hogy ha az ajánlási jog egyes hivatalnokok, pl. esperes vagy püspök kezébe tétetnék, ismét számtalan visszaéléseknek nyittatnék kapu, — mert tisztelet, becsület, de igazság is, ők is csak emberek, és mint eddigelé elégszer bebizonyítá a' tapasztalás, sokszor mozdítatnak önérdek, nepotismus 'stb. által, 's így az egyházak érdeke veszélyeztetnék. Legtanácsosabb lenne hát — kivált ha a' képviseleti rendszer is életbe lép — az ajánlást a' megyei teljes gyűlésre bízni, 3 7 ) mert ez legjobban ismeri3 6 ) mind az egyházak szükségét, mind az alkalmas, és a" lelkipásztort kérő gyülekezethez legillöbb egyéneket. A' gyűlés által ajánlott és attól képességökröl illően bizonyítványozott, egyének közöl választana aztán az egyház szabadon, választását tudomás és megerősítés végett azesperesi hivatalhoz feljelentvén. így gondolnám lehető legjobban elérni a' czélt, a1 lelkipásztorok fokozatos előléptetésére, melly által egy úttal a' legegyszerűbben lenne segítve a'' káplánok sorsán, kik szinte szolgálati éveik száma szerint,3! ) ) egymás után alkalmazást nyernének , 's cselszövényekhez nyúlni nem kényszerülnének. A' fenebbi javaslattól azonban két feltétel szigorún megtartása elválhatatlan; melly nélkül azt életbe léptetni az egyházak tetemes sérelme nélkül nem lehetne 's fentartani még lehetetlenebb. Az első ez : hogy a' papjelöltek a' legszigorúbb vizsgálat alá vétetvén, minden ollyan egyén, ki a' lelkipásztori szent hivatalra alkalmasnak bármi tekintetben nem ítéltethetik, kérlelhetetlenül visszautasítassék. A' második: hogy a' már hivatalkodó egyházi szolgák erkölcse, hivataloskodása, szoros felügyelet alatt tartatnék, és a' kik akár hivatali hanyagság, akár erkölcstelenségről megrovatnának, azok az ajánlandók közöl minden részrehajlás nélkül kihagyatnának. talál, kivel megelégedhetik? — Mert nem lehetetlen ám, hogy a' káplánok közt sok régi papnál derekabb ember ne találkozzék. 36 ) Hátha a1 régebben szolgáló káplánoknál az ujabbak közt sokkal derekabbak vannak? 37 ) A"1 megyei gyűlés tagjai is csak emberek, még pedig gyakran egyes hivatalnokoktól nagyon is függő emberek. 38 ) Hiában ismerné, ha ismerné is, — mert hiszen e' vélemény szerint csak a' kisebb ekklézsiákban régebben szolgáló — 's kétségkívül csupán a' tractusbeli — rendes lelkészek közöl kellene ajánlani. 39 ) A' szolgálati évek száma soha nem lehet érdem a* talentom ellenében.
