Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-16 / 16. szám

pirja a' tetőkön már derengni kezd. 'S e' derengésre van egy pár szavam. Sok nagy embertől olvastam már én ezt, mégis csak kell ebben valaminek lenni. 'S ki ne reményljen legerösb bizodalommal, ha egy Hegeltől támogattatik, ki „Phánomenologie des Geistes I. 10 szinte így nyilatkozik : Es ist nicht schwer zu sehen, dass unsere Zeit eine Zeit der Geburt und des Uebergangs zu einer neuen Periode ist. Der Geist hat mit der bisherigen Well seines Daseins und Vorstellung gebrochen, und steht im Begriffe, es in die Vergangenheit hinab zu versenken . . . löst ein Theilcben des Baues seiner vorhergehenden Wett nach dem andern auf, ihr Wanken vvird nur durch einzelne Symptome angedeutet: der Leichtsinn wie die Langevveile, die im Bestehenden einreissen, die unbestimmte Ahnung einesUnbekannten sind Verboten, dass etwas Anderes im Anzuge ist." Civilisatio, te jelen foka az emberzetriek ! én méltányollak téged. Én jól tudom , hogy te nélkülözhetlen szükséges, söt hasznos vagy; hogy te a' tobzódó bőség és a' vonagló ínség szélzetei által csalhatlanul az egyetemes boldogság utait készíted elő, — de civilisatio! én még sem szeretlek téged. Frankhonban azt mondák rólad a' mult század utó felében, hogy te ollyan vagy „mint azon kórosok, kik csupán megöldösik a' férgeket, mellyektöl kínoztatnak,'s oda nem gondolván, hogy azok saját megromlott nedveikből minden perczben kifogyhatlanul szárinazandanak, nedveik tisztittatásával bajlódni nem akarnak." — Systéme de la nature — civilisatio, ezért sokan gyűlöltek, átkoztak és megrohantak téged, tényezőidet , az egyházat és statust saját vérökben megfulasztani akarván. Én nem kiáltom ez erös frankhoni vádat rád, én egy hajszáladat sem kívánom meggörbíteni, söt én őszinte hálámat fejezem ki nagy szolgálatidért,.. de vén vagy már, magadnak is alkalmatlan az élet, bizony jobb lenne , ha meghalnál, pompásan elpredikálnálak. Azonban tréfa a' mi tréfa, hanem csakugyan észrevehető, hogy a' világot mozgató és éltető erö jelenben nem a'civilisatio két tényezőjének, egyháznak és statusnak kebelében — azaz: zsinatok's országgyűlésekben nyilatkozik, mint ez elölt; hanem ezeken kivül magányegyletekben, hol vallás és nemzet számba sem jő. Új, és pompában minden mást haladó épületek emelkedtek, melylyek ez elölt nem voltak, mellyekröl még sejtelem sem volt: a' börzék! Ezekben kezd trónolni ez időkben a1

világhatalom, 's az uralkodó családot kérdezed? az a' legjellemzőbben, sem nem a' k. egyháznak, sem nem valamelly statust alkotó nemzetnek tagja . . . hanem egy zsidó-család !! 's a' név, melly egész Europaszerte mint börzekirály ismertetik : Rothschild! De még nagyobbat mondok! Az egyleti szellem megkísérté már el vét egészben is alkalmazni, I 's legalább papíron jóformán tisztában álla' mintával, melly után dolgozandik. Új, soha nem is álmodott építvényekhez hordja a1

külföld, 's főleg Amerika, az alapköveket, és feltalálójának Fouriernak műszavát használva, phalansteriumok alakulását várhatjuk! Mi Isten csodája akar ez lenni, kérdezed ? Tehát halljad: Amott nyugaton azt rebesgetik, hogy tán jobb lenne a' sok külön álló vityilló helyett összesített erővel egy nagyszerű palotát építeni 's abban együttlakni; a' sok csipp-csupp birtokot — mellyek külön alig használhatók — egy nagy egészszé olvasztani, 's a' munka hajlamszerü megosztása mellett közös erővel használni; a' sok kis családot, — melly így külön kényszerítve levén ex omnibus aliquid ex toto nihil, lenni nagyobbára boldogtalan, — egy nagy 'saz által erős és boldog családdá poteneirozni ;a' vagyontalanság miatt megkötve heverő, vagy épen kártékonyán működő igen sok agyat, kezet és lábat szétszórtságukból összeszedni 's mindeniknek kellő hatáskört adván, ezzel őket is, az emberi társaságot is boldogítani; 's több e' féle. Az eszme — mint láthatod — a1 „vis unita fortior" axiómát rejti, 's így nem lesz csoda, ha terjedni fog, 1

s akkor... jaj neked Korázin! jaj neked Bethsaida! jaj nektek silány faluk és pompás városok , mert sorsotok bizonyos pusztulás. Oh minő dús a' legszegényebb is egyben . a' reményben ! Ládd, e' hallatlan vakmeröségü reményt fejezik ki ez eszmének külföldi bajnokai, 's azt jósolják, hogy az egész föld szine egykor illyféle phalansteriumokkal fog elboríttatni minden • mtföldön egy, 's mindenikben két-háromezer tagból álló család. Nemde, az eszme igen is költői? Igaz, csak hogy azért már a' magyar irodalomban sem hallatlan. Mély kedélyű költőnk Jósika „Regényes képletek" czimü köteteiben több helyen emlékezik róla , söt egy egész regény sarkeszméjeül tevé a' fenyéresi phalanster leírását. Azt hiszem, fejed már is szédül, 's nem viszlek még magasabb regiokba, nem rajzolom a' terjedező communismus még dicsőbb, még bajosabb álmait, elegek levén a' mondottak is mutatni, hogy a' daemon csakugyan nem alaptalanul állítá: miként a' civilisatio szaka vége felé jár,'s újnak — socialismusnak — küszöbén áll a' világ. Végre a' daemon azon tanácsára, mellyet a' k. egyháznak ad, t. i. a' belsőleg és külsőleg egygyé olvadásra : valamint az egyes ember mindig félszeg, inig benne test és lélek, mint két különböző söt épen ellensarki elem működnek: ugy az emberi társaság is, mellynek e' minta után kell alakulva lennie, azaz: nagyban épen olly organice egybeszerkezelt egészet kell képeznie, mint kicsiben az emberi lény, még nincs a' boldogító fokon , inig benne a' status, test és egyház, léí lek — mint külön hatalmak uralkodnak. Bizonyos i az, hogy csak egység képes adni valódi boldog-16 *