Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-16 / 16. szám

A' nagy reform százada, a' XVI. előtt tehát,íjuk az „episcopi oecumenici, és capitis omnium mikép sokan hirdették, ugy többek által megta-1 ecclesiarum" czímet III. Bonifácz által fölvenni, gadtatott a' pápa 's conciliumok hibázhatlansága, és hitczikkely gyanánt nem tartatott, mignem a' reformatio ellen óvszerképen csusztattatott a' hitágazatok közé. Midőn t. i. különféle fejezetek fölött vitatkoznának, u.m. a' bünkedvezinényekröl, megigazulásról, erényeink érdeméről, purgatóriumról, miséről 'stb.: hogy az ellenfél minden kétségek alól könnyen és egyszerre megszabadíthassa magát, egyházuknak, azaz, saját magok tekintélyéhez folyamodtak, hol saját tetszésöktöl visszalépni nem lehetett ildomos, 's különben is annak ész 's vizsgálat nélkül hinni kényszerültek. Biztos út ez a' megfutamodásra, és kényelmes bölcselet — téli időben — a' meleg szoba pamlagán 's kandalója mellett. A' XVI. százban ez volt az uralkodó planéta, és saját ügyökben mint birák ültenek. Mi átok alatt hagyattunk, kihallgattatás nélkül. — Tovább megyünk. a' tettleges gyakorlatokat pedig utódai lassanként kezdegették, mígnem a' X. és XI. században tetőpontra hágtak. De még ezen századokban is sokan ellentmondottak a' papuralomnak; hány császárok, királyok és zsinatok a' ker. világnak csaknem minden részeiben , szegültek ellene? Sőt a' pápák között voltak néhányan, kik ellenkezően valának meggyőződve, a' mint Du Pin erről elég szorgalmasan értekezik. Bár mint legyen a' dolog, itt nem késedelmezüuk; annyi is bizonyos, hogy ama kellemetlen szakadások 's villongások miatt a' XIV. száz vége felé nagyon meggyöngült a' pápa hatalma. A' pisai gyűlésben (1409) a' pápa 's ennek tekintélye alárendeltetett a' conciliumnak. Majd a' constantiai (1414) következett a' pisainak kiegészítéséül, mígnem a' basiliai (1431) mindkét elébbit megerősítette ; még pedig nemcsak határozatikig, hanem több pápák letevése 's helyet-Vajjon a" hibázhatlanság a' pápában, az általa tesítése által is foganatosították tekintélyöket helyeselt, vagy föltét nélkül az egyetemes gyűlésekben feltalálható-e ? Megoszlanak nézeteikben a' római tudósok, kivált az olaszok és frankok. Amazokat a' pápa oldala, 's ezeket a' gyűlések mellett látjuk. Milly lényeges különbség ez, alább látandjuk, most állítsuk össze rövid történelmét. Születésideje a' pisai gyűlésre nem esik, 1

7

) Bellarmin a' XV. száz elejére teszi. f

8

) 0 ugyan is állitja , mikép azelőtt a' conciliumok fölött volt a' pápa, és csak ekkor voltak néhányan , kik a' conciliumokat a' pápák fölé emelték. Ellenben a' frankok, kivált Launoius '!

') és Du Pin 2

0

) Bellarmin véleményét az egész földön ismeretlennek 's csak ekkor kigondoltnak állítják. Miután azonban a' pápa hatalma már régen azelőtt elérte tetőpontját, és nemcsak a' királyok fölött uralgott, hanem az egyházban is fötekintélyt szerzett: sem a' frankok-, sem az olaszokkal egyet nem érthetünk. Hogy felejtkezhetnénk meg VII. Gergely, III. Sándor, III. lneze, VIII. Bonifacius és többek tetteikről 's intézkedéseikről? kik azon legsötétebb időknek zsarnokai valának: de viszont Bellarmin állítása sem való, mintha t. i. a' XV. századig tartott volna ama határtalan hatalom. Hát a' hat első százban hol és mellyik volt az első főhatalom? Nem ugy van-e , hogy ezen idöfolyam alatt egyenlők valának minden püspökök? és ha első volt a' római: egyenlők 's hasonlók között volt első — a' város kitűnőségéért. Ez időben szabadon eltértek nézeteitől, és tőle a' conciliumokra mentek, a' hol több római püspökök (pápák) hibáztattak. Legelsőben a' hetedik században lát,7

) 1409-ik év. ,8

) Bellarmin. lib. II. de Conc. cap. XIII, XIV. |f!

) Part. 1. Epist. X. ad Fauvaenm. 2") Du Pin. De antiqu. eccl. DiscipL Dús*. V. VI. ezen conciliumok. Ezért mennyi mozgalom Rómában a' conciliumok ellen! A' florentiait Vl-ik Eugen a' basiliaival ellentétbe hozá. Mennyi viszálvok a' frankok és olaszok között még' a' késöbbi századokban is a' pisai, constantiai és basiliai gyűlések érvényessége fölött! Mennyi ügyekinények a' frankok részéről, hogy a' flo— rentiai atyákat részükre megnyerhessék ! A' pisai conciliumot V. Sándor, a' constanUait V. Márton, a' basiliait IV. Eugen még azon pontokban is helyeselték, mellyekben a' conciliumoknak a' pápák alárendeltettek. Lássák az olasz theologok, mint szabadulhatnak meg; saját nyilaik alatt omlanak földre. Azért rendeltetvék-e conciliumok alá a' pápák, mivel hibázhatlanok? söt ellenkezőleg, hogy t. i. hibáztak és több conciliumok eretnekeknek ítélték őket. 2

i

) A1

XVI. század elején mindjárt két, a' conciliumok és pápák tekintélyéről határozó 's közönségeseknek elismert — pisai és lateranumi — conciliumok tartattak. Az első 1511-ben Maximilian és XII. Lajos pártfogásuk alatt ama kilencz ismeretes híbornok által hivatott össze, miután II. Julius igéretét, hogy t. i. két év alatt gyűlést tartand, teljesíteni elmulasztotta. A' basiliai határozmányok itten megerősíttettek, Il-ik Julius pedig felfüggesztetett. Julius azonban, hogy saját ügyében jelen lehessen, Rómában (1512) a' lateranumi egyházba gyűlés hirdetett, mellyet — meghalván Julius — X. Leo folytatott, 's ezen gyűlésben a1

pisai atyák, a' constantiai 's basiliai határozmányok hibáztattak; a' pragmatica sanctio eltöröltetett, a' conciliumok a' pápáknak alárendeltetlek és maga a' pápa iszonyú szidalmakkal az egekig magasztaltatott. 2

2

) '-') Launoius. Part. 2. Epist. VI. ad Gerb. 2 ) Alph. Turretini Op. Om. Tom. I. p. 539.