Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-16 / 16. szám

mind a' tartományi gyűlések által a' püspököket, mind a' tartományi gyűléseket a' teljesekben, mind pedig az elébbi teljes gyűléseket az utóbbiak által megigazítandóknak tanította. 7

) De, hogy azt ne gondoljuk, mit a' conciliumoktól 's összes püspököktől megtagadott, azt valamellyik római püspöknek tulajdonította legyen, azt állítja : hogy a' római püspöktől 's egyéb püspökök tanácsától az egyetemes egyház teljes gyűlésére hivatkozhatni, hogy amazok hibásnak lenni bebizonyult ítéletüket emez igazítsa helyre. 8

) Hol volt tehát Augustinus idejében az egyház hibázhatlansága, midőn a római és egyéb püspököket, tartományi és egyetemes gyűléseket, valamenynyi írókat — a' eanonicusokat kivéve — hibázhatóknak tartá ? Vagy talán ama főpap szavai érvényesek, ki az eretnekeket a' római egyházhoz, mint fötanítóhoz utasítja, mellynek minden esetre hinni kell ? 9

) De részünkről teljesen be van bizonyítva, mikép itten az egyház csak mint jó tanító, de nem mint hibázhatlan bíró tekintetik ; és nem vakhit kívántatik, miszerint neki hinni azért kellene, mivel tanít. Az idő kerekei meg nem állhatván, különféle jelenetekre bukkanunk az egyház történeteiben. Az „egyetemes püspök, egyház feje , Krisztus helyettese" czímek után a' „törvényhatalom, törvényhozás, fölebbvitel fóruma , hibázhatlan ítélőszék" jogai is beszereztettek. Nem mindenek irták azonban alá e' jogkeresetet; sokan a' conciliumok tekintélyét a' római főpap ellenébe helyezék, és a1

mit a főpapnak meg nem engedtek , t. i. a' hibázhatlan bíráskodás jogát, leginkább az egyetemes gyűléseknek adták által. De, hogy sem a' főpap sem conciliumok hibázhatlansága hitczikkely gyanánt még a1

XIV. 's XV. százban sem tartatott, lássunk néhány okiratot a' sok közöl. XII. Benedek, elébb bibornok 's utóbb római püspök, a' ferencziek szeszélyes 's a' javak sajátszerűségét illető ügyében. Miután több pápák ezen ügyet szentnek, dicséretesnek, érdemlegesnek , Krisztus és az apostolok szavaival 's példáival megegyezőnek nyilatkoztatták, például : IX. Gergely, IV. Incze, IV. Sándor, de leginkább III. Miklós,1

°) ki átok alatt is parancsolt, IV. Márton, IV. Miklós, 's végre V. Kelemen a' bécsi eonciliumban 1

'): mindezek ellenére XXII. János azon intézkedéseket eltörlötte, mint: „erroneam , pestiferam , damnatam doctrinain et haeresim, ac blasphemiam cath. fidei inimicam." És midőn szemére lobbantották Jánosnak, hogy: „in his quae pertinent ad fidem et móres, determinatum semel per summuin pontificem, non po-7) De Baptism. contr. Donatist. Iib. 2. eap. 3. 8) Epist. 162. ad Episcop. Donatist. De Unitate EcclesiaeL ,0

) In DecretaU Exiit. ll

) 1311. • , test per aiium revocari," személyében egy bibornok kijelentette, hogy: „id falsum esse, cum exemplis pluribus constet, quod illud quod circa fidem et móres male determinatum est, per unum papam aut concilium, potest per alium perspecta melius veritate corrigi et emendari, et ideo non esse mirum, si dominus Joannes diligenti deliberatione , cum multis peritis in theologia et in utroque jure habita, revocavit quae male dixerat d. Nicolaus." í

2

) Hogy a' hibázhatlanság halandónak nem adatott , álljanak még itt ezen szavak: „Haec est ecclesia symbolica et apostolica mater credentium populorum, quae fidem habét indefectibilem, secundum promissum Christi ad Petrum, qui tunc figurám gessit ecclesiae: Ego rogavi pro te, ut non deíiciat tua. Non est ergo speciális ecclesia, non Africana, utDonatus dixit, nec utique particularis illa roinana , sed universalis ecclesia, non quidem in generáli synodo congregata, quam aliquoties errasse percipimus, velut illa Arimiensis congregata sub Tauro praefecto, et illa Constantinopolitana sub Justiniano minőre tempore Sergii Papae secundum Bedam et quaedam aliae." i:

;

) Ugyanezen szavakat idézvén Launoius, megjegyzi, mikép ezeket V. Márton római főpap is helyeselte 's ajánlotta hozzá intézett levelében;i

4

) söt azt is megemlíti, hogy: Martinum non ante Waldensis approbasse commentarios, quam eos perviros doctos ettheologiae diligenter examinari curaverit; quo factum, Martinus et alii commentarios approbando suos fecerint. Megemlítsem-e Alliacus Pétert, bibornok- és püspököt, ki a' constantiai gyűlésben nemcsak jelen volt, de egy ideig elnökölt is, és azok közé számítatik, kik a' conciliumokat a1

pápák fölé helyezék. Nézetei szerint: a) az egyetemes gyűlés meghasonlhat Krisztus tanával; b) a' római egyház, melly megkülönböztetik a' hivők egész gyülekezetétől, mint rész az egésztől, eretnekíthetö; c) a1

papság és világiak sokasága eltávozhat a' hittől. ,

5

) A' basileai gyűlés egyik tagja, egyszersmind érsek 's bibornok, igy nyilatkozott : Significasti in concernentibus fidem concilium esse supra papam; puto tamen quod si papa moveretur melioribus rationibus et auctoritatibus quam concilium, quod standum esset sententiae suae; nam et concilium potest errare, sicut alias erravit. Nam in concernentibus fidem etiam dictum unius privati esset praeferendum dicto Papae, si ille moveretur melioribus rationibus et auctoritatibus nov. et vet. Testamenti, quam papa. ,í

!

) ,2

) Du Pin, de antiqua Eccl. Discipl. Diss. V. Cap. i.§. IV. IS

) Thomas Netterus Waldensis Tom. 1. Doctr. Fid. Antiqn. Iib. II art. 11. cap. XIX. ,4

) Part. V. Epist. VI. ad Bevilag. ,s

) Qaest. Vespert. art. 3. Launoius. Part. 3. Ep. VII. ad Tauvaeum.