Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

felet nélkül, mellynek épen tárgya legyen, min­den jók forrását, az Istent megkérni, miszerint szent lelkével segítségül legyen a' tanácskozók­nak, gyarlóság, daczosság , indulatosság meg­zabolázására. b) Különösen ct képviselőkön tekintetbe jön azoknak helyes választása. Jóakaratilag is azonegy tárgyról különfélekép vélekedhetünk. Szokásban van, ugyan a' sokér­telmességet többség által egyeztetni meg. Ám — de megjegyzésre méltó, hogy a' többség balvé­leményben is lehet. Meg kell vallani továbbá, hogy a1 többség és kisebbségből keletkező egy­ség csak képzelt egység, léteges erőt és életet nélkülözvén. — Minthogy nem is gondolható, hogy a' kisebbségben maradt rész saját szentlel­ke, azaz meggyőződése ellen működjék. Egye­düli keresztyén mód tehát a sokfejüség meg­egyeztetésére, türelem az ítélet napjáig. Ne iszo­nyodjunk ezen szótól, mert Krisztusé. Engedjé­tek, hogy a' konkoly a' jó maggal nevekedjék együtt az aratásig: az aratás pedig e' világ vége. Máté 13, 30, 39. Hát az egyházi különböző vé­leményeknek mikor lesz e' világ vége, vagyis Ítélet napja ? bizony nem sokára, ha keresztyé­nileg tűrni tudunk. Mert az igazság olvasztó, a' hiba pedig olvadó. Igazi keresztyén szózat tehát, engedni a' többségnek, ugy azonban, hogy tovább is terjeszszük meggyőződésünket és világosítsuk fel, mindaddig, mig keresztyén feszegetésben vagy a' többséget fel nem olvasztottuk, vagy több­séggé magunk nem olvadtunk fel. 'S így megy végbe a' keresztyén választás. — Hát válasz­tani mit kell? Erre két feltét szükséges, hogy jól ismerjük mit, és kire kell ruházni. aa) A' ki valamit képviseletbe adni akar, és azt helyesen elintézni kívánja, annak csak kell tudnia, mit tesz? 's mit akar végbevinni? Mert annyi sok teendő levén, igen könnyen meges­hetnék, hogy mást, vagy máskép tenne, mintsem akart. Amphora coepit institui, urceus exit. Al­talán tudjuk, hogy az egyházi czél inkább szelle­mi mint testi, különösen pedig a' keresztyén egy­ház czélja, Krisztus saját mondása szerint. Jan. 18, 36., nem e'világból való. De korántsem azon értelemben, mintha a1 testi dolgokról épen nem kellene gondoskodni. Hanem ama mondat csak azt követeli, miszerint a' szellemnek viseltessék legfőbb gondja az egyházban. Annálfogva tudjuk, iogy a' keresztyén egyház tárgya részint tani, részint gondnoki. Hogy tehát, a' ki a' keresztyén egyházat felvirágoztatni akarja, szükség, misze­rint egyenlő szorgalommal tan és gondnoki érde­két ápolja és ápoltassa. Ámde tovább azon kér­dés keletkezik, mi szükséges, a tani, mi a gond­noki érdek helyes kezeltetésére ? És csak csekély pillanat az egyházi életre meggyőz arról, hogy mind tanság, mind gondnokság, sok ágra oszlik ; — hogy az egyháznak mostani állapotján, vallási eszmék sokságáért és homályosságáért alig le­het egyes ágokat kielégítőleg kezelni. Mik tehát azon részletes tárgyak, mellyeketa' tanság és a* gondnokságban okvetetlenül képviseltetni szük­ség ? 'S szembe szökik, hogy különösen o' tant nép és rendszerideg, és az elsőt ismét nagy — és kiskortiakra aikalmazólag szükség kezeltetni. A' sokság oktatást, vigasztalást szükségei. A nép­oktatás maga természeténél fogva rövidebb. — 'S minthogy rövid, csak a' legszükségeshet, egyest, 's azt is felgerjesztő 's eleven módon elő­adva foglalja magában. Valódi tan és valódi ta­nítás nem nélkülözheti a rendszert. A' rendszer a' tan egyes tételeit egybeveti, 's gondoskodik arról, hogy öszhangozzanak, 's annálfogva iga­zak legyenek. Rendszeres tanítás tehát nemcsak tárgyalja a1 részletest is, hanem a' részeket is az egészszeli összefüggésben mindenkor szem­mel tartja. — 'S ez már a1 szokott népszerű ok­tatás mellett lehetetlen. A' tan igazságáról való meggyőződés csak a' tan rendszerének kezelte­tése által keletkezik. 'S már azon oknál fogva, Ö 7 hogy az egyház tanának rendszere fentartassék, szükség gyülésileg róla gondoskodni. De rend­szeres tanítás azon tekintetből is szükséges, mint­hogy a1 tanítás a' tanítókat a'tanítók pediga* rend­szeres készületet feltételezik. Ha tehát gondos­kodni kell a' czélról, akkor nem lehet elfeledni az oda vezető eszközöket. Elmellözhetlen szük­séges annálfogva, hogy rendszeres és nép — nagy — és kiskorú oktatás képviseltessék az egyházi gyűlésekben, nem különben az egyház gond­noksága, is. bb) Ismert mondat : non omnia possumus om­nes : annálfogva tanítók nem lehetnek mindnyá­jan, hanem a" tanítást alkalmas egyénekre bízni kell. Micsoda személyek választandók képvise­lőknek? Választható ugyan minden tag, de józanul csak alkalmatos. Már pedig a' tanításban a' taní­tók, gondnokságban pedig a' gondnokok legal­kalmasbak. Minden emberi foglalkozásban van­nak bizonyos fogások, mellyek nem születnek velünk, sem az eszme taglalásából nem keletkez­nek, hanem azokat ügyes ós szemes gyakorlat­tal kell megszerezni. Természetes tehát, hogy a' tanítói dolgokhoz legjobban csak a' tanítók, a' gondnokiakhoz csak a' gondnokok szólhatnak legjobban, és így azoknak kezelésére és képvise­lésére is legjobbak. Erre a' szószaporítás szük­ségtelen. Annálfogva józanokosság megismerte és meghatározta, miszerint az egyházi képvise­letből a' rendszeres és nép nagy— és kiskorú tanítóknak, és a' gondnokoknak kimaradni nem szabad. 2) Számra nézve az ős gyűlések határozatla­nok. Altalán minden protestánsnak, minden egy­házi iigy tárgyalásához van köze, 's abban részt vehet, ha rá ér és erkölcsileg alkalmatos. De épen azon okból, hogy rá nem érnek mindenek, szük-

Next

/
Thumbnails
Contents