Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

képviselő nem képviseli az egész személyt, ha­nem csak a' prot. embernek belső jó tollát. b) A' tárgyak. Egyházi képviselet tárgyai, egyházi tárgy vagyis a' tan, és egyházi eszköz vagyis a' gondnokság. De minthogy egyházi kép­viseleti gyűlések leginkább alakiak, vagyis egy­házi társulatok összefüggését fentartók, tehát a' fenállókat kezelik, ujakat indíthatnak, 's határo­zatait csak szeretettel hajtják végbe. Jaj a' kép­viselteknek, ha a' képviselők nem ollyanok mint a' nap, melly minél messzebb van a' földtől, an­nál melegebb, annál vonzóbb hozzá. c) A' nemek. Képviseleti conventek alsóbb és felsőbb lehetnek; különösen nálunk különböztet­nek az esperességiek,kerületiek és egyetemi.Mind­ezek az ősiekben gyökereznek és választás által azokból létesülnek. Nem fér össze az igazi kép­viselettel, hogy az alsóbbak akár mint testületek, voksolás által egyenként, akar azoknak elnökei kinevezés által hozzák létre a' felsőbb képvise­leti conventeket. Mégis, szokás szerint, a1 kerü­leti gyűlés elnöki kinevezésével küldetnek ki ke­rületi képviselők az egyetemi gyűlésre. d) létegzet. A' képviseleti conventek is a' sok­ságból és egységből állanak; mind sokságuk vagy is tagjaik, mind pedig képviseleti elnökeik az ős egyházból választás által keletkeznek. Egyéb­iránt sem hivatalnoki, sem hatósági vagyis vá­lasztmányi, vagyis presbyteriumi eszme fel nem merül a' képviseleti conventek mellett. Az egye­temi gyűlés mégis az úgynevezett állandó kö­zéppontiválasztmányt nevezte ki. Semmi rólunk, nélkülünk! e) Felelősséggel tartoznak az ös conventeknek. ÍIÍ. A' prot. keresztyén egyház eszközi tökélye: Egy czélra több út vezethet. Azért a' prote­stáns eszme virágoztatását is az egyházban több­féle módon lehet szorgalmazni. A' dolog veleje az, hogy az énség és szeretet, vagyis a' lélekis­meret szabadsága, mint ép testen a' virgoncz vér, átvonuljon az egész egyházi alkotmányon. Leg­főbb pontok azonban e' tekintetben a' követ­kezők : 1) Személyek. a) Általán szükséges, hogy ker. szellem leng­jen az egyházi életben ; 's ez nem lehet, hanemha idegen tárgyakról nem szólunk, de még saját érdekekről is csak engedékenyen értelmezünk az egyházi tanácskozásokban. Vannak t.i., kik a1 ki­tűzött czéltól idegen tárgyakat hoznak fel a' sző­nyegre. Illyen idegen tárgy minden egyéni czé­lozás. A' társaság minden tagja két értelemben egyszersmind egyén, 's e* különbséget nagy köz­veszély nélkül összezavarni nem lehet. Ugyanis minden egyes társasági tag, egyén mint ember, de egyszersmind azon társaság czéljára, a' mellybe lépett. Az utóbbi értelemben, a' ki elő­mozdítja a' társaság czélját, az egyszersmind sa­ját és így egyéni hasznának előmozdításán ipar­kodik, 's e' nézetből még kötelessége is a' társa­ság tagjának egyéni czélok elérésén működni: 1 s illy egyéni czélok összevágnak a' köztársasági czélokkal. Ugy de sokan épen más egyéni czél­jaik kivitelén iparkodnak, fitogtatják tudományu­kat 's csipkednek másokat. A' társaságnak ép­ségben feninaradása parancsolólag követeli, hogy olly idegen tárgyak vitatása távol maradjon a" köztanácskozásoktól. De még a' társaság saját tárgyainak vitatása is csak a' jó akarattól átszellemült tanácskozás­ban éri el legjobban ez ohajtott czélt. Két eset lehetséges e' tekintetben. Ugyanis a' tárgyat vagy csak felszinüleg, vagy alaposan és jói fogtuk fel. Mind a* két esetben az engedékenység egyezteti, a' durvaság elszélyeszti a' kedélyeket és nehe­zíti a' köz üdv elérését. Ha csak felszinüleg szól­tunk a' dologhoz, megengednek a' társaság egyéb tagjai, mert az akarat jó volt, és hibázni emberi gyarlóság. Ámde helyesen szólunk a' tárgyhoz, komolyan vettük a' dolgot, csak hosszabb gon­dolkodás, bö tapasztalás és a1 körülmények mé­lyebb összevetése után mertünk féllépni 's illy előnyök mellett ellépni szándékától, meggyőző­dését eltagadni gyávaság és a'legszentebbnek elá­rulása. Tiszteljük, becsüljük ez elszántságot, mind a' mellett kettő mégis figyelemre méltó. Első az, hogy a' dolognak számtalan nézpontja lehet, és valószínűsége is számtalan. Az ember ugy is a* tökéletes igazat kikutatni nem képes , 's mint gyarló, csak közelíthet hozzája. A' logica tanítja, hogy a' mennyi jegye van valami tárgynak, annyi különféle felfogása is lehet; és minthogy a' do­log je gye i i lényegesek és nein lényegesek, szám­talanok, tehát meglehet, hogy épen én nem a' legjobb nézőpontból indultam ki, noha mintegy megnőtt felfogásom meggyőződésemmel; lehet annálfogva, hogy mások felfogása sokkal alkal­masb a' jelen környülállásokhoz és így valóban nagy szükség van az engedékenységre, 's a' köz­méltánylásra a'köztanacskozásokban.De tovább, ha legjobb is az én felfogásom, akkor is a' győ­zedelem sokkal könnyebb az engedékenység mint a' durvaság mellett. A' durvaság elriasztja, és minthogy az egyházban ráparancsolni, ráerősza­kolni nem lehet senkire semmit sem, még a' leg­jobb tanács is a'közjó nagy kárával füstbe megy az erőszak melleit. Holott ellenben a' szelídség mérsékli a' kedélyeket, eltávolítja az indulatos­kodást, 's épen az által a' gyengébbeket is nyu­galmas megfontolásra, 's a' dolog felfogására al­kalmasokká teszi; mi meglevén, elfogadjuk a' jó tanácsot, mert természetünkben van a' fentartási ösztön, 's maga ellen, mig józan, nem dühöskö­dik senki sem. A' mondottakból már következik, milly hasznos legyen minden köztanácskozás kez­detén a' tanácskozás közli jó akaratra figyelmez­tetni, különösen pedig az egyházi tanácskozás soha ne kezdődjék az istenhezi fohász, istentisz-

Next

/
Thumbnails
Contents