Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-03-26 / 13. szám
— Innen meggyőződésbe ment át azon példabeszéd : ordo est anima rerum. Prot. egyházi czélt sem érhetni el rend nélkül. Ugy de rend feltételezi a' törvényt,a' törvény pedig tekintélyt,vagyis a' törvénykezelési hatalmat. A' törvény tudniillik bizonyos erő nyilatkozásának állhatatos módja ; törvények határozzák tehát a' cselekvéseket, és egijházi törvények nem egyebek, mint az egyházi czélok elérésére való cselekvéseknek szabályai. A' törvénynek már hódolni kell: mert ha czélt akarunk, kell akarnunk eszközöket is, 's illyen eszközök az egyházi czélra, egyházi törvények. Tud-e engedelmeskedni a protestáns ? Törvénytelenséget a' társaságban, 's így az egyházban is engedni nem lehet. — Lehet-e prot. egyházban megfékezni tövénytelenséget prot. énség veszélyeztetése nélkül? Feleletünk! igenis. Hanem mi Pál apostollal tartunk: a1 törvény nem ér semmit. Rom. 4, 15: mi szabadok vagyunk. Rom. 10, 4. Ámde van szabadsági törvény is Rom. 8, 2. Akkor tehát szabadsági törvénynek engedelmeskedünk, mert szabadsági törvény épen az én-i törvény. Más törvényről pedig tartjuk, hogy azok felett vagyunk, Rom. 6, 14. Alatta vannak az alantiabbak, a' ki a' legmagasb fokot érte el. — Mi is a' csekélyebb törvényeknek nem engedelmeskedünk, hanem engedelmeskedtünk, még pedig nemcsak a' boszúállásnak okáért, hanem a' lelkismeretért is. Rom. 13, 5., nemcsak igazaknak, hanem az igaztalanoknak is. Rom. 13, 1. "S ezt mind miért? Csak azért, hogy a' másság nem éri el az ént. Máté 10, 28. Nézzetek körül, pillantsatok a' történetekbe , és meg fogtok győződni, hogy protestánsok az irántok igaztalan törvényeket is megtartani tudták, 's külső szenvedések belső malasztoktól őket soha meg nem foszthatták. Rom. 8,18. 38. 39. (Folytatása következik.) Az inquisitio Spanyolhonban! Miután a' történet napfényre hozá a' (sötétben gyilkolásokat készítő) hitnyomozásnak szörnyét; tehát annál visszatetszöbb, hogy az inquisitio az egyházi renden kívül is néhány meleg pártolókra talált! De a' sok tudományos és nemes emberek szivök vérével fulladozásig hízott hiéna, hiában utánozza az emberi szót; legtöbben csakhamar rá ismernek, mert foltjai az új-találmányú tisztító szerekkel sem törölhetők el: 's azért hisszük, soha többé embervadászatot nem rendelhet magának ! — Hiában dicsérik azt egyesek; mert egy ellen ezeren emelik bátor szavukat; hiában tüntetik ki némellyek nyereségül a' vallásos egységnek erőszakolt csalképét; mert e' nyereséggel veszve a1 vallásnak föczélja, t. i. az Istennek lélek és igazságbani imádása, a' felebaráti szeretet, az ész, szív és életbeli műveltség! — Hiában védelmezik a1 hitnyomozást politikai szempontból, mert arra épen Spanyolhon politikai sülyedése és romlása gúnymosolylyaí felel,ha felejt— nők is azt, miképen lealacsonyítása a* vallásnak, ha egyes emberek vagy felekezetek földi elsőségüknek hajhászásira fordíttatik f Hiában tolják végre az egyházi személyek az inqnisitionak borzasztó gyilkolásit a' világiakra, vagy némelly egyének túlbuzgóságukra: mert af jog- és alkot— mányértö férfiak az intézet szerkezetében találják föl a' siralmas áldozatok okait; miért is alkotmányos országokban táborát soha sem ütheté föl! Azért a' spanyolhoni kortesek is már 1842. évben a' hitnyomozó-törvényszék eltörlesztésére fordítták figyelmökel és erejöket; és szoros vizsga után, (melly 1812-dik évi dec. 18-dikától, az 1813-dik évi febr. 5-dikéig tartott), mellyben a' hires Antonio de Puigblanch sok felvilágosító adatokkal gyámolítá az országrendeket, az ellenfél is aggodalmaival felhagyván, a' hat századi intézménye' kifejezéssel lön megsemmítve: (1813. febr. 22-dik) „miképen az egybeférhetetlen az. ország szerkezményével.'*'' Lássuk tehát már szerkezetét az inqnisitionak, és a' mennyire az egyházi lap engedi, annak spanyolhonbani néhány nevezetesebb áldozatit! A' hitnyomozás, mellynek nyomára már Theodosius császár egyik 382-dik évitörvényében akadunk, 's melly Nagy Károly által már büntetéssel egybekötve még csak harmadik Incze pápa alatt lön rendszeresítve az 1204-dik évben ! Ettől fogva mindinkább véres sebeket ejtett az emberi nemen, főleg pedig a' vitéz spanyol népen. S! azért a' kisebb városokban létező 16 törvényszékeket mellőzve, tán leginkább érdekes a' föinquisitióval ismerkedni meg. A' föinquisitoronkivül, kit a' király a' pápával egyetértve választott, e'törvényszéknek tagjai a* következők valának : Két indiabeli tanács, ki rendesen püspök vagy érsek, és nyolcz egyházi tanácsnok, kik közöl 6 világi pap, ügyvivőnek választva a1 legfiatalabb. Voltak még ezeken kivül több alsóbb rangú tisztek; úgymint egy ügyvéd, két secretarius, két, 's némellykor három kém (Kundshafter) , egy pénztárnok, egy ellenőr ; néhány qualifikátorok, kik hittudósok levén, a' gyanús könyveket és tanokat vizsgálat alá vevék, 'stb. Hatalma a' föinquisitornak anynyira korlátlan vala, hogy a' pert, annak akármelly részét vagy fokozatát tekintve, mindenkor maga elébe vonhatta, 's ugy kijátszván az alsóbb rangú törvényszékek hatalmát, kénye szerint rendelkezhetett embertársainak becsülete, vagyona és élete felett: miképen ez kitetszik Eymeric. Director Inquisit. part. III. quaest. 85: „Quando occurrit dubium circa leges et statuta contra haereticos, possunt inquisitores illud interpretari." Hibás szerkezete az inquisitionak még kitűnőbb a' bevádoltaknak perbeidéztetésük és vallatásuk neméből! Mindjárt az elfogatáskor, tehát még mielőtt valami bevalósodott, megjelentek a1 jegy-