Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-05 / 10. szám

305 30« oktatóknak. Sz. úr nagy mértékben érdemli hálánkat, hogy annyi hivatalos elfoglaltság mellett, időt vett magának ezen annyi hiányt pótló munkának kiadására. 2) A' másik könyv, mellyel a1

bírálatokat lenyomtattam, a' következő : A' magyarhoni evangelicusok egyházi vallásos ügyeinek tiszakerületi rendezete, az országos vallástörvények, zsinati kánonok, fenálló szokások 's kir. intézvériyek nyomán, régebben ugyan Berzeviczy Gergely által szerkesztve, több kerületi gyűléseken történt megvizsgáltatása után pedig zsinórmérték gyanánt elfogadtatva; az esperességek indítványai s a' jelen szükség kivánatai szerint ker. választmány által ujonan alakítva 's az 1840—/cí miskolczi, 1842-ki iglai ker. gyűléseken megbír áltatva 's helyeseitette, a' kézsmárki, jolsvai 's dobsinai ^1844—1846-iki) gyűlési határozatok szerint kinyomatni rendeltetve. Kassán, Werfer Károlynál 1847. i-rét 80 lap. Ára 40 kr. pengő. Kapható Heckenastnál Pesten. Mindjárt kezdetben meg kell említenem, hogy ezen rendezet eszközlése, szerkesztése, kiadása 'stb. körül, kinek-kinek megadván a1

magáét, legtöbb érdeme van nt. Munyay Ant. Laj. urnák, ki egyházunknak kiváltképen történelmi fejlődései ismertetése mellett dicséretesen fáradozott. Ezen munkálat három főrészből áll .Az elsó azon jogokat és kötelességeket vázolja, mellyek az 179"/, XXVI. országos tczikk tartalma szerint, ugy szintén az 184%-ki III. tczikk értelmében a' magyarhoni evangy. egyázat illetik és kötelezik. A1

másodikban : a' magyarhoni evangy. egyház ügyeinek belső rendezése, a' vallás belső természete és az országos köztörvények szerint adatik elő. A' harmadik rész, az egyházi törvényszékekről, ezek szerkezetéről 's a' pörök folyamatáról szól. Bezárja egy függelék, melly az ev. egyház rendezését érdeklő kk. leiratokat és intézvényeket foglalja magában. Az elsó rész maga nevezi meg magát. A' második mostani coordinationalis állapotunkban véleményem szerint a1

legnyomósabb. VII fejezetre oszlik el. Az első fejezet az iskolatanítók kötelességeit adja elő. A'második a'pap kötelességeit és jogait foglalja magában 's külön szakaszokban tárgyalja a1

meghívást, a' tanítást, a' keresztségét, az úrvacsorát, az esketést, a' temetést, a' betegek és rabok's a1

katonaság körülieket, iT fizetést és palástdíjat, az anyakönyveket, az egyház pénztárát, az iskolát, a' pap kötelességeit házában és házán kivül, 'stb. A' harmadik fejezet külön szakaszai a' helybeli felügyelő. gondnok, egyháztanács és gyülekezet hatáskörét rajzolja. A' negyedik az esperességek és ezek tisztviselőiről, az ötödik a' superin-: tendentiáról, ennek jegyzője, pénztárnoka, püspöke, felügyelője, gyűlése 'stb; a' hatodik az egyetemes gyűlésről, a' felügyelőről, az ügy- ! nökökről, a' jegyzőről; a1

hetedik pedig a* zsinatokról szól. A' harmadik rész maga nevezi meg magát. A1

függelék a' kir. rendelmények és intézmények raktára, mellyek körül Munyay úr, mint ezen függelék szerzője, használá Blásy L. egyházi törvény czimü munkáját is, mit ö nyíltan bevall. Előszavában nyilatkozik, hogy milly szempontból kívánja e' munkálatát tekintetni. Méltó elismerést érdemel a' szorgalom, mellyel ezen függelék összeállítva, az időnként keletkezett vegyes tartalmú intézvények homogén czimek alá sorolva 'stb. van. Azt mondám, hogy a' második rész az, melly ránk nézve legérdekesebb. Nehéz a' nézeteket központosítani. Az egyetemes gyűlés választmányt nevezett ki, melly egyházszerkezetet készítene. A' választmány elegendőnek találta — szerintem helyesen — az egyházszerkezetnek csak főelveit, mintegy theoriáját állítani fel. Ha ez elfogadtatik, gondolá — minek az idei egyetemes gyűlésen kellene megtörténnie —- az illető püspökségek kihallgatása mellett, — ugy aztán következnék az egyházszerkezet, azaz, az elfogadott elveknek alkalmazása egyes esetekre, személyekre, gyűlésekre, hivatalokra 'stb. 'S már én abban helvezem ezen második rész föérdemét, hogy, ha ezen stádiumhoz jutandunk, fellelendjük benne azon munkálatot, mellyet vitatás tárgyává tehetünk. Rám e' tekintetből tett kedves benyomást ezen munkálat, mi részben öregbítetett azon tapasztalat által, hogy ez az egyházszerkezeti tárgy még sem olly igen új dolog, miután mind a' dunántúliak, mind a' tiszaiak anynyi gonddal és szorgalommal fáradoztak körüle. Miután már most a' nyomtató gyanánt szolgált könyveket némileg megismerteltem, következzenek itt egyéb bírálatok. 3) Népszerű földrajzi oktatás, iskolai 's magán használatul írta Kanya Pál stb. három kőnyomain táblával. Pesten Kilián György tulajdona. 1847. XII. és 632 lap. Nagy 8rét. Erre két bírálat érkezett be Dr. Neumann és Weber Ármin uraktól. A' fanyarabbat bocsássuk előre, hogy az édesebb annál jobban essék. Kihagyván a' bevezetéseket, fogjunk a' dologhoz. Weber úr így szól: „Lássuk előbb röviden a munkának foglalatját. 632 lapon az egyetemi földleírás tárgyaltalik, kezdvén az ausztriai birodalommal, mellynek 162 lapjaiból Magyarországra 111 lap esik — aztán folytaltatik . . a többi európai és kül-europai slalusok leírása. Módszere az országok politikai föloszlása által határostatik és némileg különbözni akarna az eddig divatozott módszertől; a' részletek- és közvetetlenről fölmegy az általánosra, ugy hogy először az ország egyes tartományait, azoknak nevezetes helyeit sorolja elő, következik, 2-or az ország általános álnézete, 3-or lakosai müvelt-10 #