Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-05 / 10. szám

nek dörgései vallásnak 's egyháznak éghajlatát meg fogják tisztítani. Csak azt nem tudták még, hol fog e' vezúv tisztulása kitörni ? a' tudósok iskolájában? fejdelmek palotáiban? vagy magá­ban a' pápai székben támadand ember, ki az igaz­ság lelkének, a' kor kivánatinak meghódol? 's fe­lülről fogja kezdeni a1 reformot, miről a' világ­történet azt bizonyítja, hogy az mindig alulról keletkezett. Isten felébresztő egy bányásznak fiát, az augustinus barátot, majd egy komoly if­júnak Jánosnak lelkismeretét. Midőn Németországban a' reformatio elkez­dődött, Calvin mégcsak 8 éves volt. Két évvel később Károly, a' spanyolországi, lett német csá­szárrá. Németországon bölcs fejedelmek oltalma alatt haladt a' reformatio. De Francziaországban a' szenvedélyes Ferencz, Olaszországban a1 gyönge Leo uralkodott. A' császár Francziaország megbuktatásával akart világuralkodó lenni. Álta­lános háború támadt : ennek folyta alatt egy hit­bajnok képződött, 's nőtt a1 magányban, kinek a' szellemi élet mérlegébe roppant súlyt kellett vet­ni. Ez Calvin János volt. Ismeretes dolog az egyháztörténetben jártas ember előtt, hogy már régibb időkben voltak évangyélmi egyházak Francziaországban, mely­lyeket a' Rómából kiindult keresztes hadak fel­dúltak,de mellyek ismét felvirágzottak. Midőn XII. Lajos uralkodott, 's Róma ellenébe a' franczia egyház jogait, melly a' pápát az egyházi köz­gyűlések alá rendelte, — védelmezte : egy ne­a' király hőn szeretett: e' nő pártfogója volt min­den üldözöttnek, 's az udvar néhány jobb lelkű embereivel, mármár megnyerte a' királyt is az évangyélmi hitnek : hanem az ö lelkülete nem volt elég egyszerű és őszinte az igazság felfo­gására. Világi dicsőséget szomjazott ö, 's Ró­mának titkain átnézni rövid látású volt: tehát mi hamar visszarohant elébbeni szenvedélyességére. Anyja szavojai Louise méginkább táplálta a' ve­szélyes tüzet. Illy körülmények közt nem csoda, ha az újítás ellenségei ismét fölemelték fejőket, annyival inkább, mert az ország fő cancellárja Duprat is titkon szította a' parázst. A' király el­törölte a' pragmatica sanctiot, azaz : a' franczia egyház jogbiztosítékát, — aláadta azt ismét a' pápai hatalomnak, a' pápa pedig feljogosította öt az egyházi föhivatalok kinevezésével: hasztalan tett ellene óvást a' parlament. E' történet után, bizonyosan fensöbb helybe hagyás mellett Beda egyetemi oktató kelt ki a' szentírás ellen, — iz­gat, tüzeskedik,'s oda vitte a'dolgot, hogy nyil­vános üldözés rendeltetett az évangyéliomosok ellen. — Az üldözés többeket felébreszt nyugal­mukból : a' híres Berqvin nyilvánosan olvasta és magyarázta a' szentírást ; a' Sorbonne vakbuz­gón dühöng e' tény ellen. — Luther ez időben mindennap ujabb győzelmet ünnepeit Németor­szágon : e' győzelmi ünnepek híre átlengi egész Francziaországot, 's megragadja a' lelkeket. lő&l-ben a' párisi egyetem 's a' Sorbonne Luthert eretneknek kiáltotta , 's iratait megége­mes ifjú érkezett Parisba, Farel nevű, ki atyja tésre méltónak Ítélte. E' hírre Lefevre elhagyta várába elzárva, babonás előítéletek közt nevel­tetett fel. Páris, hol a' szellemi élet egész szin­vegyületben mutatkozott neki, szabad tért nyi­tott előtte, mi hamar. Az akkor terjedező val­lási szabadelmüség ragadta magához legjobban az ifjú kebelét, — 's néhány nap múlva az ismere­tes istenész Lefevre oldala mellett látjuk öt, el­bájoltatva az elvtől : „csak Krisztusban van megigazulás, nem a pápai egyház által hirde­tett holt lettekben" — melly a' pápai széket alap­jában megingatta. Rövidnap olly hős bajnoka lett Farel a' reformatiónak , ki mindig a' dolog élén állott, 's kinek buzgalmát akármelly reformátoré sem multa felül. Lefevre mellett látjuk ez időben Olivetánt is, Calvinnak rokonát, ki később a' szentírást fordította, 's ki az iíju Calvin figyel­mének 's lelkének is irányt adott. Ezeknek a' lelkes embereknek újítási törek­vésök mind az udvart, mind a' párisi egyetemet erős mozgásba hozta. 1515-ben koronáztatott meg I. Ferencz, a1 vakmerő és szenvedélyes fe­jedelem, kiről egy író azt mondja: v .szenvedélye­sen született, szenvedélyesen élt.u 0 eleinte vé­delmezte a' reformatiót, — később üldözte azt; dühöngött a1 valdensesek ellen, de mellyet halá­los ágyán keserűen megbánt. Szerencse, hogy testvére volt a1 lelkes és istenes Margarétha, kit Párist, 's Meauxba vonult, hol Briconnet egy theologiai iskolát állított fel. Farel és más újítók is eltávoztak Párisból 's velők, csaknem három­századra a' vallási világosság. Briconnet és Mar­garétha közt levelezés kezdődött, leveleik máig megvannak; ez utolsó erőtlen létére hitgyámolt keresett a' püspökben, — „mert, ugy mond, az évangyélmi újítók visszavonultaktettre ser­kenti öt. A1 püspök biztatta a' királynőt, 's intette, hogy térítse a' királyt, a' király anyját 's önszí­vét, hogy egész Francziaország hódoljon a' ke­gyelem ezen vonásainak. — Briconnet valóban lelkesedett volt. „Minden papnak, úgymond, ha­sonlítani kell az angyalhoz, kiről írja a' kijelen­tés, hogy a' légben röpül, kezében tartván az örök évangyéliomot, és minden népnek és minden nyelven kiáltja : „ Jertek pápák, királyok! min­den nemes szívek l ébreszszétek föl népeiteket az évangyéliom világánál, lehelljétek beléjek az örök életet} az Isten beszédét."Lefevre abban az időben, midőn Luther Vartburgban a' bibliafor­dításon dolgozott, bibliafordítást bocsátott közre. Meauxban most pattant el a' világosság gyúlé­kony szikrája. Leclerc, egy gyapjugyártó, lelke­sedve hirdeti az évangyéliomot. Briconnet rövid időn bepanaszoltatott Párisban, 's gyáván vissza­vonult, 's az évangyéliom hirdetését püspöki ke-

Next

/
Thumbnails
Contents