Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-27 / 9. szám

Ezen felhordott nyomos okoknál fogva ugy vélekedvén az egyetemes gyűlés, hogy a' fentebbi k. intézmény sem törvényeinkkel, sem a' méltányossággal, sem felséges koronás fejedelmünk által is nyilván kimondott viszonyosság elvével össze nem egyeztethető, őszintén kinyilatkoztatja, hogy azt, mint fölötte sérelmes rendelvényt, el nem fogadhatja, 's lelkészeinket annak teljesítésére nem utasíthatja, hanem azt egész tisztelettel félretéve, mély alázattal 's egyszersmind teljes bizodalommal kéri a' n.m.m.k. htartó tanácsot,méltóztassék ezen sérelmes és csak ujabb ingerültségre 's viszálkodásra 's kedvetlen vitatkozásokra alkalmat nyújtó intézvénytöl elállani." Ezekben minden meg van mondva, mit röviden mondani lehet. Történt azonban még valami, mit én hajlandó vagyok ezen 1. kifolyásának is tekinteni. A' fönebbiekből az tetszik ki, hogy a' különbség abban áll, miszerint a' nm. Helyttanács ama <§-nak más, a' protestáns egyház pedig ismét más magyarázatot ad. Mi tagadás benne, hogy sokan az egyház bővebb és kedvezőbb magyarázatához szítva, ezen §-ban visszaadva láták magoknak eredeti szülői jogukat, melly szerint gyermekeiknek melly vallásban leendő neveltetéséről szabadon rendelkezhetnek, melly nézetben a'királyi perfecta reciprocitás elvének felemlítése mellett még inkább megerősítettek. Innen aztán igen sok következett. Többek között az, hogy a' rkath. szülök seregesen vitték gyermekeiket protestáns iskolákba. Az iskolai igazgatóságok nagy zavarba jöttek, mert már megszokták a'kir. resolutiók nyomán járni el illy ügyben. Különös, hogy felvételi vonakodásaikra, mintegy ösztönszerűleg, azon válasz adatott, miként hiszen a1

legújabb törvény szabadságot adott a' szülőknek arra, legjobb belátásuk szerint rendelkezhetniük gyermekeik iskoláztatása felöl, 's ezen a' sokaság lelkismeretében nyilatkozó szózat ellen, hasztalan volt minden felvilágosítás, kivált ha a' szülök mindannyiszor ugy feleltek, hogy hiszen ők minden feleletterhet magokra vállalnak 'stb. így történt, hogy aztán némelly iskolák egyenesen befogadták — mi különben sincs törvény által tiltva — a' rkath. ifjakat 's ezt a' szokott felterjesztésekben a' nm. Helytartótanácsnak fel is jelentették. Innen aztán 1847. jan. 4-kén 154. szám alatt olly kk. intézvény érkezett a' prot. egyházkerületekhez, mellyben a' rkath. ifjaknak átalában, különösen pedig ollyanoknak, kik rkath. tanodákban vagy rosz tanjegyet nyertek, vagy a' vizsgálatot elmulasztották, — tanodáinkba leendő felvétele 's vizsgálatra bocsátása azon megjegyzéssel tiltatik, hogy az illyeneknek tanáraink által kiadandó bizonyítványok a' tanulmányoknak köztaniintézelekbeni folytatására érvénytelenek leendnek 's az illy iíjak a' tek. kir. táblánál hites jegyzőknek fel nem vétetendnek. Erre a' válasz a' következő volt : ,,A' róm. kath. tanintézetekből vizsgálattélet. osztályzat és bizonyítvány nélkül elutasított, megrovott 's nálunk menekvést kereső róm. kath. ifjaknak iskoláinkba való felvétele vagy vizsgálatra bocsátása protestáns testületünk méltóságával ellenkezvén : nehogy távolról is azon váddal illettethessünk, mintha illy bélyegzett és elutasított róm. kath. ifjakat tanintézeteinkbe édesgetnénk 's vadásznánk : tanodáink igazgatóinak és tanárainak ezennel meghagyatik, hogy a' róm. kath. tanintézetekből elutasított vagy vizsgálatot ki nem állott és nem osztályozott róm. kath. ifjakat tanodáinkba egyátalján fel ne vegyenek; 's e' részben a' fenlidézett k. k. intézvény teljesítetni fog; — más részt azonban, minthogy a' r. kath. ifjaknak, a' n. inéit. magyar kir. Helytartó Tanács tudtával is rendezett, 's nyilvános hitellel biró tanodáinkba leendő felvételét fenálló törvényeink sem tiltanák, 's a' mi ezekben tiltva nincs, — arra alkotmányos állásunknál fogva elvitázhatatlan szabadsággal bírnánk, — annyival is inkább, mivel a' szüléknek gyermekeik czélszerü neveltetési joga szent és sérthetetlen levén, gyermekeiket bármelly bevett keresztyén vallású rendezett tanodákban oktattathatják; hozzájárulván, hogy maga ö kir. Felsége a' mult országgyűlésen a' törvényes vallású hitfelekezetek közti teljes viszonosság elvét kimondván, ha a' róm. kath. tanintézeteknek szabad a' mi ifjainkat bevenni, — mi kétségtelen, — a' mieinktől minden törvényes ok nélkül hasonló szabadságot megtagadni nem lehet; — ezeknél fogva, e' részben a' mult évi végzéséhez tovább is ragaszkodván ezen egyetemes gyűlés, egész tisztelettel meg fog kéretni a' n.m. m. kir. Helytartó-Tanács, hogy ezen tilalomtól kegyesen elállani méltóztassék ; ellenkező esetre ezen, mind reánk, mind főleg a' r. kath. ifjakra nézve felette szérelmes intézkedés a' jövő országgyűlésre orvoslás végett fel fog terjesztetni." — (L. az 1847. egyet, gyűlés jkönyve 23—dik pontját.) A' 2. így hangzik. Á jelen törvény kihirdetése után keletkező azon vegyes házasságok is, mellyek évangyélmi lelkipásztor előtt köttetnek, törvényesek. Ezen §-nak életbeléptetése különféleképen akadályoztatott, 's minthogy ezen különféle akadályok, a' három év alatt, fokonként fejlődtek ki, jó lesz történetileg adni elő a' dolgot. Régi szokás, hogy ha a' házasulok két külön parochiákból valók, mindenikben ki kell hirdettetniük 's az illető — itten a' prot. vagy rkath. lelkész—csak akkor adhatja össze őket, ha a' másik fél lelkésze beküldte hozzá azon dimissionak nevezett bizonyítványát, mellyben tanúsítja, hogy A. vőlegény B. menyasszonynyal egyházában is kihirdettetvén, semmi akadály fel nem jelentetett 's így az illető lelkész által Végzendő -5