Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-04 / 27. szám

EMLÉK-TÁRCZA: Szuhaj István püspök levele Migazzi Miklós püspökhöz. Reverendissime Domine, dne Fráter in Christo observandissime, salutem et servitiorum dedit. cominend. Accepi clementissimum Sacrmae Mattis Caesar, ratione templi Cassoviensis mandatum, quod cum aliis 111. Dno Generáli transmitto. Ego Strigonium ad tractandum foedus turcicum proficiscor, atque eam ob causam isthuc venire non possum. Rogo Dnaonem V. Rmam , ut iam suum singularem in nostram Religionem fervorem ostendat; tueatur oro Divini Numínis Diuorumque honorem, prudenti suo consilio Dominum Generalem adiuvet. Mattas Caesar, templi restitutionern dari et assignari demandat, cur Cives Suae Mattis voluntati se opponant % Ego propria authoritate et religionis nostrae zelo permotus, Strigonio et Comaromio personaliter eieci haereticos concionatores; obstrepebant illi, sed frustra, iam quiescunt. Illud ipsum isthic quoque fieri poterit, hostibus procul existentibus, et Dnum Generalem ac Rmam D. Vram cum Camera Civitatem gubernantibus. Nihil obstat, uerendum nihil, res solum serio et fortiter aggredienda, aderit Deus eius protegentibus honorem. Factura in his Rma D. V. rem Diuino 3Numini Diuisque gratissimam, se, suoque officio dignissimam , perpetua memória a piis omnibus celebrandam. Pro qua et ego Dn. V. Rsmae semper obstrictissimus ero. Valeatfelicissime. Posonii 22. Decembris 1603. Rsmae Dnis Vrae Cuitor et fráter deditissimus Stephs Szuhaj Ep. Agriensis. Kivüli czim : Reverendissimo Domino Nicolao Micatio Episcopo Váradiensi et Praeposito Jassoviensi, Regiaeque Mattis Consiliario et Camerae Praefecto,Dno fratri observandmo Cassoviae. Eredetiből lemásolva közli KanyaPál. SZENT-LANT: Dávid zsoltárai. LXV. zsoltár. Sionnak királya, nagy Isten ! Te vagy, a' kit illet, Melly, mint örök lüz, ég szivemben A' hála, tisztelet ; Mert init tőled kérnek a' hívek Megadod kegyesen, Azért hozzád a" sérült szivek Jönek seregesen. A1

sors keze rám nehezedett, Levervén engemet; Bád tekintek, - "s búm örömmé lett, Melly nyomta szivemet. — Boldog lélek, kit elválasztál Uram! sajátodnak, Kire hizonyságit arasztál •Jóakaratodnak. Javaival szent hajlékodnak Megelégíttetünk, Gyönyörűségén templomodnak Lánggá gyűl érzetünk; Mert egeid magas hónából Lefelelsz itt hozzánk. Oh, hallgass minket, velünk tégy jól, Isten, urunk, atyánk ! Imádva zeng minden népeknek Nagy neved ajkain, Habár a' távol tengereknek Laknak is partjain. — Karod rakta le ércz-fenekre A1

roppant hegyeket, Mellyek már szállni enyészetre Láttak ezredeket. Ha zúg a1

tenger harsogással, Te lecsendesíted; A' nép dühét egy pillantással Békére térited. Minden hódol szent parancsidnak, Öröklétű Isten! Számát lelni sok csudáidnak Bennünk erő nincsen. Te elöntőd a-1

természetet Nappal özön-fénynyel, — Kihímzi kezed az egeket Csillagokkal éjjel ; Áldásiddal meglátogatod Evenként a' földet, Fellegeidből megitatod A1

szomjú kútfőket. Tömlőidből a' bő vizeknek Ere nem apad el, Táplálatul a" növényeknek, Miket föld szül, nevel; Te öntözöd meg barázdáit A1

róna mezőnek, 'S áldás koronázza munkáit A1

szántóvetőnek. Kezedből terül a' réteken Virágos szőnyeg el, Lábaid nyoma a1

hegyeken Csepeg kövérséggel; Áldás virul fel a1

völgy ölén, Folyamok partjain, Termést hoz a' sivatag fövény Halmoknak ormain. Szét-ömlenek a" sik téreken Barmaink nyájai, Az égnek vetés-tengereken Lengnek fuvalmai; Nincs puszta föld, — él, ékeskedik A' rög is terméssel, Minden tehozzád emelkedik Örvendő zengéssel. LXVI. zsoltár. Örvendj, menny és föld! az Istennek És énekelj nagy zengéssel, Dicsőségét a1

Véghetlennek Harsogván mindenütt szélyel! Mindenség zúgj, mondd ezt Uradnak: Gondolhatlanok utaid, Öröklétű! birodalmadnak Ki mérné meg határait ?