Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-25 / 30. szám

mint a' vallás-tanításnak katechismusi foka, tanít­tatik, mellyen mind azon hit- és erkölcstani igaz­ságok összeszedetnek és bibliai mondatokkal 's történetekkel világosíttalnak és erősíttetnek,mely­lyek az előző két fokon a' bibliai történetekből fejtettek ki. 2) A' vallástan egyháztani része az első ke­resztyének életöket rajzolja. A1 vallástan ezen három osztálybani tanítása kevés, de magasabb irányú módosulással az, mi a' népiskoláké. Vala­mint minden tanulmányok, úgy a' vallástan is, a1 tudomány-elöiskolák három alsó osztályához ará­nyított magasabb irányát a? három utolsó osztály­ban kezdi meg. 3) Nyelvek, a) A' latin nyelvtan az alaktant teljesen 's a' szókötés közönségesebb szabályait bevégezvén, mindkettőt folytatja úgy, hogy a' nyelv legkisebb és legjelentékenytelenebb alak és szókötés változásaira is figyel, azok szabályait megtanítja , fordít latinból magyarra és megfor­dítva, de még itt is chrestomathiai darabokat, b) A' görög nyelv alaktani része a'latinnal összeha­sonlítólag megkezdetik. l s ) 1S ) Az összehasonlításnak minden esetre meg kell tör­ténni, csak azon kérdés marad fen : a' nyelvtanulás tüstént kizárólag a1 száraz nyelvtani alakokon kezdessék-e, 's a' tanuló az összehasonlítással közvetlenül e' kopár mezőn ta­lálkozzék-e, vagy lehetséges szívviditó oázist varázsolni elő, melly az égető Sahara homokját a' kedv mosolygó lombjá­val frisitse fel ? És ha lehetséges ez eljárás, minek a' ve­res tengert gázolni át egy kis pusztai mannáért? mondaná -a' mozaita; minek egy acropolist vini meg, egy görög mú­miáért? mondaná a' vitéz; sok káposztaborítékot enni ke­resztül egy kis töltelékért? mondaná a' gastronom; az egész nyelvtan-alak hádesét bebarangolni a1 nyelv-ismeért, ha könnyebb uton is eljuthatni a' kitűzött czélhoz ? mondja a1 tanuló. 'S valljuk meg, iskoláinkban ezen ferde tanmód­szer divatozott, 's divatozik jelenleg is, melly az érdekeltek kedvét a' nyelvtanulástól elvette. Azzal még is vigasztalhat­juk magunkat, hogy ez a' föld minden iskolái gyöngesége, hogy ne mondjam, bűne volt a'jelen századig. Ezen ferde eljárásnak köszönhetni — ha ugyan volna benne köszönni való — hogy a' hellen classicitas virága csak a' szakfér­fiak és tudomány-ihlette választottak keblében talált ápo­lásra, a' humanismus kimondhatlan kárával. Semmivel nem taníttatott könnyebb és czélszerüebb modorban a' latin nyelv is, — hogy alkalmilag erről is szóljak valamit — de ezt még is — miután azon varázserő befolyásánál fogva , mely-Iyet Rómának, a1 hatalom óriásának szelleme az ismeretes világ nagy részére lidércznyomá&ként gyakorlott 's részben ma is gyakorol, vallásos és polgári institutióink szálai közé szövetett, 's ugyanazért életkérdéssé magasult — ezt még is — mondom — coűte qui coűte — ha keservesen is, csak megtanultuk, mert szerencsénk e' mammulbör aló! mosoly­gott felénk, becsületünk olly magasan állott a' közvélemény előtt, a' milly mélyen állánk a' latinság hínárjában. — Az idők scenája, vele a-1 szerepek is változtak. Átalakulás szel­leme ütötte fel sátrát a' tudományok mezején is. A' lebilin­cselt nemzetiség istennője meghozta a' váltság óráját, 's a' zsarnok latinnyelv évezredes bálványának erőltetett tiszte­lete helyett hazai nyelvünk oltárán tömjénezünk. Mi történ­jék most már a' lalinnyelvvel? A1 tudományos intézetek azt, a1 benne rejlő kincsért híven megörzendik, 's növendékeik­nek időről időre átadandják. Most már csak arról lehet szó : 4) A1 történettan a1 régi Görögország törté— • netét tárgyalja, melly a* római nép ellenében in­; kább a' benső, mint külső élettel volt elfoglalva. • A' görög történet mellől nemcsak mint viszonyos, l de mint ellentételes történet sem maradhat el a* persáké. 5) A' mértanból; a) a1 térmér tan a' sikmértan i főbb állítmányait mutogatja azon tanmódszeri i jegyzetlel, mint az előző osztályban, b) A' szám­az eddigi alak- és modorban történjék-e ezen átadás? EK nem lehet, ezen segítni kell, mivel a-1 tanuló, — elvétetvén a' nyelvtől ezen mindenható inger: „latinnye Iv nélkül számodra nincsen üdv{ < — az eddigi fáradságos e's huzamos munkára, mellyel ar nyelvbetanulás együttjárt, nem ; könnyen adja magát, miként ezt iskoláinkban máris tapasz­; talhatjuk. Könnyűvé, kellemessé kell tehát tennünk a' latin nyelv-ismét, hogy az inger annak megtanulására magából a' tudományból — és így belülről , nem pedig kívülről — hasson a' tanulóra, szóval : sült galambot adni szájába. Jelen tantervben W. úr igen helyes tapintattal azon mó­dot ajánlja, hogy a' nyelvalaktan latinból magyarrafordítás közben a' szövegből magyaráztassék, 's ne elkülönzötten taníttassék. Valóban első lépésül a' jelen körülmények kö­zölt ennél jobb eljárást nem ajánlhat senki is. De fenmarad még ezen kivül növendékünk számára a' szókeresés, beta­nulás, fordításra készülés, 's e' mozzanatok azok, mellyek a' gyermek kedvét leginkább csökkentik. Anthologiák, vagy talán önálló classicusok is volnának tehát, véleményem szerint, a1 nálunk ismeretlen 's egészen új — de nagyobb kiterjedésben idegen nyelvekben sem találtató — sorközölt — interlinearis — modorban szerkesztendök. E' modor nem egyéb, mint a' latinnak nyelvünkre áttétele, váltogatott vagy közölt sorokban, ugy hogy egy-egy sor magyar szö­vegnek, az eredeti latin, közvetlen vagy fölette vagy alatta álljon, olly módon pedig, hogy szó szó alá essék , a1 ma­gyar a' latin szó eredeti jelentését a' Iehetségig híven adja vissza, 's a"1 képleli jelenlés eltávoztassék, tanítónak hagyat­ván fel a1 tropica locutiók magyarázata. Meggondolván azt, hogy a' magyar keleti, a' latin nyugoti nyelv : a' kettő sa­játságaira, szókölési rendére nczve egymástól elüt; ennek következtében sok esetben sületlennek fog tetszeni a' fordí­tás. A' praepositiók pedig épen nem fordíttathatnak le ön­állólag, mivel így az esetlen fordításhoz érlelemzavar is já­rulna. De ezen nehézség könnyen eloszlik, ha a' rendetle­nül álló szók számokkal megjelöltetnek, melly számok a' helyes magyar szókötési rendre utalandják az olvasót. A* praepositióknál azonban a' megszámozás fölösleges, mert azokra, ha a1 szókba vannak is olvadva, könnyen ráismerhe­tünk, 's egy pár okos felvilágosító szó a' tanítótól, mindent helyre-hoz. Többi kellékei e' tanmódnak : 1) A' themákon kivül álló nevek és igék teljes szótára közvetlenül a' szöveg alatt legyen azoknak jelentésével együtt, a' vállozás alá nem eső igehatárzók, 's más szórészek a' szótárból kimaradván, mint a' mellyeknek jelentése a' szövegben fellalállafik. 2) A' szók kiírásában sem restelkedni, sem akár nyomta­tási, akár könyvvaslagítási, könyvdrágítási nézetből fukar­kodni nem kell, ugy hogy, ha az első lap hat sora 30 szót adolt, az utolsó lap ugyanannyi sorából se kerüljön ki ke­vesebb, ha mindjárt százszor előfordult legyen is már az előző lapokon ugyanazon szó. Igy az ismétlési reudszer ön­kényt előáll, *s tanuló a' szómagolásfól megkímélve lesz, és még is betanulja a' szót. Más haszna e" — hogy ugy szól­jak — tékozló módszernek az leend, hogy ki az utolsó la­pot szemléli, azt minden fenakadás nélkül épen ugy meg­érli, miként megértené az első lapot. Ez kétségen kivül nagy, unalmas és költséges vállalat, de haszna felszámíthat-

Next

/
Thumbnails
Contents