Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-02-21 / 8. szám
alatt közkézen forgó imakönyv. Minthogy azonban Szikszainá 1 kezdem észrevételeimet, nehogy imádkozó egyházunknak Szikszai előtti igen nevezetes korszakát épen érintetlen hagyjam : megemlítek a' régi protestáns egyház könyörgéseskönyvei közöl néhányat, mellyeket láttam és olvastam : 1. Debreczeni Péter. Magyarra forditá Kegel Filep elmélkedéseit és könyörgéseit. Bártfa. 1H39. 12,-r. Ajánlva van Gelcsei Ballingh János, Munkács vára akkori főkapitányának. Az időhöz képest jó és szép magyarsággal. A' könyörgések megválasztva még ma is nagy lelki épülettel használhatók. A' könyv 595 lapra terjed. Egyik el^ mélkedés előtt illyen distichon áll : Az, ki világ-szerető, mire meggondolja menendő! Ez út jár melyen, rakva veszélylyel igen. — Van a' könyvben néhány szép ének, többek között Luther diadaléneke erőteljesen fordítva. Egy ének illy különösen végződik, 593 1. Nyisd fel hát karodnak, Szentséges markodnak Áldott zárját 1 Add meg életemnek, Epséges fejemnek Letört szarvát! — 2. Pósaházi János. Sibelius Gáspár könyörgései diák nyelvből fordítva. Kolosvárt 1673. — 8.-r. 3. Szenczi Molnár Albert. Imádságos könyvecske. 1621. Ajánlva a' nemes, tiszteletes és istenfélő Echi Örsik aeszonnak, Mező-Szegedi Gáspár uram kedves házastársának, és Szegedi Anna asszonnak, Krausz János uram istenfélő házastársának, az nagyszombati ecclésiában keresztyéni szeretettel tisztelendő asszonyimnak a' "t. Élőbeszédében megmondja az okokat, mellyek öt ez imakönyv kiadására vették. „Országunkban járván-kelvén, láttam egynéhány zavaros-folyamatu imádságos könyvet; menten szándékom indult arra, hogy én is bocsássak valamellyet ki, az mi hitünkön való tanítóknak más nyelven irott imádságos könyveiből" 's a' t. E könyvecskét azért vegye kegyelmetek olly szívvel és jó kedvvel, az melly jóakarattal tőlem kegyelmeteknek küldetik, — miglen az mi keresztyén felc éges Gábor fejedelmünknek kegyesen meghagyására, az Calvinus János magyarol forditolt institutióját, *) és Rákóczi György uramnak, ö nagyságának intésére, az boldogult kecskeméti Elekes János prédikátornak, az Sz. János jelenésére irott predikácziót is kibocsáthatandom. Melly könyveknek, idejében való kibocsáttatási szándékomat két ') Megvan a1 Ráday könyvtárban e' fordításnak azon példánya. mellyet M o 1 n á r Albert küldött a1 fejedelemnek. A1 czimlap előtti levelén ott van magának a' fordítónak kezeirása, a1 táblán a1 fejedelemnek maga keze jegyzése, mikor keidé azt olvasni. D. J. dolog késleli kiváltképen. Első az könyvárosoknak hadaktul való félelmek, és azoknak nyomtatásban munkálkodó legényekből való szükségek; második, az én szűkölködő állapotom. Mert az mint az deákok szolnak: Lunae radiis non maturescit botrus, az holdvilágtól nem érik meg a* szöllő : azonképen én is, igen lassú serénységgel nevelhetem és készíthetem el ez könyvbeli gyümölcsöket, az szükségnek terhe alatt; mert az szükség miatt való szomorúság nem kicsiny homályosítására vagyon az illy munkára kívánandó elmei vidámságnak. „Megígérték jóllehet ez könyv titulusa alatt megnevezett fő könyvárosok az Calvinus institutiójának kinyomtatását, de nékem igen kevés jutalommal, söt az corrigálásban jövendő nagy fáradságommal, és házamnépére való gondviselésemnek is nagy fogyatkozásával. Ez mellett pedig készebbeknek is mutatják magokat az megjobbított dictionariumnak, és az ö kértekre megfordítandó martyrum könyvnek kinyomtatására, hogy nem egyéb könyveknek avagy az Elekes János predikátióinak kinyomtatására. Nem is csudálom 's a' t," — Van még ez élőbeszédben sok érdekes dolog említve. — Az imádságok előtt van egy magyar naptár, mellynél én régibb magyar naptárt nem láttam. Mindegyik hónap elején van az ott levő nevek elejéből valami furcsaság; igy például : április hó előtt a' nevek elsőbb bötüiböl ez jő ki magyarul: „Virágos Ambrus megtántorult a'jó bortulTiburezot küldé az alföldre György Markhoz zöld búzáért s a' t.u A' könyörgések Calvin, Luther, Bullinger, Viretus és egyéb reformátoroknak kenetteljes fohászai magyarul, mindenféle alkalomra. Végül egy levelében, Sz. Pál példája után, sok atyafiakat köszönt névszerint. 4. Ács Mihály, győri evang. pap ranyláncza. Lőcse 1706. — Ennek atyja vala az, a' ki a' Boldog halál szekerét készítette, iliyen alkalommal : Meghalt vala a' devecseri egyházban egy Bognár György nevü tisztes öreg tanítóember, melly alkalommal a' nevezett lelkésznek atyja, mint ács, megfaragta a' fölötte tartott halotti beszédben a' boldog halálszekerét.Lúsá az előbeszéd 6-k lapján. 5. Hegy falusi György, vásonyi pap, Százlevelü rózsája. 1729. o. Aranyas Medjesi Sámuel, hetényi jegyző. Beggeli, délesti, egyházban mondandó könyörgések, illy czím alatt: igazság áldozatja. Győr. 1737. 7. N. BorosnyaiNagy Pál, logikus, élete 15-ik esztendejében adott ki egy könyörgéses könyvet: Házi és úti idvességes társ 's a' t. czím alatt. Enyed 1765. Ajánlva van B. Vesselényi Ferencz drága és szép liliomának G. Rédey Susánnának. Az élőbeszédben, többek között, azt irja magáról a1 fiatal szerző, hogy már tíz éves korában atyja házánál, több predikátiót és könyörgést extrahált, 's azokat mint kispap mondogatta a' háznép előtt $
