Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-26 / 52. szám

is, ne mystificáljunk, hanem valljuk meg javunkra őszintén, miszerint gymnasiuraunk csakugyan nagyon gyenge; és ennek oka maguk a' tanítók, vagy maga az iskolai igazgatóság, melly a' tanítók alkalmazásában az eddigi hiányos rendszert kénytelen követni. Gyenge a' gymnasium, mert gyengék a' tanítók, akár nevelői képességűket, akár tekintélytartásukat, akár végre tanítói készültségöket veszszük tekintet alá. —Tagadjiatlan, hogy iskoláinkban , minden magyar iskolákban, nemcsak tanítni, hanem nevelni is kell, legalább- e' kettőt egymástól elkülönítni nem lehet. Akár tanítni, akár nevelni pedig csak az képes, ki maga is tud, és maga is nevelt; mert a' tanítás és nevelés czélja szerint csak így teheti a' tanító és nevelő tanítványát azzá , a' mi Önmaga, t. i. tanulttá és neveltté. Embert csak az nevelhet, ki maga már ember, és csak az taníthat, ki maga már megtanulta, mily nehéz emberré lenni. Tehát mielőtt tanításra és nevelésre adná magát valaki; mielőtt ajakát megnyitná a' végre, hogy tanítson, és kezébe vesszőt fogna , hogy fenyítve neveljen, 's kathedrába iilne , hogy mindkettőt teljesítse : szükség, hogy magát elébb mind ezen fontos vállalkozásra kiképezze , különben nevelés helyett elnevelést fog essközleni. ,Nincs rosz ember a' világon, hanem van elég rosz szüle , és rosz nevelő. A' gyermek azzá lesz, mivé teszik' — ezt olvastam valahol; és igaz. Minden mesterséget tanulnunk és gyakorlanunk kell; csak a'' nevelés mestersége az, mellyben tanulás és gyakorlás nélkül mesterekül lépünk fel. Hol sok a' kontár, sok a' kontármü is. Az ifjú szívet gyenge viaszhoz hasonlítják, melly mindenféle alakot fölfogad; igenis, azzal a különbséggel, hogy a* már egyszer befogadott képet ritka mesteri kéz birja a' szívből többé kitörleni. A' gyermekek gyenge virágok , miket egy gondatlan érintés, egy tüzes indulat égető fuvaima , vagy egy komor éj dermesztő szele könnyen lesorvaszthat. Vigyázzatok, kiknek kezeikre bízzátok gyermekeiteket, a1

£züugy akarják mivelni, mint a1

földet. Fölszántnak egy jókora darabot; ekkor előáll egy ember, belé veti zsákkal a' magot, 's hogy millyen termés leend, jó remény fejében az időtől várja. Megterhelik a' tanítót és nevelöt is egy zsák tudománynyal, bevezetik egy iskolába , hol szórja a1

magot össze-vissza; de hogy hány századik kel ki, és millyen aratással biztat: ez sors ö kegyelmének tetszésétől függ. Az értelem határa, és szív világa végetlen , 's az ember maga egy kis világ, melly az égalj, táj, vidék természete és a' ráfordított szorgalom mértéke és minősége szerint különféle módon mivelendö,'s gyümölcsöt különféle mennyiségben és minőségben termő. Valahány ember, annyi világ 's annyi képesség; mi nagy tudomány kell ennyi világ, ennyi képesség kiismerésére! és mégis az illy sokféle világból alkotott egésznek, az iskoláknak vezérlése,miyelése 's tagjainak nevelése?

nálunk fiatal, tapasztalatlankezekre van bizva. Krisztus 30 éves korában ktzdte el tanítói hivatalát, pedig ö istenfia volt; 's általában, minden időben — raegérettr

. a' tapasztalat,és hosszas studium nyomán kiképzett férfikorban tűntek fel a' leghíresebb nevelök: ugyan hogy állhat akkor nálunk, fiatal, tapasztalatlan kezek közt, a' nevelés'?! , De gyenge a' gymnasium, mert gyengék aT tanítók tekintélytartás tekintetében is. — Kétségenkivüli dolog, hogy tanítóban, 's különösen nyilvános tanítóban legfőbb lényeges kellék a' t^kintélytartás. Tömeget , hol annyi különféle egyéniség vegyül össze, együtt-tartani, egy közös törvény alá kényszerjtni tudni csak egy talisman képes, t. i. a' tekintély. Lehet a' tanító tudományos tekintetben a' legkészültebb, 's erkölcsileg a legjobb,—legszeretetre-méltóbb, — de ha tekintélye nincs, csak Jupitertől dobolt léczdarab, kinek tanítványi előbb-utóbb nyakára ülnek. A' tapasztalat felsőbb és alsóbb iskolákban már eléggé megmutatta. Tekintély alapítja meg tanító számára a' tiszteletet, és a' mi legfőbb, a' haUqttaj^ mondottak 's tanultak- feletti hitet, melly ha nincs, hiába beszéli tanító a' legfelségesb igazságokat, — elhangoznak azok, mint pusztában a1

kiáltó szó. Tekintély nélkül tömegre hatni lehetetlen. A' magán tanításoknál 's felsőbb iskolákban minden másképen méhet, — noha ki merné tagadni, hogy tekintély itt is szükséges . — de gymnasialis iskolákban azconditiosine guanón?, Azonban egész őszinteséggel bátorkodom kérdezni : lehet-e fiatal embernek tekintélye csak egy egyén, annyi-, val inkább tömeg és különösen gyermek-tömeg előtt? — Az igaz, hogy sok tanító igen ügyes, még szelídebb századunkban is, tekintélyét bizonyos barbar eszközök és módok segítségével megalapítni tudni; hanem soha se feledjük, mikép a' természet, különösen a' gyermeki természet, minden erőltetést keserű büntetéssel szokott megléi kebel gyenge virágait! Különös, az embert is .bőszülni. Vájjon egy fiatal ember, ki csali kezdő mindenben, hol nagyot kell kivinni; kit a' magávali küzdelem is eléggé elfoglal, képes-e a' csak hosszas gondolkozás, a" gyermeki természet mélyebb vizsgálata, folytonos gyakorlat ós az egymásutáni biikdosások nyomán gyűjtött kínos tapasztalat által sajátítható ügyességre -r eltalálhatni azon középutat, mellyen "túl egyik oldalról a' lágyság, másikról a' szigorúság határtalanságába tévedhet : pedig mindenik által a' tekintély koczkáztatik. Vessünk sötét fátyolt a' barbarismus korára, mellyben sclávokat neveltek, mellyben a" tekintélyt bot szerezte meg a' tanítónak: de jusson eszünkbe egyszersmind, hogy ama túlságból másikba estünk, t. i. a1

tekintélytelenség lúlságába, — egyik lúlság pedig olly veszélyes,mint a' másik. Azonban a' botozás kiküszöbölése, a'holt la-