Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-26 / 52. szám

is, ne mystificáljunk, hanem valljuk meg javunkra őszintén, miszerint gymnasiuraunk csakugyan na­gyon gyenge; és ennek oka maguk a' tanítók, vagy maga az iskolai igazgatóság, melly a' taní­tók alkalmazásában az eddigi hiányos rendszert kénytelen követni. Gyenge a' gymnasium, mert gyengék a' taní­tók, akár nevelői képességűket, akár tekintély­tartásukat, akár végre tanítói készültségöket veszszük tekintet alá. —Tagadjiatlan, hogy isko­láinkban , minden magyar iskolákban, nemcsak tanítni, hanem nevelni is kell, legalább- e' kettőt egymástól elkülönítni nem lehet. Akár tanítni, akár nevelni pedig csak az képes, ki maga is tud, és maga is nevelt; mert a' tanítás és nevelés czélja szerint csak így teheti a' tanító és nevelő tanítványát azzá , a' mi Önmaga, t. i. tanulttá és neveltté. Embert csak az nevelhet, ki maga már ember, és csak az taníthat, ki maga már megta­nulta, mily nehéz emberré lenni. Tehát mielőtt tanításra és nevelésre adná magát valaki; mielőtt ajakát megnyitná a' végre, hogy tanítson, és ke­zébe vesszőt fogna , hogy fenyítve neveljen, 's kathedrába iilne , hogy mindkettőt teljesítse : szükség, hogy magát elébb mind ezen fontos vál­lalkozásra kiképezze , különben nevelés helyett elnevelést fog essközleni. ,Nincs rosz ember a' világon, hanem van elég rosz szüle , és rosz ne­velő. A' gyermek azzá lesz, mivé teszik' — ezt ol­vastam valahol; és igaz. Minden mesterséget ta­nulnunk és gyakorlanunk kell; csak a'' nevelés mestersége az, mellyben tanulás és gyakorlás nélkül mesterekül lépünk fel. Hol sok a' kontár, sok a' kontármü is. Az ifjú szívet gyenge viasz­hoz hasonlítják, melly mindenféle alakot fölfogad; igenis, azzal a különbséggel, hogy a* már egy­szer befogadott képet ritka mesteri kéz birja a' szívből többé kitörleni. A' gyermekek gyenge vi­rágok , miket egy gondatlan érintés, egy tüzes indulat égető fuvaima , vagy egy komor éj der­mesztő szele könnyen lesorvaszthat. Vigyázzatok, kiknek kezeikre bízzátok gyermekeiteket, a1 £zü­ugy akarják mivelni, mint a1 földet. Fölszántnak egy jókora darabot; ekkor előáll egy ember, belé veti zsákkal a' magot, 's hogy millyen ter­més leend, jó remény fejében az időtől várja. Megterhelik a' tanítót és nevelöt is egy zsák tu­dománynyal, bevezetik egy iskolába , hol szórja a1 magot össze-vissza; de hogy hány századik kel ki, és millyen aratással biztat: ez sors ö ke­gyelmének tetszésétől függ. Az értelem határa, és szív világa végetlen , 's az ember maga egy kis világ, melly az égalj, táj, vidék természete és a' ráfordított szorgalom mértéke és minősége szerint különféle módon mivelendö,'s gyümölcsöt különféle mennyiségben és minőségben termő. Valahány ember, annyi világ 's annyi képesség; mi nagy tudomány kell ennyi világ, ennyi képes­ség kiismerésére! és mégis az illy sokféle világ­ból alkotott egésznek, az iskoláknak vezérlése,­miyelése 's tagjainak nevelése? nálunk fiatal, ta­pasztalatlankezekre van bizva. Krisztus 30 éves korában ktzdte el tanítói hivatalát, pedig ö isten­fia volt; 's általában, minden időben — raegérettr . a' tapasztalat,és hosszas studium nyomán kikép­zett férfikorban tűntek fel a' leghíresebb nevelök: ugyan hogy állhat akkor nálunk, fiatal, tapaszta­latlan kezek közt, a' nevelés'?! , De gyenge a' gymnasium, mert gyengék aT tanítók tekintélytartás tekintetében is. — Kétsé­genkivüli dolog, hogy tanítóban, 's különösen nyilvános tanítóban legfőbb lényeges kellék a' t^kintélytartás. Tömeget , hol annyi különféle egyéniség vegyül össze, együtt-tartani, egy közös törvény alá kényszerjtni tudni csak egy talisman képes, t. i. a' tekintély. Lehet a' tanító tudomá­nyos tekintetben a' legkészültebb, 's erkölcsileg a legjobb,—legszeretetre-méltóbb, — de ha te­kintélye nincs, csak Jupitertől dobolt léczdarab, kinek tanítványi előbb-utóbb nyakára ülnek. A' tapasztalat felsőbb és alsóbb iskolákban már elég­gé megmutatta. Tekintély alapítja meg tanító szá­mára a' tiszteletet, és a' mi legfőbb, a' haUqttaj^ mondottak 's tanultak- feletti hitet, melly ha nincs, hiába beszéli tanító a' legfelségesb igazságokat, — elhangoznak azok, mint pusztában a1 kiáltó szó. Tekintély nélkül tömegre hatni lehetetlen. A' magán tanításoknál 's felsőbb iskolákban minden másképen méhet, — noha ki merné tagadni, hogy tekintély itt is szükséges . — de gymnasialis is­kolákban azconditiosine guanón?, Azonban egész őszinteséggel bátorkodom kérdezni : lehet-e fia­tal embernek tekintélye csak egy egyén, annyi-, val inkább tömeg és különösen gyermek-tömeg előtt? — Az igaz, hogy sok tanító igen ügyes, még szelídebb századunkban is, tekintélyét bizo­nyos barbar eszközök és módok segítségével megalapítni tudni; hanem soha se feledjük, mikép a' természet, különösen a' gyermeki természet, minden erőltetést keserű büntetéssel szokott meg­léi kebel gyenge virágait! Különös, az embert is .bőszülni. Vájjon egy fiatal ember, ki csali kezdő mindenben, hol nagyot kell kivinni; kit a' magá­vali küzdelem is eléggé elfoglal, képes-e a' csak hosszas gondolkozás, a" gyermeki természet mé­lyebb vizsgálata, folytonos gyakorlat ós az egy­másutáni biikdosások nyomán gyűjtött kínos ta­pasztalat által sajátítható ügyességre -r eltalál­hatni azon középutat, mellyen "túl egyik oldalról a' lágyság, másikról a' szigorúság határtalansá­gába tévedhet : pedig mindenik által a' tekintély koczkáztatik. Vessünk sötét fátyolt a' barbarismus korára, mellyben sclávokat neveltek, mellyben a" tekintélyt bot szerezte meg a' tanítónak: de jus­son eszünkbe egyszersmind, hogy ama túlságból másikba estünk, t. i. a1 tekintélytelenség lúlságá­ba, — egyik lúlság pedig olly veszélyes,mint a' má­sik. Azonban a' botozás kiküszöbölése, a'holt la-

Next

/
Thumbnails
Contents