Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-26 / 52. szám

PROTESTÁNS AZI 52. szám. Hatodik évi folyamat. December 26. 1847 Megjelenik é' Lap 2 ivén-, mindén héten egyszeri vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással S ft. 40 lir- . postán borítékban küldve 5 «'«. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban A83. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája iigyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM : Vallásos eszmék és élet. Vandrák András. — Még egyszer a" cultusról. Sztehlo András. — I sk o I a-ü g y : Pápai gymnaVium "s teendőnk. Vikár János. — Szent-lant: Jonathán. E 1 e fá nt Mihály.'— Ve gyes kö z I em é n y e k. Vallásos eszmék is élet, az evangyéliom szellemében és az egyszerű bölcselet szempontjából. III. Hitbuzgóság, religio, kegyesség, vallásosság, — szeretet. Mindez az élö hit természetes és dicső emoiiója az ember ép szivében. A* vallásos növénymag, meliyet a1

hit hozott, az ép szívben olly termékeny földre talál, hogy benne rögtön csírázni, hajtani, majd virágzani 's gyümölcsöt érlelni képes. E' jó föld nélkül a' hit köre hullott mag. Az élő hit igazságainak fénysugárait a1

szív atrtiösphaerája felfogván, azokat .mintegy összesüríti 's belölök melegséget fejt ki 's a' vallásos Igazságok varázs-hatalmát lelkesülten érezni kezdi. így támad a' hitbuzgóság. A' tiszta szív az isteninek felvételével ennek nemcsak új templomává válik, hanem valódi szentek-szentévé, religióvá alakúi. Religio a? szentnek tisztelete, imádása. A' religio szent ihletés, szent áhítat, határtalan hódolat, őszinte alázatosság az isteninek általellenében. A' religio megszenteli a' szívnek minden dobbanását, minden érzelmeket, vágyakat, törekvéseket, — 's létre-hozza a' kegyességet 's teljes vallásosságot , melly azután átmegy a' gyakorlati életbe is, 's megszenteli a1

kíilsö embert is. A' vallásos életnek föütere a' szív religiója. A1

hit megnevezi a' vallásos tárgyakat, eszméket, igazságokat, megállapítja a'hitágazatokat, sőt egész hittanokat is . de mindezek vajmi száraz, hideg és meddő dolgok a' szív melengető érzelmei, a' szíy^religiója nélkül. A' hit szövétneke, mint kalauzoló, az első munkás, — de a' hitbuzgóság, a' szív religiója, mint méltató, mindjárt a' második 's nagyobbik. A* hit tanít és vezet, őrködik és védelmez, az irány 's szellemről határoz : de a' hitbuzgó szív religiója ápol és dajkálkodik, érdemesít és hódol, buzdít és nyugtat, éltet és boldogít. A' hit apa, a' religio anya. A* hit megnevezi az igét: de az azt befogadó szív religiója okozza, hogy az ige testté válik, és mi látjuk annak dicsőségét és hódolunk neki, és lelkünket, testünket annak méltó templomává alakítjuk, hogy lakozzék mibennünk és legyen urunk, szentünk, mennyországunk. A' hit csak a' szívben válik isteni hatalommá 's eszközli az ujjá-születést, a' megszenteltetést, a' szent lelket, a' szent, igaz életet, tiszia szívet, örömet, hékeséget, türelmet, jóságot, bizodalmat, lelkesülést, alázatosságot 's e' lángkeresztségnek bélyegét viselő minden erényt és boldogságot, mind as egyesek, mind a' népek életében. (Gol. 5, 22, Mát. 5, 3—12.) Az érző szívnek leggyöngédedebb, leghatalmasb *s legnemesb terméke a1

szeretet. Lehet 's van szeretet religio-ihlette szellem nélkül, közönséges, profanus szeretet. De van a' religio empyraeumában megkeresztelt szeretet is. Az illy szeretet aztán nagyobb, mint a' hit. 1. Kor. 13, 13. Ez elölt nincs aztán homály és kétség, akadály és vonakodás, panasz és nyomor. Az illy szeretet „hosszútűrő, kegyes, melly nem irigykedik, nem cselekszik álnokul, fel nem fuvalkodik, nem keresi Önhasznát, nem gerjed hamar haragra, nem gondol gonoszt, nem örül a" hamisságnak, mindeneket elfedez, mindeneket hiszen, mindeneket reményi és soha el nem fogy." 1 Kor. 13, 4—8. A' religio-ihlette szeretet a1

vallásos életnek centruma s mindenható emeltyűje. Ez az Isten országának legméltóbb, legmunkásabb, legbiztosb plántálója. A' hitnek 's religiónak nincs ezen tiszta, munkás szeretet nélkül sem méltó hatása, sem érdeme, sem áldása. Gal. 5, 6. 1 Kor. 13, 1. 2. Volt néphit és népreligio, mellynek a' félvilág hódolt, — a' félelem és rettegés hite és vallása? a' szolgaság hite és vallása, a' hizelgö és vérengző áldozatok hite, az élvezés és ámítás hite, a' képmutatás 's gépiesség hite és vallása : de az emberiség meg nem köszönte fanyar gyümölcseit. A' mi olly közel feküdt és fenhangon szólott az emberi szívben, a' szeretet: arra utoljára jött az emberiség ama galilaei próféta egyszerű revelatiója által.