Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-12-05 / 49. szám
tételünk mellett, a'páterek írásait,—kik iránt pedig, mint nehéz törésen álló, vérianús bajnokok iránt méltányos tisztelettel viseltetünk, — hit- 's erkölcs-szabályzó érdekben mellőzzük ; mert 1) Azokban az Istentől lett származás jelei fel nem találtanak, söt a' puszta emberi ész szüleményeinek ismeretes szine vonúl keresztül rajtuk, — 's ennélfogva 2) Öszhangzás bennök nincs a' hitczikkek körül, söt tévelygés bélyegzi azokat. 3) Hagyományok teszik több helyen azok foglalatát, mellyek, akár történet, akár hit- 's erkölcs-tudomány, akár szertartási oldalukról tekintessenek, a' kritika rostáján nagy-részt áthullanak. Különösen az elmét léhásító szertartási hagyomány, a' mennyiben Jézus lélekben és igazságbani istenitiszteletet rendel, nem evangyéliomi szellemű. 4) Az evangyéliomi írásokból helyesen nem lehet bebizonyítani igényelt állásukat. 5) Sok páterek Írásaik meg vannak vesztegetve; söt nevök alatt csúsztak be áliratok. 6) De maguk sem kívánták a' tisztes atyák, hogy munkáik szentirásul, hit- 's erkölcs-szabályzóul vétessenek. Lapokat tölthetnék be ezt bizonyító saját szavaikkal: de a' sokból itt csak keveset. Ágoston illy szerény őszinteséggel figyelmezteti az olvasót Írásaira: Noli meis litteris, quasi scripturis canonícis inservire, sed in illis, et quod non credebas, cum inveneris, incunctanter crede: in istis autem, quod certum non habebas, nisi certum intellexeris, noli firmiter retinere. Aug. inProl. 1. 3.0rigenes : Necesse est nobisscripturas sacras in testimonium vocare ; sensus enim nostri, et enarrationes sine iis non habent fidem. Orig. in Jerem. Hom. 1. Jeromos : Omne, quod loquimur, debemus affirmare de scripturis sanctis. Hieron. in psalm. 98. Ugyancsak ő: Scio apostolos semper vera dicere, patres in quibusdam ut homineserrare.Hieron.epist. adlheoph. — De az ujabb classicus irói is a' kath. egyháznak nem tették a' pátereket egy rangba a' szentirókkal. Bellarmin mondja : Scriptura patrum non sunt regulae, nec habent auctoritatem obiigandi. Bellar* L. 2 de Conc. — Ugyancsak ö tévelygésekkel is róvja: Aliqui patrum in quibusdam dogmatibus erraverunt, — item: in gravissimos errores aliquando nonnulli inciderunt. Bellar. de verbo Dei. Legyen ennyi elég annak bebizonyítására, hogy mi biztos menedéket, hit dolgában, a' pátereknél, kik maguk is kútfőhöz igazítanak, nem kereshetünk,—náluk csak emberi véleményekre és szokásokra találunk, mellyek, ártatlan szándék mellett is, tévútra vezethetnek. Hol oktatásaik- 's gyakorlataikat a' szentirással, akár közvetlen, akár közvetve,Őszhangzásban találjuk,- azokat,az ész szabad használata mellett, elfogadhatjuk : ellenben, a mit az írások szellemével össze nem illeszthetünk, 's az evangyéliomi elvekkel ellentétben látunk: azokat, ha szokásos példát, intést vennénk is a' páterektől, akár hagyományok, akár concilinmok, akár saját utasítványaik utján, egész bátorsággal, nyert keresztyén szabadsággal mellőzhetjük. — Innen indulva ki, midőn a'papszentséget elegendöleg az apostoli írásokból nem támogathatjuk ; a* rendkívüli ajándékoknak pedig az ordinatio-körüli megszünésöket délszín-fényii világosságban tapasitaljuk : tehát, bár páterek 's kánonok után, ezt sacramentomi összertartásnak el nem fogadhatjuk; protestáns-szelleműnek tartván e1 pateri intést: Nec parentum, nec majorum error sequendus est, sed auctoritas scriptorum et Dei dicentis impérium. Hier. Co®. in Jer. (Vége következik.) Kovács János, eszenyi ref. pap. Katholikus tanulóknak protestáns oktatók általi megvizsgáltassuk 's ezek bizonyítványaiknak érvényük. (O csász. kir. felségéhez, a' tiszántúli helv. hitv. egyházkerület által, fölterjesztett felirat nyomán.) Mult 1846-dik évi kisasszonyhó 6-dik több napjain tartott közgyűlésünkből , a' körülmények által kényszerítve , hivatali állásunknál fogva köteleztetve, bátrak valánk, a' római katholikus ifjaknak tanintézeteinkböli kitiltatása ügyében, Felséged királyi széke zsámolyához legalázatosabb folyamodványunkkal járulni , 's ama tilalomból eredt sérelmünknek megszüntetésiért jobbágyi legmélyebb hódolattal, egyszersmind fiúi határtalan bizalommal, könyörögni. Midőn ezen,alázattal könyörgő felíratuekraFelsógednek orvosló kegyelmes királyi válaszát jelenleg reményteljesen és szívsiakadva várnók : egy közbejött esemény 's az ebből irányunkban kifejlett ujabb jogsérelem kényszerítöleg parancsolja, hogy Felséged trónja előtt ismét esedezve leboruljunk. Bizonyos F. F., egyesült görög vallású atya, I. nevü tanuló fiával hold-mezővásárhelyi középtanodánk oktatói előtt adatván próbatétet, 's az erről nyert bizonyítvány mellett, további tanulás végett, a' győri királyi akadémiába küldvén ugyanazon fiát: miután ez ott rendes tanulónak be nem vétetett volna : a' n. m. m. k. helytartótanácshoz folyamodott, a' megtagadott bevételnek elrendeltetését kérve. A' tisztelt helytartótanács ama folyamodványt, megtagadó hátirattal ellátva, hozzánk küldötte le, kézbesítés végett és olly meghagyással, hogy a' fentebb megnevezett középtanoda igazgatóságát, „arra nézve: mikép történhetett, hogy a' kérdéses ifjú, mint e. g. vallású, a' fenálló kegyes szabály-rendeletek ellenére, és pedig, — mi szinte a' kegyesen megállapított rendszerbe ütközik, — a' bölcsészet első évi valamennyi 's egész évi tanokból, a' probatéthez egyszerre bocsáttatott?"meghallgatván, annak igazoló nyilatkozatát terjesztenök fel. A' kérdéses, g. vallású ifjúnak, mint illyen-