Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-31 / 5. szám

a' remény zöldé sem marad meg rajta, vigaszlalásaul a' közérdeknek. A' kecskeméti könyvkiadó társulatot e' vád nem illeti, mivel kitűzött czélja felé férfiasan halad. Bizonyítják ezt azon több rendbeli iskolai kézikönyvek , mellyek ez egyletnek köszönik létrejöttöket. Örömmel üdvözöljük a' jelen munkát, mint a' társulat egyik ujabb szülöttét, üdvözöljük különösen az érdemes szerző Tatai Andrást, az egylet egyik derék bajnokát, ki elértve az idő intését, megtestesíteni törekszik az annyi ajkakon lebegő népnevelés igéjét. Kezünknél levő munkája is egy egészséges symptomája a' növelési érdekek fejlődő életének. Nem tagadhatni ugyan, hogy e' nemben már több dicséretes oktatási könyvekkel bírunk, millyenek a' Tarczy nagyobb és kisebb, — Warga, Molnár, Fuchs, 'stb. Természettana. De a' nemes verseny, vele-születelt tulajdonánál fogva, előtörekvés jeligéjét viselvén homlokán, csak Örvendhetünk azon, ha e' versenytéren minél több jelesekkel találkozhatunk ; örvendhetünk pedig azért, mivel míg azon szerencsés helyzetbe nem jövünk, hogy válogathatunk, mindaddig nem fog literatúránk egy ága is a' kifejlődés, 's mondhatnám, szellemi jólét és gazdagság magasb fokára emelkedni. Hogy czélomnak megfeleljek, a' tárgyhoz közelebb megyek's igénytelen nézetimet a kis-természettan fölött néhány pontban elő fogom sorolni. Minden esetre méltányos akarok lenni, mert a' mű 's szerzője megérdemlik azt, — ugyanazért észrevételeim nem annyira hibák minden árroni szorgalmas vadászása , — miként ez sokszor igen méltatlanul történik — mint inkább némelly véleménykülönbségek természet-, különösen vegytani műszavak,'s mennyiben a' könyv népnek és gyermekeknek van szánva, népszerű előadás körében fognak mozogni. Azonban e' kitűzött rendet szorosan követni nem akarom, hanem könnyebbség okáért csak a' lapok alphabetjét veszem cynosurául, melly szerint alkalmilag nyilvánítandom véleményemet. Az első darab tartalma következő: Bevezetés. I-sö. Rész. A'testek egyetemes tulajdonairól. II-dik. A' parányerökröl. III-dik. A' mozgásról. IV-dik. A' súlypontról. V-dik. Az erőmüvekről. Vl-dik. Az ingáról. VII-dik. A' testek ütközéséről. VlII-dik. A* mozgás akadályairól. IX-dik. A' hig vagy cseppfolyó testekről. X-dik. A" terjedékeny vagy légnemű testekről. E' felosztásból kitetszik, hogy sz. gyermekek és népnek irta e müvét, — mert a' fejtegető (analytica) rendszernek adta az elsőséget az összerakó (synthetica) előtt; mivel ha ezen utóbbi, szorosan tudományos, rendet akarta volna követni: e' felosztásokat ugy, miként következnek, nem állítja külön, hanem azoknak némellyikét egymás mellé helyzi (coordinat), némellyikét egymás alá rendeli (subordinat) vala. Például : a"mozgás szabályait* a' Statica törvényei szerint fejtegetvén, igy osztályozta volna : 1) Szilárd — 2) Hig — 3) Légnemű — testek mozgása. A' jelen felosztás tehát népszerüebb, mert av természetben sem találjuk fel a' magunk által kiokoskodott táblás rendet, hanem minden talpalatnyi hely élő-gyűjteménye a' természet nagy alkotója ezer-alaku müveinek, — ollyan mozaik asztal , mellynek minden köve más-más természeti lény. Miután sz. a' 12's 13 lapon a' hévmérő készítése módját, hasznát, igen népszerüleg V alaposan adja elő, megemlíti a' különböző hévmérőket, igy : R— Reaumur, F—Fahrenheit^ C= Centigrad. Ha a' két első feltalálója nevét viseli, miért nem az utolsó is ? Véleményem szerint tehát C= Celsius; ámbár igaz más részről,, hogy közönségesb neve centigrad, de a' logikai egymásután amazt ajánlja. L. 20. Phosphor cilló nevét a' vegyészek elvetették s helyette általánosan vilany-t használnak; arra nézve pedig mellyik népszerűbb a'kettő közöl ? igen mindegy, akár villo-t, akár vilany-t használunk, minthogy a'nép egyiket olly kevéssé érti mint a' másikat. U. o. — ,,Nehéz érezek, mellyek a' víznél legalább is 5-szörte nehezebbek." A' nehéz kifejezéssel súlyos helyeit az egész munka folytában többször találkozunk : pedig sz. 22. lap a* ne— hézség-TÖ\ értekezvén, a' suly-t is megemlíthette volna. Azonban másutt ezt amazzal hasonló körülmények közt említi, miből következik, hogy sz. a' kettőt, — melly valóban kettő és nem egy — többnyire identificálja. Nehézség a' testnek azon igyekezete, mellynél fogva az a' föld köge felé tart (gravital); ez tehát általános fogalom. Azon nyomás pedig, mellyet egy test esésközben más testre gyakorol = suly; — ez viszonyos fogalom. Véleményem szerint tehát nehéz érezek helyett jobb volna súlyos érezek-el használni. Sz. hihetőleg itt is részint népszerűség elvéből indult ki, mivel közéletben rendesen nehéz szót használunk súlyos helyeit; részint természettan-iróelődei némellyikének — kik e* megkülönböztetést, miként sz. is> nem tárták fontosnak — tőn hódolatot: de annyi igaz marad, hogy oktatókul előadásainkban világosoknak kell lennünk. Nehéz-nek mondatik még a' szellemi akadálylyal járó elvont dolog, ha határozatlan móddal — néha a' nélkül — fordúl elő a' mondat, p. o. „nehéz elleneinket nem gyűlölni," — ,,minden holtnyelv nehéz.6

1

Az illy kifejezésben pedig: „a* súlyos követ könnyű szerrel fölemelni nehéz(

i

— a' két szó közti különbség tisztán áll előttünk. U. o. Sz. az érczeket ,,könnyű és nehéz" érczekre osztályozza. Tehát az égvények érczeit