Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-31 / 5. szám

lályba lép, még nem olly jártas, hogy akármit megértsen , 's nem ismeri még annyira a' régi irodalmat, hogy egy vagy más remekírót ö kényt is elolvasson: az fogja inkább az eke szarvát, de arra ne vágyakozzék, hogy jogász leendvén, te­nyérnyi szalaggal abroncsolja be kalapját 's mel­léje kakaslollat szúrjon. Annak, hogy nálunk egészen siker nélkül űzetnek a' „humaniórák," másik oka az ifjúság­ban 's az azt körzőkben van. — Fonák rendszer divatozott nálunk, — azt átlátták csaknem mind­nyájan. 'S neki-eredt a1 kiáltozás, szidalmazás, ócsárlás. — Érezték az ipar hiányát 's bandzsa szemmel nézők a' tudományos intézeteket, 's kez­dék okolni a' holt nyelveket, megfeledkezvén arról, ho.y a' holt nyelvek, mint ollyanok, még nem ártanak 's nem temetik sirba az életet, ha­nem csak az azokkali visszaélés kárhozatos. 'S folyvást ócsárolják a' „holt" nyelveket 's foly­vást haszontalan és szükségtelen „hallast"-nak hirdetik azok tudását. Csodálkozni ugyan azon nem lehet; ez ember mindig igen hajlandó egyik szélsőségből a' másikba átszökni. — De e' zajt meghallotta az éretlen 's többnyire léha ifjúság, meghallotta a' gyermek. 'S a' gyermek hála már jókor borsódzik félelemtől azon nyelvek iránt, mint valami kijáró kísértettől, 's midőn a tudományos iskola küszöbén első izben átlép : már fogadást tesz a' rettegett nyelvet magától távol tartani, 's atyai védiraltal, melly meghagyj a' tanítónak, hogy a' fiacska fejét nagyon ne terhelje, — el van látva. 'S ö ki nem ábrándulhat, mert boldog boldogtalan szakadatlanul azt zúgja fülébe : ,,a' latin és görög nyelv szükségtelen, hasznavehet­len portéka;" 's így csak kaczagja az oktató tö­rekvését, jószándékát, 's megátalkodottan szegül ellene a' nyelvtanulásnak. Ennél károsabb hely­zet nincs. Vagy küszöböljük ki teljesen azon nyel­veket, vagy hagyjunk fel az azokkali harczczal. Az ifjúság így napról napra inkább elreslül, — mert miután neki sikertilt egy tárgyat magától olly tá­vol tartani: csakhamar azon töri fejét, miként te­gye azt a' többiekkel is. 'S ennek következménye azután, hogy az oktatóknak legjobb ügyekezetök mellett is, a' suhancz végig czepeltetik az osz­tályokon 's üres gögnél egye etnem viszen ki az iskolából. 'S most, mind tudjuk, ezen üres gőgjé­ben neki-rohan a' honboldogításnak 's beszél cso­dákat 's megrengeti a'félföldet, 's gondolnád, ki­forgatja ezredes sarkaiból a' világot. A' tömeg tapsol, kurjant. Ö hires, ő nagy ember! — Az ifjú látja ezt, hát miért tanuljon épen ö?! — Bi­zony, bizony! a' tudományos szellem még meg nem honosodhatolt nálunk; vigyázzunk, hogy lom­bolásunkkal örökre el ne riaszszuk. — Fonák fel­fogásnak lehet csak tulajdonífni azcn jegyzetet, melly a' szónoklati osztályban kivánja, hogy a' szülék a' tanítóval egyetértve határozzák el, vaj- mert miként ez elenyészik, az 6 jon fiaikkal kivánják-e ezen osztályban a1 görög (pompája is elhalványulás mi igen fájdalmas, még nyelvet (melly különben rendes tanulmány) ta­nultatni, vagy sem? 'S hogy azok számára, kik azt nem tauulnák, a' helyett taníttassák egyik év­ben a' geologia, másikban a' vegytanEzen jegy­zet a' milly czélszerütlen, olly veszedelmes is,— mert egész rendszert egyes önkénynek vet alá. A' tanító zaklatása különben is sok, nyissunk csak még kaput az alkudozásoknak, 's egész éven át azokkal lesz elfoglalva. Kell, hogy nyilvános in­tézetben bizonyos és határozott rendszer le­gyen, mellyet nem egyesek tetszésétől lehet függővé tenni. A' szülének ismernie kell azt, 's ha abba akarja gyermekét küldeni, akkor vesse magát gyermekével együtt a' rendszernek alá; ha nem tetszik, vigye máshová. Ha most a' vegytan és görög nyelv közt engedtetik meg a' választás, csakhamar más tárgyakkal is fognak cserélgetni akarni. — Azután ki fogja majd fiát a' görög nyelvtől emancipálni? A' szegény? Dehogy ! ez jól, roszul csak megtanulja. Tehát csak a1 nemes birtokos, a'gazdag fogná ezt tenni, 's bizonyára nem azért, hogy fiából iparüzőt csi­náljon, és bizonyosan egy sem fogja kedvvel ta­nulni a' vegytant vagy geologiát, ki a' görög nyelvtől magát fölmentetné. — 'S hogy is lehet kívánni tanítóinktól, kik 20 és több óráig tanítós­kodnak hetenként, hogy egykét finnyás uracs kedveért még megtoldják azokat? Azért szüksé­gesnek tartom, hogy azon érintettem jegyzet tö­röltessék ki. Határozzunk ugy, hogy alkudozás azt meg ne dönthesse ! llunfalvy János. S <X a I « ni s Kis-természettan. Tanuló gyermekek 's ol­vasni kívánó köznép számára készítette Tatai Andrásba' kecskemétiref főiskolában természet-és mértan r. professora. Nyomatott Kecskeméten Szilády Károly betűivel 1846. első darab. 8-ad rét, 191 lap — Ára fűzve 40 kr. p. p. Mozgásos haladás két fötényrzöje az életnek, a' lespedés pedig visszaesés az álom 's ezzel ro­kon halál országába. A' tétlen mozgás egy a* lespedéssel. Számosan vannak, kik e' hibában sin­lenek , kik mozgékony higanyként sürögnek­forognak, körükben nagy zajt ütnek, müködésök árboczára harsány encomiumokkal diszlő zászló­katfüggesztenek: azonban az eredményt tekinfve, egy niveauban találjuk őket a1 hengerkalitkában ugráló evetekkel, mellyek magokat repülni vélik, nem gondolva a'csalódásra, hogy a'tengelyes alkolmány mozog velők, — 's a' világhírű arde­liokkal, kikről megírta Aesop, hogy omnia agendo nihil agunt. Ezt mondhatni honunk e' mozga­lomdús korszakában némelly egyleteinkről ís. Szivárvány ragyogó hét szinében tündököl lobo­góikon a' h a l a d á s 7 betűje , de e' be­türagyogvány is a' szivárvány sorsát, követi; haladásuk szin-

Next

/
Thumbnails
Contents