Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-15 / 33. szám

Az egekért! ne ámítsuk önmagunkat! Mondtam és mondom örökké, hogy a két confessio 's symbolok mellett unió nem lesz soha. Érni kell még e' tárgy 's eszmének, mielőtt a' nép eiött tiszteletben álló confessiók- 's symbolokat vele ládájába záratnók. Az elhárítandó akadályok közöl a' második teendő, a' javaslat szerint, a'papok köréhez tartoznék, mennyiben ezek urvacsorája kiosztása's más nagyobb ünnepélykor a' népet a' két felekezet közti csekély különbségre figyeltetni fogják. A' papok munkálása az unió létesítése körül, az igaz, hogy bármikor fő-tényező leend : de ovakodjunk tölök még most ollyakat követelni, miket az iskolákban máskép oktatott, a' kathedrai szónoklat által is eddigelö egy kissé különböző téren legeltetett nép irányában, nem könnyen fognának teljesíthetni. Az iskolai nevelés által kell az illy eszméknek a' családi körökbe szivárogni, 's csak miután itt meghonosodtak, kathedrailag hirdettetni. Mert ha ma így, holnap amúgy szólják a' papok a' hittant : még vallási közönhösséget is költhetnek föl a' népnél, vagy tán hitváltoztatás felöl is gyanusíttathatnak, és ki kezeskedik a' felöl, hogy nem történendik-e az illy papokkal az, mi két évvel ezelőtt, egy bizonyos egyház papjával, kit a' vallásos nép 's elöljárók, mert tán olvasottságát íitogtatólag, közönséges helyen amúgy Strauss szellemében nyilatkozott, e' szavakkal czáfolák meg: „Oda menjen papnak, tiszteletes úr! hol azt a'hittant hiszik; mi azt máskép tanultuk, nekünk más vallásunk van." És bár örömest visszahúzta volna nyilatkozatát a' pap : konyörületességböl csak azon feltétel alatt hagyatott meg papul, hogy kathedrába soha nem mehet, nem taníthat. E' kitérésként idézett példa legyen erősség arra nézve , hogy papjaink irányában túlságos követelök ne legyünk; 's ne indítványozzuk, őket kényszeríttetni a' superintendentiák által, — mit ezek különben sem tennének, — illyféle kétes-kimenetelü teendők eszközlésére. A' mi pedig az alválasztmány azon figyeltetését illeti, hogy a' két felekezet szomszédos papjai egymással barátságos viszonyban éljenek : ezért őszinte köszönetet mondok a1

választmánynak, mert, fájdalom! de ugy van, szintugy egyik, mint másik oldalon, sok köztünk a' felekezeties szegletesség. Ez már igazi előleges teendő, mert a' két felekezet papjai közti társalgás lehetlen, hogy a' hívek egymáshozi közelebb vonzására hatással ne legyen. Majd ha közelebbi érintkezésbe, barátságosb visszonyba jövünk : át fogjuk látni, hogy mint az ágostai hitvallásuak nem bálvány-imádók , úgy a' helvét hitvallásuak sem Krisztus- 's szentháromság-tagadók. Említ még az alválasztmány az akadályok elhárítására nézve két teendőt, u. m. Katona- Gelei 64 és 81-dik kánonai eltörlését, mint mellyek a' közeledést gátolják 5 és egy uniói népszerű röpirat kiadását. Az idézett elsőbb kánont, mellynek tartalma, hogy a' más felekezetűek — itt említtetnek a' Lutheristák is, míg eddigi hibájokat be nem vallják, a' sz. vacsorához ne bocsáttassanak, — az élet s gyakorlat rég eltörlötte. A' 81—ik kánon ellen, melly a' papok tiszta 's feddhetlen éltéről tanít, gondolon azért gerjedt föl az alválasztmány haragja , mert a' végen a' kárhozat ezen szavai vágynák : „sacrum ordinem eonspurcantes. De hisz mint jóakaratú Geleink, ugy mi, utódok sem tartjuk magunkat hierarchiai szentesített rendnek, és ennyiben ezen szavaknak, sacer ordo, nincs értelmök. Az akkori idő szellemét ismerve, megbocsáthatunk ezért Geleinek ; cum grano salis vegyük hát az idézett kánont, t. i. mivel a' papok foglalkozása, jelesen, vallástanítás, keresztség 's szent vacsora kiszolgáltatása, mellyek közöl ez utóbbiak semmi osztályzat- 's rendű ember által nem gyakoroltathatnak, — szent: e' tekintetben mondatnak sacer ordonak. Azonban, ha a' két felekezet szótárában, e1

két kánonon kívül, elhagyandó, eltörlendö semmi nincs: ugy ma elkezdhetjük aláirni az unió magna chartáját; mert az,legalább a' reformátusok részéről, e' két kánon melletti küzdéssel legkevésbbé sem fog gátoltatni. — De ki nem ismeri az e' téren létező nagyobb-sulyu gát- 's akadályokat? mellyek előidézését szabadjon hagynom a' gondolkodó főknek. — Mi a' népszerű röpirat kiadását illeti, ez igen czélszerü javaslat; csak az az alázatos észrevételem van, hogy az igazi röpirat legyen, azaz, ne kelljen a' kinyomatás után hónapokig Tolnát, Baranyát betudakozni a' röpirat hol kaphatása iránt, mint most, az alválasztmány javaslatával, ránk minorum gen -tium-okra nézve, történt; mert ha csak duggatjuk a' röpiratot egymás zsebébe, szándokunk könnyen gyanusíttathatik. Röpirat hát, de értelmesektől, a' superintendentiák , vagy a' convent felügyelése alatt, 's minél olcsóbb áron; az iskolák számára a' Mecaenások, hiszem, ingyen adandnak; hadd tanulja a' nép , az unió ügyét, minden mystificálás nélkül, mind érteni, mind megkedvelni. 2) A' második-osztályú teendők közé a' halasztás nélkül eszközlendők tartoznak. Itt, mindenek előtt, egy erőteljesen munkáló főfelügyelő vegyes consistoriumot indítványoz az alválasztmány, olly hatalommal, melly nem ok nélkül aggódtatja Márton Gábor esperes urat, hogy még római dictaturává is fajulhat! És mivel illy vegyes föconsistoriumot csak zsinat teremthet : e' hatalmat a* superintendentiák által kinevezendő főválasztmányra, melly több fiók-választmányok által müködendik, javalja bizni a' kezünk alatti röpirat. Igy hát mutató nomine, csakugyan életbe lépendne a' vegyes föconsistorium. Lehet, hogy hibázom, de nekem ugy tetszik, hogy a" superintendentiai consistoriumok, a' javalt rendszeresí*