Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-03 / 32. szám

ISKOLA-ÜGY: A' zay-ugróczi terv a' tiszai kerületi gyűlésen. F- évi jul. 14. és 15. tartotta közgyűlését a' tiszai egyházkerület. Ezen, a' többi közt, előfordult a' zay-ugróczi tanterv is, 's csaknem egészen megbukott. Az egyetemes gyűlés 1842. évi ha~ tárzatának végrehajtásáról szó sem vala. Többen már az első napon igen különösen nyilatkoztak azon tantervről, melly rendet vala behozandó iskoláinkba. Nevezetesen azt állíták róla, hogy azt a' kerület autonómiája veszélyeztetésével hozta az egyetemes gyűlés, mellynek nincs is törvényes balósága ; hogy az a' törvényes fokozatokon nem ment keresztül, hanem törvénytelenül tolatik ránk; továbbá,hogy az egyetemes gyűlés választmánya, mellyre az iskolai ügyek bízatnak, sok hatalmat igényel magának, midőn holmi rendeleteket bocsát ki, mellyek megtartására az iskolákat kényszeríteni akarja. Azután mégis választmány neveztetett ki, hogy az illető tanodák részéről beadott tudósításokat megvizsgálja s különösen azt nyomozza, hogy mennyiben lépett már életbe az új tanterv, "s mi különbségek vannak a' kerületi tanodákban ? A' választmányi jegyző, hogy az iskolák eltérését a' tervtől 's azok közti különbséget kitüntesse, szükségesnek tartotta arra nézni, vájjon minden tantárgy, melly a' tervben elösoroltatik, adatik-e elő t 's vájjon minden tantárgyra annyi óra fordíttatik-e hetenként, mennyi a1

tervben rendeltetik? Minthogy némelly tudósítások meglehetősen zavartak 's minden átnézetet nélkülözök voltak, azért nem kis bajba került az órákat kikeresni, 's kellő pontossággal, idő rövidsége miatt, talán nem is készülhetett el a'választmány jelentése, a' miért többen, nem épen nagyon igazságosan, a1

választmányi jegyzőt okolták. — Jul. 15-én felolvastatott azon jelentés 's már a' bevezetés felolvastánál, mellyben mondatott, hogy a1

késmárki fötanoda leginkább tartotta magát a' tantervhez, több arczokon gúnyos mosoly mutatkozott. Azután az egyes osztályokként jelentetett, mennyiben tér el a' tervtől ez vagy amaz iskola, midőn vagy nem minden tantárgyat említett az illető tudósítás előadottnak, vagy nem annyi órán 'S most furcsábbnál furcsább észrevételek tetettek sokak részéről, mellyek közöl nem lehet egykettőt meg nem említenem. Egy tisztelendő úr : Mire való az órák megszabása? maradjon az minden tanító saját belátására 's oekonomiájára bízva,elég,ha előadatnak azon tudományok, mellyek a' tervben vannak: holott az, ha valaki valamelly tudományt 2 órán ad elö, a1

terv hatot kívánván, lényeges eltérés a' tervtől. Az órák meghatározása nem épen olly közömbös dolog. — Más tisztelendő ur: Én meg azt mondom, hogy, ha a1

zayugróczi terv szorosan megtartalik, akkor az protestantismus kárával történik; mert ha a' tanulmányok és órák ugy meg vannak szabva, hová lesz akkor a' prot. szabadság?(!!) — A' jelentésben mondatott, hogy bizonyos tanodában az európai és magyar irodalom történetei nem adatnak elö külön órákon a' közönséges és magyar történelemtől. Erre egy tanár úr azt válaszolta : Enlia sine necessitate non sunt multiplicanda: én azért az európai irodalom történeteit a' közönséges történetekkel összekapcsoltán adom elö, — a' magyar irodalmat a' magyar történetekkel. Mit nyer az által az ifjú, ha külön tudomány gyanánt egy czím és pár név adatik neki ? mert két óráiban hetenként mit lehet az európai irodalom történeteiből pár névnél egyebet előadni ? Aztán azt akarják- e, hogy a' közönséges történetekben csak háborúkat adjam elö? Vájjon nem jobb-e, íogy elveket és jellemet nyerjen az ifjú az iskoában, semmint hogy minél több-czimü tudományt íallgasson? — Az érdemes prof. űr eme válaszában sok eszmezavar és ellenmondás van. Azt mondja, pl., hogy hetenkénti két órán az európai irodalom történeteiből pár névnél egyebet adni nem lehet; másrészt pedig állítja, hogy azokat öszszekapcsollan a' közönséges történetekkel együtt, mellyekre kiszabott hetenkénti 4 óra is bizony elég kevés, — tehát egy hetenkénti órában sem — adja elö; pedig pár névnél alkalmasint többet ad belőlük. — Előadására a' választmányi jegyző azt válaszolta : A' jelentésben azért említtetett meg, hogy az irodalom történetei nem adatnak elö külön, mivel a' terv szerint a' közönséges törénetekre hetenként 4 óra van szánva, az irodaom történeteire külön 2 óra, összesen 6 óra; már midőn 4 óra alatt az irodalom történeteivel összeíötött közönséges történeteket adjuk elö, nem a' tervhez tartjuk magunkat; mert a' terv és minden ózan tanár nemcsak neveket, hanem elveket és ellemet akar az ifjúnak nyújtani, de épen 6 órán letenként több elveket, több alaposságot taníthatni, mint 4 órán, főleg ha meggondoljuk, hogy a1 közép- és újkor történeteit kell a bölcsészeti osztályban előadni, úgyhogy, ha csupán a' politikus történetekre szorítkozunk is, alig végezhetjük hetenkénti 4 órán. — Azonban a'tanár urnák igaza maradt. — Még furcsább nyilatkozatok az illyenek : A' váltójogra a' terv féléven át hetenként 3 órát kiván. Erre mondatott: untig elég hetenként 2 óra. (Természetesen ezt ollyan mondta, ki a' váltójogot hihetőleg el sem olvasta.) — A1

statistikára a terv hetenként 5 órát kiván. Erre épen azon tanár úr, ki nagyon gyakran emlegette a* jellemet, az elveket és alaposságot, azt mondá, hogy nagyon sok s váltig elég 3 óra; — midőn pedig később előjött, hogy bizonyos fötanoda tudósításában a' jus publieum nincs is megemlítve, azt mondá ama tanár úr, hogy az a' statistikához tartozik. — No már, kedves tiszttársam! azt csak olvasta a' tervben, hogy az első félévben kívánja, miszerint a1

közönséges statistika adassék elö, a* másik félévben pedig az ausztriai birodalom 's különösen Magyarország részletes stalistikája. Te-