Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-01 / 31. szám

5) A' mértan. a) A' térmértanból a' háromszögmértan főbb vonatait ismerteti meg azért, hogy a* felsőbb térmértannak alapot vessen, b) A' betűs számtan a' mennyiségek aránylati, sorszámi és egyenleti viszonyait tanítja. 6) A' természettudományokból : a) a' természetrajz földünk alkatját, vagy az ugy-nevezett földtant tárgyalja, b) Ezzel párhuzamban a' természettan földünket mint égi testet vizsgálja, viszonynyal a' naprendszerünkhez tartozó bolygókra, vagy az ugy-nevezett égtant. 7) A' hazai nyele magános szorgalomra hagyván a' hazai classicus költök és szónokok olvasását, azok könyvnélkülözését, szónoki és költészeti munkák íratását, a' rendes órán a' lélek-és gondolkodástan rövid vázlatát tárgyalja s körülményszerüleg szavaltat. Jegyzés. A' segédtanulmányok követik főtanulmányaikat 's ezekkel haladnak. Második félév. A' második félév tanulmányai folytattatnak, mind a' lalin, mind a' görög nyelv hetenként négy órán, a' német kettőn. A' hazai nyelv órája itt is élek- és gondolkodástanra 's szavalásra fordítalik. 49. §. Utójegyzet a" tudomány-elöiskolák tanulmányaihoz. Ha a' tudomány-elöiskolák tanulmányaira viszszapillanlunk, ugy találjuk, hogy én ide olly tanulmányokat soroltam, mellyek a'felső iskolák vagy tudomány-egyetem, vagy egyes szaktudomány körébe vágnak. Igenis! a' tudományegyetemeknek épen azon tanulmányai vannak, csakhogy a' két iskola tanulmányai közt nagy a' különbség, mit míg bővebben jellemeznénk, csak annyit mondunk, hogy a' tüdomány-elöiskoláknak tanulmányai, a1

tudomány-egyetemnek tudományai vannak. Jelesül a' tudomány-egyetem tudományai: 1) A' természetéletre víve az orvosi tudomány. Ennek mint tárgylagos vagy inkább gyakorlati tudománynak alapítója vagy alanyi tudománya a' természettudomány széles értelemben. 2) A' polgáréletre víve a' törvény tudomány, mellynek alanyi tudományai a* történet- és állodalom-tudományok széles értelemben. 3) Az egyházi életre víve az Isten- és nevelés-tudományok, mellyeknek alapjok a' nyelvészettudomány széles értelemben. 4) Mind ezeknek fénye és koronája a' bölcsészettudomány. És így a' tudomány-egyetemben négy szaktudomány lenne. Én a' három elsőnek gyakorlati és elméleti vagy tárgylagos és alanyi tudományait különböztetvén meg, hét szaktudományt számítok. Ezek tantervéről valamikor szólni fogok az orvosi tudományok részleteit mellőzve, mellyek tudás-körömet fölülmúlják* Az elősorollakat, már mint tudományokat, nem szabad összezavarni a* tudomány-elöiskolák tanulmányaival, akár a' czélt, akár a' tantárgyakat tekintve. A* tudomány-elöiskolák föladata, miként azt ezen czikk első §-ában kifej tők, — a tudományos szellemrei elkészítés, kifejtés és erősítés; a' tudomány-egyetemeké pedig,—magoknak a'tudományoknak szellemi fölépítése; tehát czélra nézve köztök a' különség az, mi van az erősítés és önmunkásílás közt. A' tantárgyak a' tudományegyetemben úgy tekintetnek , mint önálló egés életmüves tudományok, a' tudomány-elöiskolákban pedig mint a' tudományos életmüvesség egyes mozzanai, mint tudományos képzeszközök. És mi a1

tudományegyetem és tudomány-elöiskolák mindczélját mind tudomány és tanulmányait nagy részt összezavarjuk, minek eredménye az iskolákra az, hogy sem tudomány-előiskoláink sem tudomány-egyetemeinknem azok, mik lenni tartoznának , hanem a' kettő önkényesen összezavart valami. — Az oktatókra nézve ezen zavarnak azon rosz eredménye van, hogy ők a' tudományok tanításánál olly elemekkel kénytelenek bajlódni, mellyek a'tudomány-elöiskolákba valók, söt némileg még a' népiskolákban bevégzendök. Ennek mindennap szomorú tanúi vagyunk, kik a' tudományok tanításánál igazán alig birjuk magunkat tájékozni; mert most elemeket kell tanítanunk, mellyek népiskolákba valók — majd tudományok részletes fogalmait, melly a1

tudomány-elöiskolák föladata, — ritkán szerkeszthetünk egész tudományt, melly a' szakiskolák föladata lenne, hanem szétszórva hagyjuk a' tudomány egyes részleteit, mint alkotandó épület anyagszereit. Mind ezekből a növendékekre az az eredmény, hogy ők tudományos készület nélkül lépnek az éleibe azon hivatal folytatására, mellyet vállalnak, 's abban maguknak és másoknak kárt okoznak, 's az álladalomnak ügyetlen terhei és zavart 's nyugtalanságot okozó tagjai lesznek. A' tudomány-elöiskolák is tehát igen nagy figyelmét igénylik a' köznevelésnek. 2

3

) 23

) A ta 1 á n o s nézet. Atalánosság szempontjából ezeket vagyok bátor megjegyezni: 1) Az elöiskolák e' tanterve a' népiskolák fölött két nevezetes előnynyel bir : a) Alaposabb philosophiai nézettel, tisztább logikai renddel, komolyabb megfontolással van átdolgozva, mint vau szerkesztve a1

népiskolaterv. b) Meglepő benne a' paedagogiai tapintat. A' tanmódszer, a' tisztán eszményi elvek transcendentalis felhőiből kimosdva, mint iskolai őrangyal a' tudomány gyakorlati mezejére száll, a' növendéket karon fogja, gyöngéden enyeleg vele, munkára serkenti, a' csüggedezőt biztatja , 's a1

tudomány széles pályájából az életbe vezető utakat előtte fölfedi, *s azokba öt bevezeti. A' népiskoláknál ez őrangyal csak bolygó csillagként jelenik meg. 2) Hibája e' tervnek is, mi a' népiskoláktervének is hiánya volt, hogy a1

hat osztályon szigorú következetességgel végig szövődő tanulmányok ismétlését elhanyagolja. A' görög és latin nyelv ide nem értethetik, mert ezekben ismétlés a' folytonos gyakorlat. A' honnan annak oka — hogy ifjaink a1

tanintézetből tudományos előkészület nélkül lépnek