Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-01 / 31. szám

ségességekről nem tanítottak; de meg a'józan okosság is rósz czélra vezetőknek lalálja ezeket ott, hol nélkülök biztosabban czélt-érhetni. De mikor így hiszünk, még akkor korántsem űztük ki templomainkból a' művészetet. E' Lapok 20-dik számában azt mondja Szlehloúr „hogy az aeslheticai hiány kiváltkép reformátusoknál látható „mégpedig, ö szerinte, azért, mert „a' Helv. Confessio az aestheticai szellemet az isteni tiszteletből végkép kizárta". Ha aesthesist keresünk, ugy bizony, édes atyámfia! az evangelicus templomokban kiváltkép nem találunk , kivévén a' kiveendőket; a' reformátusoknak is vannak, az ujabb korból, szép ízléssel készült templomaik jobb-módu gyülekezeteikben. Vagy csak az oltár, orgona, szép zene teszi a' művészetet? — de millyen sok oltárt's orgonát láttunk már (pedig nem csúfolódunk), mellyek csak satyrái az oltárnak 's orgonának, ha művészetet 's ízlést keresünk rajtok. A' Helv. Oonfessioból idézett szavakból ellenben azt, hogy az aestheticai szellemet végkép kizárta volna , igaz értelemmel ki nem magyarázhatja 's az ott elszámlált profanus dolgokon kiviil másra is lehet templomainkban művészet szépségeit öltöztetni. Azt mondja birtokomban lévő eredeti kiadás Helv. Confessio Caput XXII. De Coetibus sacris etEcclesiasticis lap. 252. sor. 12 „Sint loca , in quibus coéunt fideles, honesta et ecclesiae Dei per omnia comnioda. Deligantur ergo aedes amplae aut templa. Repurgentur tamen ab iis rebus omnibus, quae ecclesiam non decent. Instruantur autem omnia pro decore." ele. Ismét ezt olvassuk „verus Templornm ornatus non constat ebore, auro et gemmis, sed frugalitate, pietate, virtutibusque eorum , qui versantur in templo." Ha bár ezen elősorolt drágaságok , mint nélkűlezendők, vannak is említve e' sorokban: de a'művészet egy szóval sincs kárhoztatva. — A'dicső reformátorok felöl is igen roszul gondolkozik Sztchlo úr, midőn azt mondja, hogy : ,ök mint a' katholicismus ellcnpártja mindent, mi ebben 's ez által jött-létre, megvetettek ;u

jóllehetnem kis okuk lelt volna erre, de még is a' jót tisztelni, sőt követni ellenségeinkben is ők tanították. Mikor a templomokból, — hol nem a' szemet 's testet , hanem a' lelket kell az idvességnek és az ismereteknek lelki eledelével táplálnunk, gyönyörködtetnünk, — a' képeket 's más külső czifraságekat, kihányták : ezt nem daczból, nem haragból, hanem igen okos belátásból cselekedték.Sztehloúr sok szépetakar, — szép templomot, éneklést, beszédet, öltözetet, szép zenét : mi is szereljük mindazon szépeket, csak hogy ízlésünk határozza meg a' szépséget. A1 mi nekem szép, Sztehló úrnak, meglehet, ugyan az nem fogna szép lenni. A' pap öltönyére nézve is, ha már csakugyan kell egyenruha, miből megismerjenek bennünket, hogy micsoda osztálybeliek vagyunk : a' templomban is's más ünnepélyes alkalmakkor is, jobb' a' nemzeti ruha, mint a' Luther-öltöny, 0 ollyat viselt, mint szerzete és azon kor kívánt; a németországi papok németesen csak egy palásttal egyebektől magokat megkülönböztetve teszik szent foglalatosságukat, — 's mint magyar protest. pap, nem tiszteletes-e a' lelkész illendő magyar ruhájában a' templomban is ? Templomaink 's szertartásaink egyszerűsége, az evangeliom kívánalmával öszhangozván, híven ábrázolja protestáns lelki szabadságunkat, midőn a' test vágyait legyőzve, a' lélek minden földi salaktol szabadon emelkedhetik Istenéhez , hol a* Demeter eztistmives és más árusok kereskedői czéljaiknak fel nem áldoztatik a'figyelem és buzgóság. A' világ 6 ezer éves történetei tanúsítják, hogy a' templombeli ékességek ragyogó fénye, a* szentségeknek babonáig-iizött tisztelete nem sokba külünbözik a1

vallástalanságtól. A' hol sok a' bámulandó spectaculum ; ott a' testi ember nehezen tudja szemeit az Istenre, a'láthatatlanra függeszteni; a' vakbuzgóság a' szem tárgyainak bájoló szépségűkben hamar idololatriára hajol a' templomokban. Am rakjon fel hát az Űr házában minden kigondolható pompát, az emberi szemek gyönyörködtetésére , Szlehló úr: én és az enyémek még sem hiszszük, hogy a' templomnak az ó-teslamentomi oltár, réz-tenger és más külső czifraságok, fehér ing'stb. volnának ékességei.A'jó tudománynak nem kell annyi áruló czégér. Szabó Mihály, tapolczaíöi ref. pap. Észrevételek az egyházrendezést tárgyazó javaslatra. Az egyházrendezést tárgyazó javaslat minden ev. gyülekezetnek hivatalosan küldetett meg, azon czélból, miszerint felöle hozzáértők észrevételeiket szabadon, mint protestánsokhoz illik, kinyilatkoztathassák : szabad legyen tehát alulirt nak is, mint prot. falusi papnak, nevezett javaslatban lsö szám alatti gyülekezetek rendezését illető észrevételeit ezennel kijelenteni. Nevezett lsö számú fejezet alalti 11-dik §sa, mellyben rendeltetik, hogy minden gyülekezetben évenként helybeli közgyűlés legalább hétszer megtartassék, mellyeknek egyikén az esperességi gyűlésre küldendő követek megválasztanának és a' községi választmány számolna munkálkodásáról, — a' másikban pedig az egyház számadásai felvétetnének: ezen§.,nézetem szerint,aligha életbe-hozható 's arra mutat, hogy azon t. cz. urak, kik e1

javallaton dolgoztaiba' falusi gyülekezetek állá-át kellőleg nem ismerik; mivel nem tudják, hogy falukon egyházi gyűlést egy évben