Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-01 / 31. szám

csak egyszer is megtartani nagy nehézséggel van .összekötve; nem azért,mintha a'lelkészek annak megtartását gátolnák: hanem, mivel az illető felügyelőknek nincs hozzá kedvök és lelkök. — De a' falusi nép előtt is a' gyűlés évenkénti tartása szokatlan, 's ha egyszer tartatik is, sok munkamulasztással, gyakran költséggel jár. És végre mind az, mi e' $-ban javaltatik, egy gyűlésben is eszközölhető; mivel tudjuk,hogy falusi gyülekezeteink számadásaik nem annyira terjedelmesek, hogy azoknak rendeztetése 's megvizsgálása hoszabb időt követelne. Azért, miért gyűlnénk össze kétszer? Entia sine necessitate non sunt mulliplicanda! Módosítsuk tehát e' §-t illyképen : Helybeli közgyűlés minden évben legalább egyszer tartassék, mellyen az esperességi gyűlésre küldendő követek választassanak 's a' t. Ugyanazon számú 13~ik §-ban igen nagy kitüntetés 's elsőség foglaltatik a* világi elnökre nézve azon rendelmény által, melly szerint csupán ő vezetheti a' tanácskozásokat's kimondhatja a' határzatokat, — az egyházi elnök pedig csupán imádkozhatik, hogy így e' gyűlésben is pictus masculus szerepét játszhassa. — Valóban szép egyenlőség ez! Ar

ki itt a' küriarchiának hegyes szarvait észre nem venné: az szeme világát elveszítette. Vagy tán azt gondoljátok, hogy az egyházi elnök a' tanácskozás folyamát, főkép falukon, figyelemmel kisérni 's azt felfogni nem képes ? Igen csalatkoztok. Nézetem szerint, az egyházi elnök, főkép tót gyülekezeteinkben, sokkal kópesebb a' tanácskozás vezetésére 's határzatoknak kimondására, mint a' világi elnök, ki, mint számos példa mutatja, többnyire a' tót nyelven csak hebeg's szólani is alig tud már valamit. Lehet-e ettől 's iilyentöl várni,hogy jósikerrel vezesse a' tanácskozást? Azért, véleményem szerint, sokkal üdvszerübb volna a1

falusi egyházi gyűlések vezetését 's határzataiknak kijelentését általában az egyházi elnökségre bizni: de ha a' világi rész, ez ügyben, engedni nem akarna 's valami rémes hierarchiától tartana : akkor, mondanám, vezéreljék a' gyűlést 's mondják ki a' határzatokat felváltva, vagy is egy évben az egyházi, más évben a' világi elnökség. Ugyanazon szám alatti 14. mellyben a' helybeli gyűlések jegyzökönyveinek vitele a' papra csupán akkor bizatik, mikor arra más alkalmatos személy nincsen, igen sérelmes, mivel a' papság iránt egy általában bizodalmatlanságot mutat. És még is, hála a' mennyei gondviselésnek! hiveink közönségesen irántunk bizodalommal vannak; azért mondanám: a'gyűlés jegyzökönyvét vigye, ha akarja, maga a' lelkész, nem csak azért, mivel arra falukon legalkalmatosb személy, hanem azért is, mivel az egyház iránta bizodalommal viseltetik. A1

16-ik§-sra, hol a1

számadások viteléről 's kötelezvények jegyzékéről 'sa' t. szó tétetik,azoknak vitele e' §-ban általában a'gondnokra, ha ez azonban azok vezetésében kellőleg nem járhatna el, a' jegyzőre és csupán ennek hiányában bizalik a' lelkészre. Itt ismét a' lelkész utolsó helyen áll! Meg vagyok ugyan győződve, hogy a1

t. cz. választmány azon nézetből indult ki e' §-nál, melly szerint a' lelkészt az egyház pénztárának kezelésétől végképen fel akarta menteni, mi, nézetem szerint is, igen kívánatos volna : de miután falusi gyülekezeteinknél, kik legtöbbet fizetnek az egyház fentartására, százados szokás szerint, a' bevételeket 's kiadásokat a' lelkész írja be a' számadási könyvbe, 's a' gondnok azoknak bevételéről 's kiadásáról a' helybeli gyűlés alkalmával számol: nem látom okát, miért változtassék meg azoknál e' jó régi szokás?— Conservativ elveknek ugyan megrögzött barátja nem vagyok : de annál kevésbbé vagyok új 'slázos eszmék életbeléptetésének vak előmozdítója. Festina lente ! — Legyen szabad e* helyen azon meggyőződésemet is kimondanom, hogy ha a' mostani rendszer szerint, hol a' lelkész az egyházi pénztár kezelésébe befolyt, itt, ott, némi zavarok 's rendetlenségek történtek is: sokkal nagyobbak fognak történni, ha maga a' gondnok viendi be az egyházi pénztár illetőségeit számadási könyvébe; annyival is inkább, minthogy a gondnok, e' rendszer szerint, ha papjának ellene valami kifogása leend, könnyen az egész presbyteriumot papja ellen felingerelheti. Lásd a' rendszer 17-ik §-át. A' 18-ik g-nak második része, melly szerint javaltatik : hogy minden gyülekezelben a' lelkész halálával a' megürült papi állomás 6 hétig betöltetlenül maradjon és pedig azért, hogy az időközben a' papnélkülözö gyülekezet a' papi hivatalt elnyerni kívánó személyekkel megismerkedhessek , véleményen szerint, nagy ellenhatásra számolhat. Tudva lévő dolog ugyan is, hogy honunknak legszámosb prot. gyülekezeteiben a' megürült papi állomás a' hátramaradt özvegyek és árvák javára nem 6 hétig, de három hónapig közönségesen szokott betöltetlenül maradni, melly időszakban a' papnélkülözö egyházakban, a' papi kötelességeket részint szomszéd egyházak lelkészeik, részint esperességilegkiküldetni szokott, a' megürült állomást elnyerni kivánó egyedek szokták teljesíteni. Kérdés tehát : Vájjon méltányos és igazságos-e ezen, több évek során, 3 lónapi, szentesített jövedelmet olly annyira nyomorúságos özvegyeinktől 's árváinktól önkényileg elhúzni ? miután az egyház hivei, kiktől e' jövedelem szokott befolyni, az ügyben, mélyen lallgatnak. Nézzük a' külföld egyházi rendszerét 's látni fogjuk, hogy ott majd fél, majd egész év, mint kegyelem-idő, a' meghalálozott lelkész özvegyének vagy kiskorú árvainak engedtetik. Kövessük mi is e' szép példát! A' 19-dik §-ban, hol a' lelkész választásáról van szó, a' többi közölt azt olvassuk : hogy e*