Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-01 / 31. szám

Hívnak bennünket protestánsoknak, lutherán-, fcalvinista-, reformáltaknak 'sat. helvét, augustai vallástétet tartóknak. Ezek mind csak ragadványok, mellyek mind csak ugy ragadtak ránk külröl, a' nélkül, hogy belvalónkat kifejeznék. Én mindig sajnálva mosolygom azt, ki egy felet vagy negyedrészt jobb szeret az egésznél — a' jóból. Igy a'protestáns név,csak politikai, a' — lutherán, kalvinista csak esetleges, mint szinte a1

helvét 's augustai vallástételt tartó, a7

mellett, hogy iszonyú hosszú, nem is fejezi ki kereszlyénségünket. Ezért csúfol a' Religio és Nevelés is , hogy midőn egy valaki kérdé a' német paraszttól : Bist du ein Christ? ez egész naivsággal feleié : Kein Christ, ich bin lutherisch. *) Elkerülhetők az illy — és én hiszem igaz — anecdoták, ha magunkat mi is a' kútfőről, honnan vallásunk ered, nevezzük el, mint római-vallásu atyánkfiai. És most annyival inkább, mert a' vallási egyesülés eszméje olly divatos, és méltán; azért is sokszorosan jónak látnám, én az annyira kemény — félszeg — történeti- 's politikai-alapu protestáns név helyett, — mellyet követőinek legnagyobb száma nem hogy érteni, de kimondani sem tud, — a'Jézustant jellemző szelíd evangyéliomi nevezetethasználni. Okaim erre nemcsak az , hogy nem értik, hanem az is, hogy e' név nem is Jézus vallását jellemzi,— küzdést, politikát jegyez az, mint az oppositio: pedig Jézus azt mondja , hogy ha egy oldalról arczul csapnak, tartsad a'másikat is. 'S ha béke, türelem a1

Jézus tanítványinak jelleme, — bár mint bontszolgassák mély-értelmü theologok a'protestáns nevet,—én csak az evangyéliomi keresztyént választom. Ez a' kútfő, ebből merítsünk. Ez a' törzsök, míg Luther, Kálvin, Zwingli, protestatio,—csak gyümölcs-termő ágak voltak, 's a nedvet a' törzsökből szívták , mint szinte a' helvét 's augustai vallástétel is. Én azért semmi logikai következetességet nem látva a' sok különféle nevezetekben, ajánlom a' nem csak tőlem, hanem olly sok jelesektől elfogadott nevet közhasználatul. Az iralom és vallás nagy bajnoka Fáy **) is igy kívánja ezt neveztetni. 'S külföldön is a' derék Bretschneider f) igy ir: Der Protestanten Nahme ist nicht eben schicklich für uns. Sőt maga azon tiszteletre-méltó hongyűlet, — melly, a' koronás főnek magához méltó királyi propositiói szellemében, olly igen törekedett a* vallás's lelkiösmereti szabadságot megalapítni, 's miben keleti atyánkfiait is bizonyosan, sőt valamennyi eddig csak tűrt, sőt nem is tűrt vallást részesítendi,—a' két, azelőtt protestánsnak hivott felekezetet evangyéliominak nevezte,— miben az ott volt római katholikus rendeknek gyönyörű igazságszeretete rejlik, 's igy mintegy diploma*) Religio 's Nevelés 1847. Egyházi 's Iskolai Lap 1842, i) Bretschneider Heinrich und Antonio Gotha 1831. tice szentesíté a' legszebb nevet mindazok között, mellyeket csak halandó ember viselhet. KenézyLajos, gyulai segédpap. Templomainkról. (Sztehló Andor urnák e' Lap 29-dik számában közlött czikkére vonatkozólag.) Ha templomaink külső, belső kellékeiről igazán akarunk ítélni : helyes fogalmunknak kell lenni arról : mire valók e' szent házak ? Én ugy hiszem a' sz. írásból, hogy a' mindenütt jelenvaló Isten nem lakik csak a' kézzel-csinált templomokban. Az isteni tisztelet helyeire a' kő vagy más anyagból épült templomokat csak azért emeljük , hogy olt, mint lakó-házainkban , a' tető és falak az idő viszontagságaitól bennünket megóvjanak; 's az a' szentségtisztelet is, melly templomainkat egyéb épületeinktől megkülömbözteti, csak az istenimádásban buzgó , 's az igét hallgató gyülekezet közös áhitatosságára való használat melleit állandósíttathalik. A' falak magokért 's magokban nem szentek, hanem szent az Isten, kit azok közt imádunk, — szent a' foglalatosság, melly ott a' kegyes szív érzéseit tartalmazza. És ezért a' szent czél, melly az Istennek tisztelete, az eszközt is, melly által, vagy a' mellyben azt elérni akarjuk, szentesíti. — Valamint lakóházainkban , ugy templomainkban is, fő kivánat, hogy a' czélnak, mellyre építtetvék, meg feleljenek ; jelesen, hogy amazokban a' tél hidege, a' nyár forró hősége, eső, zivatar, szélvész, ember's állat ártalmilól mentek lehessünk : ezekben hogy az említett alkalmatlanságok miatt a' hivek buzgósága ne háboríttassák ; sőt hogy mindenikben némü kényelmet is élvezhessünk, — mert Isten sem akarja, hogy elöttei áhitozásunkban lábainkat a' hosszas állással, egész testünket a' nagy szoritkozással rongáljuk 's térdeinket göröngyökönzsibbaszszuk. Legyenek hát templomaink tágasok, mint gyülekezet házának kell lenni; legyenek elég1 magasok, tekintélyesek, — mert összes isteni tiszteletünk helyeinek képviselői; legyen azokban elegendő ülőhely, kathedra, a' sz. keresztség 's a' végvacsora kiszolgáltatására szükséges asztallal együtt; mert arra valók a* szent házak, hogy azokban a hivők serege egybegyűlvén „tanítsák, intsék egymást dicsérelekkel, 's lelki énekekkel" líoloss 3:16; hogy ott a' Jézustól szerzett szent sacramentomok kiszolgállassanak's az Isten igéje hirdettessék. Legyen e' szerint különbség az egyes és a' közönséges , az embernek és az Istennek háza közölt, — a' szükség 's illedelem kivánata ez. Sőt tagadhatatlan, hogy a1

művészet, egyszerűségében jól hat érző valónkra a' templomokban 's minden más épületeinkben: hanem, hogy egy, jó ízléssel épült templom belsejében, a' fent említetteken kívül, még ékes oltár, pompás orgona, szép zene 'stb. is szükségesek : én és mi nem hiszszük; nem hiszszük pedig azért, | mert sem Jézus , sem tanítványi ezeknek szűk-