Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-01 / 31. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 31. szám. Hatodik évi folyamat. Augustus 1. 1847. Megjelenik e' Lap 2 íven, minden héten egyszer: vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 ft. 40 l*r.. postán borítékban küldve 5 ft. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM: Egyházi szertartás. K e n é z y L aj o s. Templomainkról. Szabó Mihály. Észrevételek az egyházrendezést tárgyazó javaslatra. W-y A. — Iskola-ügy: A' tudomány-elöiskolák tanterve. Készítette Warga János, jegyzetekkel kiséri K á r o 1 y i I s t vá n . — Irodalom: SamarjayK. nyelvtanai. — Szent-lant: A' gazdag és a1

Lázár. Dávid és fia Absolon. Elefánt Mihály. — Vegyes közlemények. Egyházi szertartás. Ezen szokatlan czím megpillantására, tudom, hogy többek fognak így kiáltani fel: Micsoda szertartás? Csak e' kellene még!? De ezen kérdésre, hogy vagynak-e az evangyéliomi keresztyén egyházban is szertartások? ugy hiszem, még is mindenki csak „igenu

nel felel; 's ha vannak, bár milly egyszerűek is, nem árt annyi theoriai viták közt egy kis gyakorlatiról is szólani. A' vallásnak kétféle nyilatkozata van, mellyek egyike előttünk láthatlan, mint a' napfogyatkozások nagyobb része, másik nyilatkozata azonban bizonyos külsőkben látható. 'S bár különösnek tetszik is, hogy az evangyéliomi keresztyén, — ki nem Sionon sem a' Garizim hegyén imádja egyedül Istent, — sem a' mósesi vagy övéhez hasonló czifra szertarlásokban helyzi az isteni tiszteletet, hanem abban, hogy belsőképen lélekben és igazságban imádja a' legjobb atyát, — szertartásokról szól, mellyek nem csak e' lap, hanem az evangyéliom elölt is, ismeretlenek : de kérem magam kihallgat1

atni és félre nem m3gyaráztalni Koránsem valami tarkabarka abrakadabrákról, vagy is érthellen, érték- 's jelentéktelen czifra külsőségek, szertartások, öltözetekről, vagy azoknak, az annyira meddőnek kiáltott evangyéliomi isteni tiszteletbe becsempészéséről akarok szólni, — mind ezek eszem ágában sem fordultak meg : hanem mivel csakugyan emberek vagyunk, kik nemcsak lélek 's igazságból, hanem test- 's érzékiségböl is állunk: nem szabad szem elöl téveszteni a' külsőt is, s a' pszükholog keresztyén figyelemnek erre is ki kell terjedni. Igen helyesen mondja Nösselt. *) Die schöne Gestalf, unler der eine Sache erscheint, nimmt uns für die Sache selbst ein. És másutt: Wir urtheilen háufiger nach Empíindung als nach Überlegung. Empíindung spricht gemeiniglich Nösselt Anweisung zur Bildung etc. Halle. starkerals Vernunft.— Fájdalom ugyan egy részről, hogy ez így van, de így van 's mit tehetünk ellene ? Ha a' világ nem alkalmazza hozánk magát, nem marad más választásunk, mint, a' menynyire lehet, nekünk alkalmazni magunkat a' világhoz, hogy czélt érhessünk, vagy is jőt tehessünk. De micsoda szertartásokról akarok hát szólni? kérded nyájas olvasóm. Azt mondám föntebb, hogy a' vallásnak kétféle nyilatkozata van. Belső, külső. Nem akarok itt szólni ama belsőről, melylyet luki lelkében érez, mellyet a' vallás fenséges igazságai, biztatási, parancsi, 's erkölcsi ereje szereznek,—sem azon gyümölcsről,mellyet a'szív jótettekben, erényben mutat föl, minthogy azokat ugy tekintem, mint a' hitfa gyümölcsét, melly míg puszta hit volt, nem egyéb volt virágnál a' hitfán, mellynek, Üdvezitönk szavai szerint is, gyümölcscsó kell érnie, hogy így láttassék (Jakab 2, 18.) kinekkinek hite az öcselekedeteiböl's (Máté 7, 20.) gyümölcséről ismerhessétek meg őket. A' vallásos meggyőződést, hitet, 's ebből származóit erényt, ha látható teltekben mutalkozik is, én a' vallás belnyilalkozatának tekintem ; a1

mi nem beiről hat kifelé, hanem külről befelé : azt nevezem szertartásnak, és ez mostani értekezésemnek röviden átalános, egy kissé bővebben különös tárgya. Egyházi szertartásink háromfélék lehetnek, a' mennyiben azok vagy élettelen dolgok, mint: egyházi épület's abbani tárgyak,szónok-,közszékek, asztal, oltár,festemény, gyertyák 's a1

1. vagy testmozgások, minők: állás, ülés, meghajlás vagy térdeplés, vagy lélek munkái által is, mint : beszéd, ének, zene állal szoktak végre hajtatni. Első fő elve már az evangyéliomi keresztyénségnek, hogy csak ollyan és annyi szeriartása legyen, millyen és mennyi az egyedüli czél elérésére, t. i. az egy láthatlan Istennek lélek- 's igazságban imádására szükséges; a' mi annál fogva az ember buzgóságra-ébresztésére képes,—de a' mi nem érthellen 's annál fogva sikerellen czifraság, beszéd vagy mozdulatokból áll, — sem az ember fanatice elragadására, meghódítására van kitalálva, mint például némellyeknél az orrvégre vagy köldökrei huzamos nézés. Második fő elve a'keresztyén szertartásoknak, hogy azok nem csak az ész, hanem a' szív, vagy 31