Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-18 / 29. szám

avatkozni. 10) Az aljegyzőre bejött szavazatokban, hol nálunk csak aránylagos többség kívántatik?! — két egyén nyervén egyenlő 9,9, szavazatot, t. Tóth Péter és Tolnai Jótsef urak, ujabban kitüzettek. — Szavazat kéretik egy, megűresült világi ülnöki székre is. 11) A' hat év magát kétszerezett, jövőre hasonló reménynyel biztató, jelenleg 27 özvegyet 6p ftig segélyező özvegy-árva pénztárban 6028, az egyh megyeiben 809, a' gyülés-tartásiban 196 vft találtatott. 12) Halmozott ügyeink szükségessé tevék, ez évben még egyszer, sept. 14-kén gyűlést tartani. — Az iskolai körlátogatók gyűlése jövő aug. 17-kén Kis-Várdában leend. Szilágyi János, lelkipásztor. ISKOLA-ÜGY: Harmadik czikk. ') A' tudomány-elöiskolák (gj nmastiim) tanterve. 39. §. A tudomány-előisholdk tanulmányai. A1

tudomány- elöiskolák feladatát fentebb (3.§.) kifejtök , itt azt röviden ismételve és központosítva kimondjuk , hogy a' ludomány-elöiskolák feladata : a tudományos szellemrei fejtés és előkészítés. A' tudománynak a' tárgylagos világ ismeretével van dolga. Az ismeretben a' tárgylagos mint gondolat fogatik föl 's alanyi világgá változtatik át. Igy a* tudomány, tehát a' tudományos szellem kifejtése 's arrai előkészítés körül is főszerepet visz a' gondolkodás. Következőleg K. I. W. J. jó napot! — Örvendek rajta, hogy viszont találkozunk, még pedig nem torzarczczal, miként az egykori, háton róka bőrt emelő, nagy-szakállu, annál csekélyebb-hitelű két izraelita , kik a' találkozás perczében mind saját arczbőrükre, mind a' rókák bőrére jelentékeny szemeket vágva, ármányos mosolylyal köszönték egymást, eleggé kifejezvén ezzel mindketten, mi érdekes járatban vannak : — hanem mint a1

közügy szőlőjének 's illetőleg veteményes kertjének igénytelen munkásai jövünk össze, miben megró vandó alig lehet— hinni óhajtjuk — egyéb annál, hogy találkozásunk ezelölt legalább is nem két decenniummal történt. — Nem gondolván előre, hogy kegyed, iskolai tervének ezen részét is e' lap hasábjain akarja közölni : előbbi jegyzeteimben bucsut vevék kegyedtől. Azonban szándékát hozzám intézett becses leveléből megértvén, ujabbi felszólításának is örömest engedek, 's szerény véleményemet a"1

szövegben itt-ott e' tervre nézve is közlendem. És valamint előbbi jegyzeteim nem annyira a' ,,m i" körül forogtak, mint inkább a' „miké n t"-et tárgyazák : ugy figyelmem jelenben is leginkább ez utóbbi pontra forditandom. Nem bocsátkozom pedig a1

tervrend-szövegének részletes taglalatába részint azért, mivel helyeslem azt, 's lehető nehézségemet egy általános szempontba szoritandom össze, részint azért, mivel ugy vagyok meggyőződve,hogy in ultima analysi iidvös és hasznos minden tudomány, de ennek megszerzése egyedül a' methodikától függvén, a' „miként" ügyét a' „mit" kérdésénél fontosabbnak tartom. — Tűrjön el hát kegyed, lia e' téren karöltve sétáltunkban, e' tanterv testét jegyzeteim árnyék-, vagy szellemét testként követendik; mert hiszen 1) Kegyed maga igy akarja, pedig volenti ínjuria non fit. 2) Mert a' test és lélek békéje első föltéte a'boldogságnak. Károlyi. a* tudomány-elöiskolák tanulmányaiul mind az eszményi vagy alanyi, mind a'dologi vagy tárgylagos oldalon ollyakat kell keresni, mellyek a' gondolkodást fejtsék, 's ugy állítani össze és olly tanmódszerrel dolgozni föl, hogy azt kifejthessék, előre is és ismét megjegyezvén azt, mit máshol kifejténk, hogy a' tudomány-elöiskolák lélekfej— tési állapotja, honnan kiindulunk, a 'képzeleti erő, midőn a' nép iskoláknál a' szemléleti, a' fölsőknél, hova épen a' közép, jelesül a' tudomány élőiskolák által törekszünk, a' gondolkodási viszi a' főszerepet. Illyen gondolkodásra és tudományos szellemre fejlő tanulmányok : I. Az eszményi oldalon. 1) A nyelvek, még pedig'a) a' római, b) a' görög és c) hazai nyelvünk, d) az ujak közöl legalább a' német, mind «) az egyes szóalakok mint különböző szemléleti képzetek, mind /?) a' szófüzési gondolat — mondományok (categoriák), mind a

' folytonos gondolattartalmat előadó classicismus tekintetéből. 2) A mértan, még pedig a) annak térmértani (geometria), b) számtani és c) három szögmértani része, «) mind az egyes alakok szemlélése, /9) mind azoknak különböző viszonyítása,^)mind a' viszonyított és alárendelt fogalmakbóli következtetés tekintetéből. 3) A vallás, a' gondolatnak és ténynek a) az isteni szellemre, b) az isteni Iénybeni hitre, c) általánosan a' kijelentésre víve. És pedig ezen eszményi oldalon a" nyelvek a' gondolattartalmat, ar mértan a' gondolat rendszeresítését, a' vallás a' rendszerezett gondolatot fejtik. 2

) Azonban mint mindenütt, ugy itt is az eszményi magában és külön váltan a'tárgylagostöl egyoldalú; tehát a' tudomány-előiskolákban a' tudományos szellemrei fejtés végett tárgyas vagy anyagi (real) tanulmányok is tanítassanak, millyenek : a1

természettudományok, történettan és a' vallás vagy inkább a' keresztyénség története, csakhogy nem anyagi vagy inkább gyakorlati iránynyal, nem is olly tanmódszerrel, miként a' közép-iskolák gyakorlati oldalán az ipar-iskolákban : hanem a' természet, történet, és keresztyénség életét felfogó nézetlel, ugy hogy a' nyelvészetet tartalmasítsa a' történettan, a'mértant a' természettudomány, a' vallást a' keresztyénség szelleme. Igy lesznek tanitandók az érintett eszményi tanulmányok mellett és azoknak megfelelöleg II. A' tárgylagos oldalon; mert minden tudományosságunk mellett is a1

tárgyas vagy külső 2) E' három utolsó tétel nem állhatna-e így is : „nyelv a1

gondolatrendszerítést, mértan a' gondolattartalmat, vallás a'rendezett és tartalmas gondolatot fejtik?" Mert tagadni nem igen lehet, hogy nyelvben is uralkodhatik rend, mértanban tartalom 's a' t. Az illy előre és hátra egyiránt tolható gondolatmozdonyok — engedelemmel legyen mondva — kissé mystifikálják az elmét, 's Hegel bakjának szarvacskáit pillantja meg bennök az ember. " Károlyi. 29*