Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-18 / 29. szám

élet emberei tartozunk lenni 's azzal egybeköttetésben élni. 1) A' történet vagy embervilági tudományok azon czélból, hogy a' növendékek az emberiség életét fogják föl a) egyénleirások (Biographia), b) néptörténet (Ethnographia), c) azon-idöü történetek után figyelmezve a* régi népek közöl a) az inkább külső—életű szabad római, /?) a' szépizléses "s inkább bensö-életü görög népre, kik mellett a' régi népek, jelesül a' persák és mások, mint mellékletek és ellentétek álljanak, 7) a' szabad római és Ízléses görög népre, a' közép és új történetekre irányozva hazai történetünk élete fogattassék föl. 2) A' természettudományok, jelesül a) a' természetrajzból az ásvány, növény és állat rendszeres és összefüggő életok, b) a' természettan mind gépi, mind főleg vegytani jelenetei közöl a' fény, hő és mágnes villany hatásaik, c)a' légkör jelenetei és az égtan. A1

földrajznak polgárzatlani része segíti a* történettant, a' természettudományi a' természetrajz életjeleneteit, az égtani a' természettani églant. 3) Á keresztyénség története, kimutatva azon fokokat, mellyeken a) a1

keresztyén élet inkább a' külsőkben, b) a' benső elvontságban helyheztelett, c) mellyben a' külső a' bensővel teljesen kiengesztelve van. Ezek lesznek a' tudomány-elöiskola tanulmányai, de nem mint önálló és egy létmüvezetet alkotó tudományok, mert ez a' tudomány egyetemek föladata : hanem csak mint az egyes tudományok mozzanai, eszközül szolgálók a' tudományos szellem kífejlésére vagy arra, hogy a' tudomány-elöiskolás (gymnasiasta) a' nyelvek, mértan és vallás, mint inkább eszményi tanulmányok közbejötte és élővilágával a'természettudományok állal a1

természet életét fölfogván, testi erejét, épségét, ügyességét és illemét megalapítsa, a' történettan által azon álladalom fránt, mellyben él, szeretet és lelkesedés gyökerezzék meg keblében , a' keresztyénség története által pedig ismerje meg. hogy ö valamellyik egyház tagja tartozik lenni és azon egyházi társaság mind külső, mind belső életének egy tényezője. A' tudomány-elöiskolák érintett tanulmányaiból láthatni. a) Hogy a' tudomány-elöiskolákban minden inkább eszményi tanulmánynak egy-egy inkább tartalmasító tárgylagos felel meg; jelesül a'nyelvészetnek a' történettan, a1

mértannak a' természettudomány, a' vallásnak a1

keresztyén egyházi lét. 3

) 3) Tanmódra nézve még sok kívánni való marad azon kivül, hogy eszményi és tárgylagos tudományok váltogatva taníttatnak, mivel tárgylagos tudományt lehet eszményileg, azaz, elvontan, 's megfordítva : eszményi tudományt tárgylagosan, azaz, ad captum adni elö, és ez utóbbiban nyilatkozik a' tanmód non plus ultra -ja. Károlyi. b) Hogy a' tudomány-elöiskolákban főszerepet visznek az eszményi tanulmányok, ezek közt is a' nyelvészet; igy ez itt legtöbb időt foglal el, valamint a' nyelvészethez arányított figyelmet igényel a' tárgylagos tanulmányok közöl a'történettudomány. c) Az eszményi tanulmányok magukba veszik a' tárgylagosokat, ezek azok kifejlését segítik 's fejlesztésökre eszközül szolgálnak. Ennyiben határoztatik a' humanismus és realismus egyitése, 4

) más tekintetben, kijelelten az anyagi tanulmányok túlsúlyával az eszményiek fölött tévesztve van a' tudomány-elöiskolák föladata, zavarva annak fogalma. Tehát a' real gymnasiumok vagy még ipar-gymnasiumok is— miket pedig néhol olvashatni—semmik egyebek,mint iskola-chimaerák.5

) 40. §. A' tudomány-elöiskolák osztályzata. A' tudomány-elöiskoláknak — a' tudományos szellem megalapítása végett — akár a' lélek tehetségeit, mellyeken, akár tanmódot, melly állal fejteni kell — két nagy osztálya lesz, úgymint : alsó és felső (progymnasium és gymnasium),melylyek közöl mindenikben ismét három osztály különböztethetik meg. Ugyanis a' közép, jelesül pedig a'tudomány-elöiskolák állpontja, honnan a' Iélekfejtés kiindúl, nem annyira a' közvetlen szemléltetés, melly az alsó iskolák állpontja volt, bár ezt itt sem szabad mellőzni, hanem inkább a' képzeleti szemléltetés vagy nézlés. Ennek összehasonlító, elemező és szerkesztő fokain emelkedik a'lélek gondolkodásra, még pedig elvont gondolkodásra, mellyben a' tudományos szellem alapúi. A' képzeleti szemlélést vagy nézlést tehát a' gondolkodással a' lélek összehasonlító, elemező és alárendelő tehetsége kötiöszsze. A'tanmódot mi nézi : itt is tapasztalatiakról kell emelkedni elvont észszerüekre. Ezen tekintetből az alsó tudomány-elöiskolában a' tapasztalatiság, a' felsőben az elvont eszményiség uralkodnak. A' tapasztalatiságot az eszményiséggel az összehasonlítás, elemezés és szerkesztés köti össze. Tehát az alsó tudomány-elöiskolákban a' nézlés vagy tapasztalatiság, a' felsőben a1

gondolkodás vagy eszményiség uralkodnak, még pedig a' két alsó osztályban a' képzeleti szemlélés, különösen 1) A' legalsó vagy első nyelvészeti osztályban a' sajátlagos nézlés. 2) A' másodikban a' nézlelve emlékező erő. A* középső két osztályban az összehasonlítás, elemezés és szerkesztés uralkodik; különösen 3) A' harmadik nyelvészeti osztályban az öszszehasonlító elemezés vagy fogalmazás. E1

tervrendnek — mellynél fogva tárgylagos tudományok szolgálnak alapul az eszményieknek — nem csekély érdeme , a' realismusnak a' humanismussali czélszerü egyitése, melly szellemi házaspár ügye régen válóper alatt nyög. Károlyi. 5) Teljesen igaz. Károlyi.