Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-18 / 29. szám

mezeje egész Magyarhonban „ékesség nélkül való és puszta, és sötétség ül a1

mélység színén." Régóta óhajtjuk, hogy legyen világosság! de vannak emberek, kik a' hajóban ülni sötétben szeretnek: de megtanulhatnák Simon Péter szomorú példájából (Luk. 5 : 5.), ki egész éjjel fárasztotta magát mint halász, és jó siker nem jutalmazó fáradságát. Régóta kérjük, várjuk, hogy egyh. kerületeinkből a'lelkesebbek gyűljenek zsinatra össze, és még sem történik valami. Jaj nekünk! ha az idő elmúlik, — 's többé nem munkálódhatik senki; ha az Urnák lelke így fog ismét panaszkodhatni : „Jeruzsálem ! (magyar protestáns) Jeruzsálem! mi sokszor akartalak összegyűjteni benneteket, mint tyúk íiait szárnya alá, de nem akartátok ; irne azért a' ti házatok puszta lészen." Mát. 23 : 37. Könyörögjetek, prot. atyafiak! barátok! (egyházunk) békességeért, (mondván) legyenek szerencsések, kik szeretnek téged. Zsolt. 122 : 6. Ezeket én is azért szólottam nektek, hogy a' Krisztusban békességetek legyen. Ján. 16 : 33. Terhes Sámuel, esperes. Evang. egyházrendezési terv. Ezen terv fölött már-már készülnek az egyes egyház-községekben a' vélemények, 's majd fokozatosan a' közgyűlés elé is kerüleiid az, megbirálás 's határozás végett. Igen korszerű tehát azt sajtó utján is, és pedig minél több oldalról szemügyre venni. Midőn én is felszólalok e' tárgyban, olly nyíltság és komolysággal kívánok szólani, minőt annak talán századra kiható fontossága méltán igényel. Mert a' mi közállományra nézve a' charta, az alkotmány,— az a' magyar ev. egyházra a' jelen munkálat : egyházi alkotmány. És e' szempontból kiindulva, lehetetlen fel nem ötleni első pillanatra is a' terv szerfölötti rövidségének. Fél ív nem lehet elég, kellő szabatossággal meghatározni mind azon kellékeket, jogokat, kötelességeket, mik az egyes tagot, a' községet, az esperességet, kerületet 's végre az egyetemet, a' tisztviselőket, a' törvényszékeket, ezeknek szerkezetét, működési rendét 's a' t. tárgyazzák, illetik. 'S mivel e' fél ívnyi munkálat mindezekre elég részletesen ki nem terjeszkedik: magvát foglalja magában az örökös pótlások szükségének, akár az egyetem, akár, minek pedig főleg elejét vétetni szeretném, az egyes alárendelt testületek részéről. Ezt elörebocsátván, ki fogom jelölni az elöt• tem fekvő munkálat azon főmomentumait, melylyek annak sarkait képezik, 's mellyekre észrevételeket tenni kívánok ; ezek : a' községekben a' személyes szavazati jog, továbbá a' képviselet, a' választmányok, az utasítások, a' dualismus, a' tisztválasztás, a' törvényszék, 's a" testületek végrehajtó hatalma, vagy inkább e' halalom hiánya. Mennyire lehet, rövid leszek; a' ki az alkotmányos külföld institutioival csak annyira-menynyire ismeretes, remélem, meg fog érteni: ki pedig e1

mezőn profanus,— az olvassa meg legalább B. Eötvös „Reformjátmielőtt ezen rövid vázat olvasásához fogna; különben meglehet, olly ellenvetéseket fog tenni, mint a' pesti magyar osztály gyűlésében tett egy úr nekem, midőn azt mondtam én : „hogy személyt, nem pedig corporeitást kellvén képviseltetni, a'tanodák, mint ilylyenek, nem részesülhetnek képviseletben," — ö megszégyeníteni akaró hangon naivut azt kérdezte : ha vájjon a' tanítók nem személyek-e? — Igenis, én az ujabb statustani nézetekből akarok kiindulni, mert azoknak helyességéről és arról meg vagyok győződve, miszerint azoknak alkalmazására nincs szerencsésb mező, mint az önrendezési joggal bíró protestáns egyház. Tudom ugyan, mikép nem tabula rasa fekszik előttem : de tudom mást részt azt is, hogy a' protestantismus lényege a' haladásban keresendő, melly tehát a' históriai nyűgöt legkevésbbé viselheti; 's megvagyok győződve, hogy a' gyökeres javítást minden rázkódtatás nélkül megbírja a' magyar ev. egyház. Lássuk már most a' személyes szavazati jogot. A' községi gyülekezetek rendezését tárgyazó 1-ső g. meghatározza a' szavazati jog kellékeit, nem tevén, 's véleményem szerint, helyesen, választási és választathatási kellékek között különbséget. A' szerkezet így szól: „Minden nagykorú, önálló (magok kenyerén élő) az egyház fentartásához segedelemmel járuló evangyélmi egyének az egyháznak szavazattal biró tagjai." Mellőzve azt, hogy az „egyének" szó helyett e' szót: „férfiak" kívánom a1

szerkezetbevétetni, nehogy nők 's különösen özvegynők is az „egyének" kifejezés miatt, szavazatot követelhessenek, — három kellékkel óhajtóm ezen szakaszt bővíttetni. Jelesül mondassék ki, hogy a' szavazati 's választathatási jog csak benszülött vagy törvényes uton honosított férfiakat illet, mert ez minden illynemü joggyakorlásnak alapja, nem ruháztathatván az egyházunk körüli rendelkezhetés joga jött-ment emberekre; •— másodszor, az egyház-fentartásához segedelemmel járuló kifejezés helyett tétessék ez: a* reá kivetett egyházfentartási költségei befizetők; mert a' segedelem önkénytes ajándék, melly olly csekélység lehet, minő után, az illető egyén vagyonállapotát tekintve, ö e becses jog élvezését nem érdemli, 's ez tétessék be annyival inkább, mert alább a1

3-ik §. b. pontjában „az egyházi terhek megállapítása 's kivetéséhez a' községgyülésnek joga levén, kell hogy ennek sanctioja is legyen, különben a' kivetés merő haszontalanság;" — s harmadszor : fejeztessék ki, hogy e' jogok becstelenitö bűnök elkövetése 's az illető hatóság ítélete által és után a1

büntetés kiszenvedéseig nem gyakorolhatók.