Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-04 / 27. szám

méltányosan számot a' status és általányos könyörület közvetlen ellátásira; és az illyeneket megismertető jegyekkel ellátni minden jól rendezett hatóság szoros kötelessége. Ellenben gyermeknek , kit munkára, szorgalomra kellene neveltetni, munka-tehető dolog-kerülőnek és korhelyeknek szabad koldulást engedni, azoknak vaktában alamizsnálkodni annyi, mint kezeket, jó erkölcsöket egy szóval hasznos polgárokat lopni el a' hazától, a' henyélést rendszerezni, a1

valódi szegényeketöket illető jótéteményektől megfosztani, a'statusra szükségtelen terhet venni 's minden rosznak , erkölcstelenségnek tárkaput nyitni. Azonban egyes lakosnak és jóakaratú keresztyénnek , az álkoldulástól, háznál vagy uton útfélen menekülnie csaknem lehetetlen; ö vizsgáló orvos és biztos nem lehet; a'megmentés tehát egyenesen a' hatóságokat illeti. Mihelyt ezek megteszik a'magokét's ismertető-jegyekkel látják el a' dolog-tehetetleneket és nyomorékokat, az általános könyörület pártfogottivá leendnek azok, és ez nem tagadta meg az emberiségben magát és égi származását soha. De a' dolog-tehető szegénység ügyét sem szabad elhanyagolnunk. Lássuk ennek beléletét. Ez dolog-kinyilástól, mintegy april elejétől fogva munka-szünetig, mintegy october utoljáig, napszámmal és kis földecskéje vagy szölőcskéje mivelésével keresi élelmét és téli szükségei ellátásait. Csak egy részében van meg a1

valódi szorgalmi ösztön, még kevesebben az elöre-gondoskodás és kiszámítás, és legkevesebben a' megtakarítás; tehát vagy nem keres annyit, mennyit több szorgalom után kereshetne, vagy nem számítja ki az év termékenységét és maga téli szükségeit, vagy még nyáron legtöbbnyire csapszékekben fecsérli el keresetét; 's mind ezen esetekben kénytelen egy mostohább év telén eladni marháját,bútorát, elzálogosítniföldjét, vagyadósságba verni magát, 's ha a' jövő kedvezőbb esztendő pótlást nem nyújt, elpusztulni. Itt, tán rendkívüli , éhenhalással fenyegető eseteket kivéve, hatóságok részéről nem alamizsna-, hanem csak kéznyujtásnak van helye; mert az némileg normális állapot 's a' pusztán könyörületi, nem pedig szorgalmat is ébresztő eszközök itt nyílván kárt okoznának a" statusnak és egyeseknek. Ellenben a segéd-kéznyujtás, józanul számítva, szorgalmat ébreszt, kezeket nyer, erkölcsöt javít, az önbizalmat edzve az emberi méltóságot emeli, mit az alamizsna-osztás nem ritkán sülyeszt's a'kölcsönös felebaráti szeretet lánczszemeit szorosabban köti meg. Illy segédkéz-nyújtásnak, Liedke G. S. Berlin városa egyik szegénység-bizoltságielnöke találta fel 1845-ben egy alkalmas módját, mellyet az azótai gyakorlat és tapasztalás igen czélszeriinek és sikeresnek bizonyított. 6 tudniillik Berlinnek úgynevezett hamburg-kapui külvárosában egy takaréki egyesületet alakított, 16 jd—lelkű és vagyonos polgárból és egy elnökből állót, kik a1

csekély fáradalmat ingyen vállalák el és a' néhány forintnyi költséget saját erszényökböl állíták ki. Ezek a'külvárost kisebb kerületekre osztván fel, mindegyik kerületecskébe egyegy fertály-mestert rendelének. Ez april első vasárnapján egy rovatos ívet köröztetett maga fertályában, mellyrö mindenkinek hónaponkénti jövedelme a' 20 tallért meg nem haladta (mert csak ezek számíttattak a* szegénységhez) és tagjai kívántak lenni a' takaréki egyesületnek, beírta nevét, lakását, azon garasok mennyiségét, miket a' megtakarítási idő alatt vasárnaponként az egylet pénztárába befizetni kiván ; továbbá maga téli kivántatóságit, úgymint fát, gyeptőzeket (Torf) és burgonyát (mert csak e' háromra szorította működését az egyesület) és ezen ív aláírására 14 nap hagyatott nyitva. Azonban utánfizetéssel később is egész juliusig be lehetett az egyesületbe lépni. April 3-ik vasárnapján megkezdetett a'megtakarítási időszak, minden aláirt tag befizette aláirt garasail(3 garastól kezdve 15-ig és feljebb), befizetéseiről egy ingyen könyvecskét kapott és ezen befizetéseket folytatta vasárnaponként reggel 8 és 9 óra között. Az alapszabályoknál fogva megengedtetik a' tagoknak utánfizetéseket is tenni az aláirt garasokon fölül, ha netalán több keresethez jutottak, vagy több szükséget kivannak fedezni. A' fertály-mesterek minden hétfőn beadták nyugtatvány mellett az egyesület pénztárnokának a' beszedett pénzeket. A' megtakarítási időszak lefolytával közgyűlés tartatott, az összes tagok maguk közöl, részint közbizalom-nyerés és közludomást eszközlés, részint ellenörség végett, 12 tagot választottak a' 17 tagból állott választvány mellé képviselökül *s ekkor összeszámiltattak a' fa, tözek és burgonya aláirt mennyiségei és a' begyült garasokból alakult töke; a'választvány csődöt hirdetett hírlapokban az említett kivántatóságok elöállítására's a'legbiztosabb és jutányosabb ajánlkozóval 14 nap alatt egyeséget kötött. Ekkor minden tagnak, illetőségéhez képest, utalványt adott ki, melly mellett ellenörség alatt egyszerre, vagy 14 naponként átvehette maga illetőségét a' szállítótól. Megtörtént, hogy egyik vagy másik tag szerencsés volt másunnan szerezhetni meg magának a'feljegyzett kivántatóságokat, az ill yennek és annak, ki az egyletet nem bevásárlásra, hanem csak megtakarításra kívánta használni, a1

megtakarítási időszak lefolytával készpénzül adatott vissza gyűjteménye. Voltak ismét, kik megtakarított pénzöknek csak egy részét fordították bevásárlásra, a' többit pedig szállásbérre's egyéb szükségre adatták viszsza magoknak. Minthogy a' pénz azonnal, a1

mint az a' pénztárnoknak adatik, a' takarékpénztárba tétetik kamatra, minden tag nyert kamatostul kapta pénzét vissza. Ezen egyesület működésének egész előnye e*