Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-04 / 27. szám

háromból áll: 1) Eleje vétetik annak, hogy a' dolgozó szegénység naponkénti keresetét elfe­csérelje. Ki meggondolja, hogy hazánkban a1 kéz­műves egy szeget nem üt be, a'napszámos pedig csak ámolyg munkája körül, ha bor- vagy pálin­kaáldomással nem serkentetik, és igy a' szeszes ital mindkettőnek mintegy élet-szükségévé válik, hogy borbövös hazánkban városon, falun több a' czégért mutató ház és korcsmaregale, serház, mint Angolhonban a' műhely , hogy a' részegeskedé­sen kivül is mennyi fecsérlési csábnak van kitéve főkép nagyobb városokban a' dolgozó szegény­ség — nem fogja eléggé méltányolhatni és ha­zánkba is beohajthatni ezen előnyt. 2) Minden téli kivántatóság annak idejében, mikor az legjutá­nyosabb, szereztethetik be. Ritka esztendő az, hogy fa , liszt, burgonya 's egyéb eleség télen és tavaszszal drágább ne legyen, mint öszszel 's ez természetes. Az adózó nép adójaért szorítta­tik, téli gúnyára 's egyéb ellátásra van szüksége, tehát eladja öszszel fölöslegét. A' földesúr és na­gyobb termesztő is gyakorta nincs módban, vagy nem legszámitóbb gazda ahoz, hogy bevárja a' nagyobb árt, tehát az is nagyobbára már öszszel árulja termesztvényeit. — Ennélfogva inkábbára csak a'kémlök (speculansok) és közvetitő keres­kedők (Zwischenhyndler) árulják azokat télben és tavaszszal, kik telhető nyerészkedésben űzik kerese'öket. Ez is tehát nem megvetendő előny. 3) Előny az, hogy a' bevásárlás nagyban 's en­nélfogva ismét jníányosabban, és értelmes, jólelkű férünk felügyelése mellett legjobb minőségben esz­közöltetik; a' közvetítő kereskedők és kémlök nyerészkedése kizáratik 's mindenben az első kéz szállítására van ügyelet; a' sok szegényből egy gazuag l-evósárló AÚki atik, kinek rovására nem számíttatik be a' garasonkénti nyereség, hanem ki némi tekintélyt és engedélyt nyer a' szállító előtt az állal, hogy ezrekre menő bevásárlást tesz készpénzen és egyszerre. Ezt ismét nevezetes előnynek fogja ismerni az, ki meggondolja, hogy a« idei kenyér-szükséget is nem annyira a' ter­n*eszív ények hiánya, (mert egyeseknél is szép fölöslegek találtattak) mint a'kémlök és közvetítő kereskedők nyerészfc ídéoe okozza. Ezen három anyagi előny igen jólékony ered­vényt mutatott Berlin fenemíített külvárosában már mindjárt első évben. Ugyanis 702 személy lett az egyletnek tagja s ennek megtakarított ga­rasai 2204 tallérra rúgtak fel. Ez összegen be­vásárlóit kivántatóságokon lett, kiszámítás után, a* közvetítő kereskedők áraihoz képest (kikre csekély pénzével szokott szorulni a1 szegénység) tiszta nyereség: 2485 tallér,tehát több,mint volt a' tőke. Következett éven, felülütött ezren a1 ta­gok száma 's jelenleg 29 illy takaréki egyesület léteik Berlinben, melly Összesen 54Ö1 tagot számlál, 22 ezer talJérnyi megtakarított összeggel. És ezen anyagi előnyök mellett, milly megbe­csülhetlen a* szellemi nyeremény! Mennyi tanult meg számítni, ki előbb könnyelmüleg élte nap után a' napot! Mennyi szorgalmat ébresztett a* mutatkozott siker, mennyi önbizalmat, nyugalmat, kedvet munkához és élethez! Több példa mutat­kozott a' szegénység közt még arra is^ hogy kor­helyek, hanyag férjek és atyák egészen rendes életre tértek, és az évekig száműzve volt házi békfr helyre-állott a' családoknál Es mind ezt a'feléb­resztett önmunkásság és önsegély teheték csak, mit puszta alamizsnálkodás embertömegeknél nem eszközölhet soha! Ki ezen takaréki társulatok részletességeivel bővebben kiván megismerkedni,olvassa meg ma­gának Liedkének 1847-ben Berlinben kijött illy czimü füzetkéjét : Beitrag zur Hebung der Noth der arbeitenden Classen, durch Selbsthülfe — Midőn ezen, vagyillynemü társulatokat ajánlok hazám hatóságainak, koránsem oda czélzok, hogy megyéink tisztviselöségei, városaink tanácsnokai vagy falvaink biráji hivatalos eljárásuakká tegyék ezen egyesületeket. — Mert azon fölül, hogy gyakran illyes eljárásokra nem is érnének, ezek működései sem olly természetűek, hogy hivata­los eljárások örvényeibe merüljenek. Efféle tár­sulatok működései nem hivatalos köteleztetést, ha­nem erélyt és buzgóságot követelik, mit az álta­lányos emberiség iránti szeretet, kegyelet és jó­akarat szoktak szülni. A' hatóságok tiszte ezen egyesületek körül, véleményem szerint, testületi­leg csak abban határozódnék , hogy eszközöljék illy egyesületek keletkezését, adjanak azoknak serkentést, tekintélyt és ellenörségef,és fogadtas­sákel bátorság és nagyobb bizalom végeit pénz­tárnokaikkal a' begyülendu megtakarításokat. Lel­kesebb hivatalnokainknak, földesurainknak, lelké~ szeinknek, jegyzőinknek 'stb. milly hálás, milly kebeljutalmazó pálya nyiíhatik meg illynemü mű­ködésekben ! Figyelmeztetésül ennyi elég. Igaz, hogy az előadott társulati eszme fölfedezése, mélységben,, újdonságban, nem épen állná ki a'versenyt New­ton gravitatiói törvényével vagy Fulton gőzcsaj­kájával, azonban vet még is valamit Colomb to­jásához. Fáy András. ISKOLA-ÜGY: Iskola-Iétegesítési terv. Második czikk *) A' iié])i§k«»Ia-taiiító'képez1ék (S c lm 1I éltre rscm 1 n afcl unt )< a aiterve. 27. §. A' népiskola tanító-képezdék föladata ét szükségessége. A' népiskola-tanító-képezdék föladata az, hogy azokból a' népiskolák számára értelmes, ügyes és különösen vallásos-erkölcsü tanítók kerüljenek *) Az első czikk, melly a' népiskolák tantervét adja„ m. félévi Prot. Lap 10-dik 's kővetkező számaiban kö­zöltetett.

Next

/
Thumbnails
Contents